Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-379

2gQ 879. orszAgos ülés május 21-én, szerdán. 1890. 184-8-iki eszméknek, hanem azok daczára, Kossuth Lajos későbbi végzetes tévedéseinek esett áldozatuk* (Nagy mozgás a szélső baloldalon.) T. ház ! Minden képviselő meggyőződése szerint nyilatkozik és szavaz, de nekem mint képviselőnek két kötelességem van. Az első azon kijelentés, hogy a ki ezeket mondja, az az 1848 — 49-iki eseményekben való teljes járatlanságot árul el. (Ugy van! ügy van ! a szélső baloldalon) Kossuth Lajos lett volna az oka annak a balga tévedésnek, a nagyenyedi szerencsétlenségnek az oka? Hiszen mindenki tudja, hogy ez az osztrák császári hatalom által bérelt azon emberek eljárásának volt következménye, (ügy van! Ugy van! a szélső baloldalon) a kik az egész országban azokat a szerencsétlen nemzetiségeket a magyar nemzet ellen felizgatván, az ország lakosait életüktől, vagyonuktól, mindenüktől megfosztani iparkodtak. (Ugy van ! Ugy van! a szélső báloldalon.) Második kérésem t. képviselőtársamhoz az, hogy miután ő — mint hiszem és remélem — Kossuth Lajos iránt nagy tisztelettel viseltetik, legyen szives választó-kerületétől megkérdezni, hogy Kossuth Lajos okozta-e ama szerencsétlenséget? (Helyeslés a szélső baloldalon. Felkiáltás: Rágalom !) Miután én ezen törvényjavaslat elvetése és a bizottság javaslatának elfogadása által nemzeti becsületünket megszégyenítve és a nép szeretetét befoltozva látnám és ezt nem akarom megérni, a törvényjavaslatot elfogadom és a bizottság jelentését visszautasítom. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház ! A mai napra még ki van tűzve a ministerelnök ur és az igazságügy nrinister ur válasza Horváth Ádám képviselő urnak hozzájuk intézett interpellátlójára. Azt hiszem, méltóztatik a t. ház beleegyezni, hogy a tanácskozás folytatása a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésre tétessék át, mo?.t pedig méltóztatik meghallgatni ezen válaszokat. (Helyeslés.) Szó illeti a ministerelnök urat. (Halljuk! Halljuk!) Gróf Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Horváth Ádám képviselő ur április 15-ikéna kecskeméti esetre vonatkozólag interpellatiót intézett hozzám, mely négypontból áll. Az első pontban az foglaltatik, hogy van-e tudomásom a Kecskeméten folyó évi márczius hó 29-én történt esetről, mely alkalommal gróf Csáky György közös hadseregbeli tiszthelyettes Behr Dezső kereskedőn nyilt utczán karajával sebzéseket ejtett. Hogy tudomásom van róla, ezt már akkor megmondtam, midőn előzetesen kijelentettem, hogy érdemlegesen is fog'ok válaszolni a kérdésre. Az interpellatio harmadik pontja arra vonatkozik, hogy minő alapon jött létre s minő hatáskörrel bir azon vegyes bizottság, mely hír szerint ez ügyben Kecskeméten vizsgálatot folytat ? Az interpellatiónak ezen része az igazságügyminister úrhoz van intézve, erre tehát az igazságügy nrinister ur fogja megadni a választ. Az én feladatom tehát az, hogy az interpellatio második és negyedik pontjára válaszoljak, hogy tudniillik szándékozom-e intézkedéseket tenni az igazság kiderítésére; és fogok-e a vizsgálat eredményéről a háznak jelentést tenni? (Halljuk! Halljuk !) T. ház! Az eset a következő: Márczius 29-én gróf Csáky György tiszthelyettes és Behr Dezső kereskedő közt először szóváltás, később tettlegesség támadt és végre gróf Csáky György kardját kirántván, azzal is megsebesítette Behr Dezső kereskedőt. Még az nap, midőn az eset történt, Kecskemét város rendőrkapitánya kihallgatta Behr Dezső kereskedőt és erről a kihallgatásról jegyzőkönyvet vett föl. Április 3 án Kecskemét város polgármestere átiratot intézett a IV. hadtest parancsnokságához és kérte ez esetnek vegyes bizottság által leendő megvizsgálását. Ezen megkeresésre a hadtestparancsnok április 5-én válaszolt, még pedig oly értelemben, hogy az eset megvizsgálására a katonaság részéről kiküldetett egy százados, egy főhadnagy és hadbíró, a polgári törvényszéket pedig megkereste, hogy szintén küldjön ki tagokat a vegyes bizottságba. A törvényszék a maga részéről egy törvényszéki birót, a királyi ügyészt és egy törvényszéki jegyzőt küldött ki. Közbejövén a hnsvéti ünnepek, ez a vegyes bizottság április 11-én ült össze, a vizsgálatot közös egyetértéssel ugy a katonai, mint a polgári bizottsági tagok teljes megegyezéssel teljesítették és átadták az ügyet az erre illetékes katonai bíróságnak. A katonai bíróság, a katonai büntetőtörvénykönyv 680. és 681. szakaszai alapján gróf Csáky György tiszthelyettest vétkesnek találta, elítélte, Behr Dezső kereskedőt pedig kártérítési keresetével a rendes bírói útra utasította. Ezzel megtörténvén az illetékes bíróság részéről mindaz, a minek ebben az ügyben történnie kellett, nem volt semmi ok arra, hogy a ministerium e tekintetben intézkedjék vagy beavatkozzék. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helypslés jobbfelől.) Elnök: Most Szilágyi Dezső igazságügy minister ur fog válaszolni az interpellatióra. Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! Az interpellatiónak, melynek többi pontjára a ministerelnök ur felelt, egyik pontja egyenesen hozzám van intézve. És ez igy hangzik: „Minő alapon jött létre s minő hatáskörrel bir azon vegyes bizottság, mely hír szerint ez ügyben Kecskeméten vizsgálatot folytat ?" Folytatott tudniillik akkor, midőn az interpellatio tétetett