Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-382

306 382. orsiágos ülés májns 28-An, szerdán. 1890. sága által már letárgyal tátott és a bizottsági jelentés a ház előtt fekszik, jelen kérvény is a ház irodájába tétetik el, Iiogy azt a t. képviselő u r ak uiegiekinthessék. Az elnökség részéről több előterjesztés nincs. Josipovich Géza jegyző: Baross Gábor kereskedelemügyi minister! Baross G ábor kereskedelemügyi minis terí T. Láz ! (Halljuk!) Van szerencsém a méter­mérték behozataláról szóló 1874: VIII. íörvény­czikk némely határozrnányainak módosításáról szóló törvényjavaslatot benyújtani, kérve a t. házat liogy azt kinyomatni, szétosztatni s előzetes tár­gyalás végett a közgazdasági és pénzügyi bizott­sághoz utasítani méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: A törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni s előzetes tárgyalás végett a köz­gazdasági és pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Napirendre tűzése iránt a ház a bizottsági jelentés beterjesztése után fog határozni. Fel fog olvastatni az indítvány és interpella­tiós könvv. Josipovich Géza jegyző: Van szerencsém jelenteni, hogy az indítvány könyvben a következő bejegyzés foglaltatik: „1890. május hó27.Istóczy Győző: Törvényjavaslat az ingó dolgok részlet­fizetés mellett való eladásának szabályozása tár­gyában* " Az interpellatiós könyvben a következő be­jegyzés foglaltatik : „1890. május 28. Pázmándy Dénes: A hadsereg néhány szállítójának adott kedvezmények tárgyában, a honvédelmi minis terhez." Elnök: A beadott indítványra az elnöki bejelentés alkalmával hozatott határozat; az inter­pellatiót pedig az ülés végén fogja Pázmándy kép­viselő ur előterjeszteni. Bátor vagyok a t. háznak jelenteni, hogy a napirend előtt gróf Károlyi Gábor képviselő ur válaszolni kivan a múlt ülések egyikén felmerült személyes incidensre. Gróf Károlyi Gábor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Csak néhány perezre kérem a t ház becses figyelmét. (Halljuk ! Halljuk !) kz ünnepeket megelőző utolsó ülésben Pongráez Károly Jgróf cs. kir. tábornok és képviselő, midőn kimentem a teremből, azt kiáltotta utánam: „Gróf Károlyi Gábor tartsa aszóját!" Én ezt sértésnek nem veszem, mert hogy az, a ki már zsenge ifjú korá­ban Kossuth ellen és saját hazája ellen harczolt (Nagy zaj a jobboldalon. Igaz! JJgy van! a szélső bal­oldalon) és a temesvári csatában mint táborkari tiszt vett részt . . . Gróf Pongráez Károly: 14 éves ko­romban ?! (Nagy zaj.) Gróf Károlyi Gábor: • . . most Kossuth ellen beszél és szavaz, azt értem, de az politikailag nem sérthet, (ügy van! szélső baloldalon.) Azonban sokkal különösebb, hogy a tábornok ur magyarul sem tud. (Felkiáltások jobbfelől: Képviselő. Felkiáltá­sok a szélső balm: Annál nagyobb a szégyen!) Ezen kifejezés még a kaszárnyából lett ide átplántálva és a német „Maulhalten"-nak szó szerinti fordí­tása. Ezt természetesen visszautasítom és csak azt mondhatom a tábornok urnak, (Felkiáltások jobb­felől : Itt nincs tábornok! Zaj) hogy ha a magyar nemzet érzelmeivel ellenkezésbejönni nem akar, — de magyar kifejezéssel — fogja be a száját! (Élénk helyeslés a szélső balfelől.) Gróf Pongrácz Károly: T. ház! Mind­ennek előtte.. (Felkiállások szélső balfelől: Előtte?!) Mindenekelőtt gróf Károlyi Gábor képviselő urnak azon állítását, hogy én valaha életemben magyar hazám ellen harczoltam volna, mint rágalmat visszautasítom. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Mint­hogy pedig azon tényt, hogy a legnehezebb körül­mények között zászlómhoz mindig hű maradtam, nem dicséretül, hanem azért említi fel, hogy engem honfitársaim előtt legyalázzon, kijelentem, hogy én 1847-től 1850. szeptember 1 ig a gráczi had­apródi intézetnek iskola-padjain ültem, ott szor­galmasan tanultam, hogy a tanultakat egykoron királyom és hazám javára érvényesíthessem (Helyeslés jobbfelől) és soha életemben sem Temes­várnál, sem másutt a magyarok ellennem harczol­tam. Így tehát ezen állítást, akárhonnan merítette a t. képviselő ur, mint hazugságot és méltatlan rágalmat visszautasítom. (Helyeslés jobbfelől.) Gróf Károlyi Gábor: T. ház! Állításom igazolására annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy az 1887 — 1892-re szóló „Országgyűlési Almanach"-ban a következők állanak: „gróf Pon grácz Károly Nyitramegye, Verbó kerület, 1831-ben született; atyja János kamarás-és hely­tartósági altartományi biztos volt. A katonai pályára lépve a császári hadseregnél szolgált és a szabadságharcz alatt, mint táborkari tiszt részt vett a temesvári csatában. (Derültség és felkiáltások a á jobboldalon! De nem igaz! Felkiáltások a szélső bal­oldalon: Tessék sajtó port indítani! Nyugtalanság és zaj jobbfelől.) Én tehát a nekem tulajdonított rágalmat visszautasítom. (Helyeslés szélső bilfelöl. Zaj a jobboldalon.) Elnök: T. ház! Minthogy gróf Pongráez Károly képviselő urnak erős kifejezése nem gróf Károlyi Gábor képviselő ur személye, hanem az általa felolvasott nyomtatványban foglaltak ellen irányult, ezen személyes incidens teljesen befeje­zettnek tekinthető. (Általános helyeslés.) Következik a napirend „az 1879: L. törvény ­czikk módosításáról szóló" törvényjavaslat foly­tatólagos tárgyalása. Balogh Géza jegyző: Gulácsy Gyula ! Gulácsy Gyula: T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) Őszintén megvallom, hogy jelen felszólalás alkal­mával engem a vallásos érzületnek egy bizonyos

Next

/
Thumbnails
Contents