Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-381

381. országos ülés május 23-áu, pénteken. 1890. 291 nem akartam hinni, bogy csakugyan azt mondta. Megkaptam a gyorsiroda feljegyzéseit, melyek szerint a képviselő ur ezt mondta: „Nagy-Enyed szerencsétlenségét nem a 48-iki eszmék, de Kos­suth Lajosnak későbbi balgatag tévedései okoz­ták." (Ellenmondások a jobboldalon: Nem mondta, hogy balgatagi) Én ugy mondom, a mint benn van a naplóban! (Felkiáltások a jobboldalon: Ha ugy van, rosszul van!) Képviselőtársam tehát, ha meg akarja nyugtatni a nemzetet, kérjen engedel­met a háztól, hogy a történelmet meghamisította. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon. Ellenmondás jobbfelöl.) Elnök: Akármit mondott Dárdai képvisjlő ur, joga van megmagyarázni, miként értette sza­vait. Ennyi deferentiával tartoznak a képviselő urak egymás iránt. Ki következik? Dárdai Sándor jegyző: Gróf Pongrácz Károly! Gr. Pongrácz Károly: T. ház! (Nagy zaj a szélső baloldalon.) Tartsa a száját gróf Károlyi Gábor! Nekem több jogom van itt szólani, mint önnek közbekiabálni. (Élénk helyeslés johbfelől.) T. ház! Azon nagyszabású szónoklat után, mely tegnap itt e házban elhangzott és a mely­ben gróf Apponyi Albert t. képviselőtársunk a szőnyegen levő törvényjavaslatot minden irány­ban, mindenki által érthető módon megvilágította, én már csakis e tárgy fontosságánál fogva szava­zatom indokolására emelhetek szót. Szerény fel­szólalásomat néhány kérdésbe foglalva. (Halljuk! Halljuk!) Kérdem a t. háztól, van e Magyarországnak törvényes koronás királya? Van-e e hazának tör­vényhozó testülete? Érvényesek-e az ezen törvény­hozó testület által alkotott törvények ; és tartozik-e minden honpolgár kivétel nélkül e törvényeket elismerni, tisztelni és követni ? (Helyeslés jobbfelöl.) Ezen kérdéseimre csakis határozott igennel lehet válaszolni. (Ugy van! jobbfelöl.) Ebből kifolyólag lehetséges-e ós képzelhetőé, hogy a magyar törvényhozó testület oly honpolgár javára, ki mind­ezt tagadja, egy már létező törvényt megváltoz­tasson, legyen bár e férfiúnak múltja bármilyen dicső, legyenek a haza és az emberiség körül szerzett érdemei bármily nagyok? Legnagyobb sajnálatomra ezen kérdésre határozott nemmel kell válaszolnom. (Zaj szélső balfelöl.) Az állameszme tiltakozik az ellen, hogy bárki is a törvény fölé helyezkedjék. (Helyeäés johbfelől; zaj szélső balfelöl). Kossuth Lajos e haza kebeléről el nem taszíttatott. (Folytonos zaj a szélső balfélöl.) Legyen valóban nagy, győzze le önmagát és hódoljon meg ura, királya előtt. (Élénk helyeslés jobbfelől, nagy zaj s közbekiáltások balfelöl'). Térjen vissza a hazába és a 80 éves aggastyán tiszteletre méltó alakja előtt meg fognak hajolni azok is, kik ugy mint én, ma mellette nem lelkesülhetnek. Ha pedig ezt tenni jelleme vagy meggyőződése til­taná: akkor vonja le ő, vonják le önök az elfoglalt álláspont következményeit és ne követeljenek az államtól olyasmit, a mit az állam nem teljesíthet. Ezek folytán az Irányi Dániel t. képviselő in­altál beterjesztett törvényjavaslatot el nem foga­dom. Ezt tiltja eszem, jogérzetem s azon hódolat, melylyel uram királyomnak tartozom. (Folytonos közbekiáltások a szélső baloldalon.) Csatár Zsigmond: Ki tagadta ezt meg? Elnök : Csatár képviselő urat meghallgatta a ház, {Egy hang jobbfel8l: Pedig az nagy dolog volt) tessék a szónokot is nyugodtan meghallgatni. (Helyeslés jobbfelöl.) Csatár Zsigmond: Beszéljen hát! (Nagy derültség.) Gróf Pongrácz Károly: Nem fogadom el tehát a törvényjavaslatot és ellene fogok szavazni nyugodt lelkiismerettel és azon biztos tudatban, hogy Helfy Ignácz t. képviselő ur szavai daczára ez által Isten káromlást elkövetni nem fogok. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj szélső balfélöl.) Thaly Kálmán igen t. képviselőtársam pedig méltóztassék tudomásul venni, hogy daczára annak, hogy én is oly jó magyar ember vagyok, mint ő, midőn e törvényjavaslatot határozottan vissza­utasítom, nem ördög szállta meg lelkemet, hanem egy jó szellem azt súgja, hogy e nagy, szép és dicső magyar hazának atyja nem Kossuth Lajos, hanem a legelső magyar ember, a koronás király. Nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Élénk helyes­l> s és éljenzés jobbfelől.) Madarász József: Beőthy Ákos! (Nagy zaj és mozgás. Halljuk! Halljuk! Csatár Zsigmond szólani kívánt Félkiáltások jobbfelöl: Eláll!) Beőthy Ákos: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Én azt a törvényjavaslatot, melyet Irányi Dániel t. képviselő ur és társai benyújtottak, elfogadom. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Csatár Zsigmond : Ez ám a derék magyar ember! (Zajos derültség.) Beőthy Ákos: Ez a törvényjavaslat, a ho­nossági törvény egyik intézkedésének megváltoz­tatását czéli'zza s ennek következtében nézetem szerint az egész honossági politika szempontjából Ítélendő meg. Én azt az elvet, a mely Irányi Dániel t. képviselő ur javaslatában ki vanfejezve, hogy tudniillik az állampolgár csak saját akara­tával veszítheti el állampolgárságát, egészséges elvnek tartom. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Én ugyanis, t. ház, azt hiszem, hogy minden államnak és igy a magyar államnak is legfőbb erejét népessége, lakossága s állampolgárainak száma képezi. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És ennek következtében nem lehet az állam érdeké­ben az állampolgárságnak fentartását vexatorius 37*

Next

/
Thumbnails
Contents