Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-381
292 & 81, országos ülés máji intézkedésekhez, vagy egy bureaucraticus eljárás nehézségeihez kötni. (Igás! Ugy van! a szélső baloldalon.) Thaly Kálmán: Ez a Protmann-féle systema! (Mozgás jobbfelöl. Flottjuk! Halljuk!) Beőthy Ákos: Ezt a bureaucraticus eljárást az 1879-iki töi-vény állapította meg, a melyet én akkor megszavaztam; azonban később beláttam e nézet helytelenségét s ennek következtében igyekezem azt most lehetőleg corrigálni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Az indokok el lettek mondva egész általánosságban ugy Irányi Dániel, mint Thaly Kálmán t képviselőtársam által, én tehát ezek ismétlésébe nem bocsátkozom, csak igen röviden akarok válaszolni egynéhány ellenvetésre, mely felhozatott. (Halljuk! Halljuk!) Hivatkozás történt, hogy egy ily tartalmú intézkedés már 1848-ban is contempláltatott az akkori törvényhozók által; de én azt hiszem, hogy az akkori viszonyok, az akkori felfogás a mostani viszonyokra nem mérvadók s azt az egyet merem állítani, hogy mikor az 1848-iki törvényhozók ezt az intézkedést foganatosítani akarták, meg sem álmodták, hogy ennek oly consequentiái fognak levonatni, a milyen consequentiákkal most szemben állunk. (Igaz! ügy van! a szélső halon.) Ezen intézkedés benn van a német törvényben is és a német törvénynek legfőbb indoka az, hogy a ki bizonyos — 10 évi — távollét után nem jelentkezik, ez akként vélelmeztetik, mintha az állampolgári kötelékből ki akarna lépni. Ez azonban egy hajánál fogva eló'ránczigált okoskodás, (Igás! Ugy van! a szélső balon) mert rendesen az szokott vélelmeztetni, hogy ha valaki egy köteléknek — legyen az állam, vallás vagy egyesület — tagja, az mindaddig, mig nem nyilatkozik, hogy ki akar lépni, annak tagjául tekintendő. (Igaz! ügy van ! a szélső baloldalon.) A kilépést kell tehát manifestálni, nem a benmaradást. (Igaz! Ugy van ! a szélső baloldalon.) Én, t. ház, nem is látom át, hogy minő államérdek kívánja ezen intézkedést ? Nagyon sokat hallottunk az állam iránti kötelességekről, de hiszen, t. ház, azok az emberek, a kik az országot elhagyják, ezt nem azért teszik, hogy az állam iránti kötelességeket nem akarják teljesíteni, hanem teszik azért, mert esetleg nem tudnak itt megélni; nem a visszatérés szándéka nélkül, nem „Sansintention de retourner", (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon) mert hogy ha meggazdagodnak, visszajönnek és az ország vagyonát gyarapítják. Felhozta a ministcrelnök ur azt is, hogy az államot meg kell a terhektől szabadítani. Ámde, t. ház, ezen intézkedés e tekintetben czélra nem vezet; mert két eset állhat be: vagy az illető kilép az állam kötelékéből és belép egy más állam kötelékébe s akkor az tartozik gondját viselni, s 28-n, pénteken. 1890. sőt ellátni; vagy nem lép be más állam kötelékébe s akkor azon államnak kell a költségeket viselni, esetleg őt repatriáltatni, a melynek kötelékébe előbb tartozott. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ez elfogadott nemzetközi elv s ezen elvet érvényesítette is a monarchia 1883-ban az Oroszországból expatriált zsidókkal szemben, kiket Galieziából visszaküldöttek. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) És nem is lehet a dolog másk ént. Mert hiszen igy mindén állam könnyű szerivel szabadulhatna a keresetképtelen existentiáktól; egyszerűen kimondaná azt, hogy az illető nem állampolgár s aztán expediáltathatná egy másik állam területére, ott aztán lássák, hogy mit csináljanak vele. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Én tehát t. ház, az egész szakasz intézkedésének nem látom előnyét, de igenis Jlátom a hátrányát; mert meg vagyok győződve arról, hogy ha a kivándorlók evidentiában tartatnak, ez annyi munkába és költségbe fog kerülni, hogy azzal az egész vívmány nem ér fel. (Igaz! Ugy van ! a szélső baloldalon.) Én tehát, mert azt tartom, hogy ez egészségtelen, helytelen intézkedés, ezért tartom ennek megváltoztatását szükségesnek és nem tartom helyesnek, hogy ily dispositiók törvénykönyvünkben helyet foglaljanak. (Élénk helyeslés a szélső haloldalon.) De nem ez képezi tulajdonképen köztünk a vitának a substratumát, hanem képezi az, hogy az Kossuth (Éljenzés a szélső haloldalon) honosságának a kérdésével összeköttetésbe hozatott. (Igaz! Ugy van! a szélső haloldalon.) Én azért szavazom meg ezen törvényjavaslatot, mert Kossuth honosságát fenn akarom tartani. (Éljenzés a szélső baloldalon.) Teszem ezt, t. ház, először is egy nagy általános elvből. Mint már az imént mondám, itt nézetem szerint helytelen intézkedéseket látok s mert ezen helytelen intézkedés megtörtént, mert ennek Kossuth és mások az áldozatai, (Igaz! Ugy van! a szélső haloldalon) mert ha a törvényt meg nem hoztuk volna, akkor Kossuth ma is állampolgár lenne: (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) ennek következtében én a sérelmet jóvá akarom tenni; jóvá akarom pedig tenni a legegyenesebb és a legközvetlenebb módon, hogy a létező tör vényt megváltoztatom, annak hátrányos conscquentiáit elenyésztetem. (Élénk helyeslés a szélső haloldalon.) Fel lett hozva ez ellen, t. képviselőház, hogy ez nem lehetséges, mert a magyar állam ez által kitérjesztenéjurkdictióját olyanokra is, kik fenhatósága alá nem tartoznak. De, t. képviselőház, hiszen az állam nem parancsol rájuk oly kötelezettséget, mely terhekkel jár, ők egyszerűen egy jogot élveznek s ezen jurisdictio csak akkor terjed ki rájuk, ha ők ezt elfogadták, (Igaz! Ugy van!a szélső haloldalon.) Hiszen ha ez nem igy volna, akkor az indi-