Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-381

290 381. Országos ülés mäjns 23-án

} pénteken. 1890. élvezete kötelességekkel jár. Bemélem e kötelességek alatt a haza iránti kötelességeket értik. De ha ezt értik, akkor kérdem, ki teljesítette, ki teljesíti e kötelességeket inkább, mint az, a ki becses életének minden szálával hazáján függ, (Élénk éljenzés szélső balfelől) a ki lángeszű agyának minden gondolatával és végtelenül nemes szivének minden dobbanásával hazáját szolgálja. (ügy van! Éljenzés szélső balfelől.) Önök szerint a polgári jog jutalom; ha az, akkor e jutalmat nem tagadhatjuk meg attól, a ki mintája minden polgári erénynek, a ki lángeszénél és érdemeinél fogva büszkesége minden magyarnak, a kiben megvan a hazaszeretet és a kegyelet loyalitása is. (Élénk tetszés szélső balfelől.) És ha önök a polgári jogok élvezetéről beszélnek, akkor azt mondom: ha valaki nem akar elvezetet csinálni a polgári jogokból, ha valaki egy elv, egy meggyőződés erejénél fogva ama fájdalmas nélkülözésre ítéli magát, hogy hazája íöldjétöl távol éljen s még a reménység se világítson neki, hogy oda valaha visszatérhet; ha valaki e polgári jogoknak semminemű előnyét nem élvezi, nem lesz ezek alapján képviselő, főispán, minister, pénz vállalatok igazgatója, (Mozgás ! Helyeslés seélsö balfelől) gazdag és befolyásos ember, ha valaki idegen földön dolgozva, küzdve, nyomorogva csak ahhoz ragaszkodik, hogy vele született polgári jogának fentartását ne kössek egy fölösleges megalázáshoz : akkor ez a valaki nem kér önöktől semmit, nem kér élvezetet, jutalmat híísége díjában, csak azt az egyet kéri, hogy ne foszszák meg egyetlen díszétől, ne foszszák meg egyetlen jogos tulajdonától. (Élénk tetszés szélső balfelöl.) És miután én ettől a jogos tulajdonától megfosztani nem akarom, ajánlom Irányi Dániel javaslatának elfogadását. (Hosszas élénk tetszés, éljenzés a szélső baloldalon. Számosan üdvözlik a szónokot.) Elnök: T. ház! Dárdai Sándor képviselő ur kivánja félremagyarázott szavainak értelmét helyreállítani. (Nagy zaj a szélső baloldalon. Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl.) Dárdai Sándor: T. ház! (Nagy zaj szélső balfelöl. Felkiáltások: Eláll! Eláll! Kérjen engedelmet ! Halljuk! Halljuk!) Elnök! A képviselő urnak nem kell enge delniet kérnie, mert a házszabályok megadják neki a szólásjogot. (Helyeslés jobbról. Hosszantartó zaj szélső baloldalon.) Dárdai Sándor: T. ház! Jogommal élek akkor, (Nagy zaj a szélső baloldalon) mikor szavaim félreértett értelmének helyreállítása végett kívánok röviden szólani. (Folytonos zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Én, t. ház, sohasem állítottam azt a balgaságot, melyet nekem többen e házban ós a sajtóban is imputáltak; én sohasem állítottam azt, hogy Kossuth volt Enyed pusztulásának közvetlen okozója. (Hosszantartó zaj a szélső baloldalon.) Gróf Károlyi Gábor: Hogy meri azt mondani? Ismét iosultál! (Zaj jöbbfelől. Felkiáltások: Eendre!) Elnök: Károlyi Grábor képviselő urat ezennel rendreutasítom. (Helyeslés jöbbfelől. Nagy zaj a szélső balodalon.) Dárdai Sándor: Én azt állítottam, hogy Nagy-Enyed nem az 1848 iki elveknek, hanem az azután következő végzetes tévedéseknek esett áldozatul. (Nagy zaj a szélső baloldalon.) Ezt az állításomat fentartom. (Zaj a szélső balon.) Avagy nem tartozik-e a végzetes tévedések közé az, hogy az akkori kormány a nemzetiségi harezoknak kitörését előre nem látta? (Nagy zaj a szélső baloldalon. Felkiáltások: A kamarilla csinálta! Egy hang: TörténetJiamisító!) Ennek egyszerű kijelentéséhez hozzáteszem még azt, hogy sem közjogi, (Zaj a szélső balon) sem történelmi tanulmány, sem politikai látkör tekintetében önöktől oktatást el nem fogadok. (Helyeslés jöbbfelől. Hosszantartónagy zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Elnök: Ne méltóztassanak haragudni, mert a ki haragszik, annak nincs igaza. (Zaj a szélső baloldalon. Élénk tetszés a jobboldalon ) Madarász József képviselő ur kivan személyes kérdésben szólani. Madarász József: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Én mint az alkotmányos képviselőház régi tagja felettébb örültem annak, hogy alkalom adatott e házban Dárdai Sándor képviselőtársamnak (Nagy zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) pár nap előtti meg nem gondolt és eléggé át nem figyelt kijelentésének jósziiíben való megmagyarázására és e háznak és e nemzetnek rajongásig menő kegyelettel való nyilatkozásának megnyugtatására. Sajnálatomra azonban a képviselő ur mindjárt beszéde elején azon szerencsétlen kifejezéssel élt, hogy itt hallott kijelentését félreértették és balga következtetéseket vontak le belőle és utána nem tartotta férfias kötelességének azt a nyilatkozatot tenni, hogy mit mondott volta képen, hanem bizonyos szavak kihagyásával más térre akarta vinni nyilatkozatát, (ügy van! ügy van! a szélső baloldalon.) Én tehát azért vagyok köteles .... (Zajos felkiáltások jöbbfelől: Ez nem személyes kérdés! Ellenmondás a szélső baloldalon.) Ha a kormánypárt padjain vannak képviselők, a kik nem tartják azt személyes kérdésnek, ha azon nyilatkozatot, melyet egy képviselő tett, egy másik képviselő megtagadja: az az ő dolguk. De én ezt személyes kérdésnek tartom. Én Dárdai képviselőtársam szavait illetőleg megkértem a gyorsíródat, legyen szíves velem közölni, miként mondotta azokat, hogy megtudjam, vájjon jól hallottam-e, mert