Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-377

210 8J7. ors«.igogftlés május 17-én, szombaton. 1890. vakból: „illetőleg ezek helyett a 2. §-ban megnevezett tantárgyak oktatásáról" hagyassanak ki „illetőleg ezek helyett" és helyükbe „a 2. §-ban megnevezett tantárgyak oktatásáról" után tétessék az „is" szócska". Ez azt jelezné, hogy görög nyelvű cursus van, de mellette meg van a gövög irodalom- és művelődéstörténet cursusa is. • További módosítványom az, hogy a szakasz ezen bekezdéssel toldaseék meg: „Az oly gymnasiumban, melyben a tannyelv nem a magyar, a görög remekírók az iskola tannyelvén készült fordításban ismertethetők." Ajánlom e módosítványaimat elfogadás végett. Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. Madarász József jegyző (olvassa a módosítványokat.) Schwarcz Gyula előadó: T. ház! Zay Adolf képviselőtársam első módosítványára nézve azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a közoktatásügyi bizottságban, midőn az eredeti szerkezet feküdt előttünk, mi nagyon sokáig törtük a fejünket azon, hogy mikép lehetne tisztább és világosabb szerkezetet megállapítani és mi azt hittük, hogy a mi szövegezésünk a lehető legtisztább és legvilágosabb ezen kissé complicált kérdésben. De azt mondja a t. képviselő úr, hogy lehetetlen azt megérteni és hogy azt majd sokan félreértik. Csakugyan magam is tapasztaltam, hogy sokan a tanügy iránt melegen érdeklődő collegáink közül azt mondják, nem jó ha az „illetőleg ezek helyett" a szövegben benne van. Én a magam részéről tehát határozottan kijelentem, hogy a javaslat szövegezését világosabbnak, tisztábbnak tartom, mint a módosítványt, de ha a ház bölcsesége máskép határozva, miután nem tartom félreérthetőnek Zay képviselő úr módosítványát sem, én kész volnék ahhoz hozzájárulni. (Felkiáltások: Maradjon a szöveg !) A mi a másik módosítványt illeti, az olyan kérdés, a mely alapos megfontolást kivan. A jogi szempont az érvényben levő nemzetiségi s az 1883 : XXX. törvény tökéletesen fedezi igen t. képviselőtársamnak ezen postulatumát, a menynyiben a középiskolai törvény, illetőleg ennek eorollariuma alapján a nem magyar tannyelvű' gymnasiumok legfelsőbb osztályaiban a magyar irodalmat kivéve minden tantárgy az illető gymnasium anyanyelvén adatik elő. Már most, t. ház, hát kétségtelen, hogy a magyar államnyelv felvirágoztatását a nem magyar nyelvű gymnasiumokban igen előmozdítaná, hogy ha a görög remekírókat az ifjak hű magyar műfordítósban tanulmányoznák (Ugy van!) mert begyakorolhatnák magukat egyúttal azon nyelvbe is, melyet minden magyar állampolgárnak, még ha nem magyar ajkú is, ha a művelt ember nevére igényt akar tartani, tudnia kell. (Helyeslés.) Ez culturpolitikai felfogás. (Élénk helyeslés.) Ha azonban a t. képviselő úr azzal áll elő, hogy a nemzetiségi törvény és az 1883 : XXX. t.-cz. értelmében, ha csak ezen törvényt most incidentaliter nem módosítjuk, a nemzetiségek igényelhetik maguknak, hogy legalább a görög remekírókat saját anyanyelvükön készített fordításokban tanulmányozhassák : akkor ha csak a ház bölcsesége máskép nem határozna, minthogy incidentaliter a nemzetiségi törvény és a 1883 :XXX. t.-cz. illető rendelkezését most rögtön megváltoztatni nem akarhatjuk, ezen postulatumnak ellent nem mondhatunk. Szóval az első módosítványhoz, a mennyiben ártatlan valami, habár az eredeti szöveg nézetem szerint tisztább s világosabb, hozzájárulok. A képviselő úr második indítványát illetőleg pedig megengedem, hogy az, ha el nem fogadtatnék, ez esetleg involválhatná a nemzetiségi törvény és a 1883 :XXX. t.-cz. nevezetesebb szakaszának incidentalis módosítását. (Felkiállások jóbbfélol: Maradjon az eredeti szöveg!) Madarász József jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) Valóban nem lehettem elkészülve arra, hogy e szakasznál fel kellemi szólalnom, annál kevésbé voltam elkészülve arra, hogy oly irányban kell majd nyilatkoznom, mint a hogy azt most teszem. (Halljuk! Halljuk!) A mi a módosítás első részét illeti, erre nem is reflectálok, mert én az eredeti szöveget oly világosnak és a törvény intentióinak annyira megfelelőnek tartom, hogy semmiféle módosításnak szükségét nem látom. (Helyeslés balfeWl.) A mi már most a dolog lényegét illeti, hogy t. i. a nem magyar tannyelvű középiskolákban a görögremekirók ne magyar fordításban,hanem esetleg az illető intézet tannyelvén adassanak elő, erre nézve megjegyzésem röviden ennyi. (Halljuk! Halljuk!) Első sorban ez a kérdés meghaladott dolog, mert a második szakasz már megvan szavazva s igy a módosítás ellen a tárgyalási rend szempontjából is kifogást kell tennem, mert e módosítást, ha annak egyáltalában helye lehetne, nem a harmadik, hanem a második szakasznál kellett volna megtenni. (Helyeslés jőbbfdöl.) Távol áll tőlem, t. ház, az a szándék, mintha én a culturharcznak egy másik árnyalatával kívánnék foglalkozni s ezért egész röviden azt a kérdést intézem a t. képviselő úrhoz, hogy vájjon mi aggálya van a képviselő úrnak az iránt, hogyha az, a ki mostanáig nem az intézet tannyelvén, hanem görög nyelven tanulta a görög classicusokat, ezeket ezentúl nem görögül, hanem a minek talán a képviselő úr által is hangoztatott hazafiság szempontjából is nagyobb hasznát fogja venni — magyarul fogja tanulni? (Élénk általános helyeslés.) Én tehát úgy a tárgyalási rend, mint a helyes culturpolitika szempontjából kérve kérem a