Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-377

§0g 877. országos ülés május 17-én, Síombaton. 189Ö. legloyalisabb, a leghazafiasabb módon alkalmazkodtak 1848. óta is az államhatalom rendelkezéseihez és a törvényhozás szabványaihoz. (Helyeslés.) Ilyen módon tehát szítogatni őket, hogy foglaljanak állást eddigi közoktatási és culturpolitikánkkal szemben, de foglaljanak állást a törvényhozással szemben is, ez talán, azt hiszem, még sem volna józan dolog. (Igazi Ugy van!) Ezért nagyon kérem a mélyen t. képviselőházat, méltóztassék Ásbóth János t. képviselő urnak ezen módosítványát mellőzni. (Helyeslés.) Báró Rossner Ervin jegyző: Vadnay Károly! Vadnay Károly : T. képviselőház! Senki nálam nagyobbra nem becsülheti azt a nemes hevet, a melylyel Asbóth János t. barátom a maga görög tanítási meggyőződését képviseli Én azt igen komoly, tiszteletre méltó meggyőződésnek tartom; de azt hiszem, ez a mostani módosítványa az idealismusnak oly magas légkörében fogamzott meg, a honnan a gyakorlati életnek a talaja már kiesik a láthatárból. Czélja voltaképen az, hogy a katholicns iskolák a görög nyelv kötelező tanításának menedék várai legyenek, hogy a görög szellem fentartassék; de általában azt hiszem, hogy a görög nyelv fentartá^a végett ilyen mesteri és balvégzetessé válható eszközökre szükség nincsen, mert azt a szellemet sokkal jobban fentartják azon grammatica magoltatóknál ama költők, kik classicusokat fordítanak, kik a mythologia képeit, eszméit, alakjait folyvást használják, azon művészek, kik egy műintézet mennyezetére festik pompásan az oíympust, vagy a kik a műcsarnokba oly görög világi képet hoznak, melyet napjainkban ezren és ezren csodálnak. Látszólagosan az ő módosítványának törek vese az, hogy a felekezeti gymnasiumoknak ezen kötelező tanítás által bizonyos vonzó előnyt, nimbust adjon, de tényleg ugy áll a dolog, hogy ezzel azoknak nagy kárt tenne anyagilag és szellemileg. Asbóth János: Nem kívánok előnyt adni! Vadnay Károly: Akkor felesleges, mert a szülők és ifjak más gymnasiumot választanának maguknak és igy a kathoKeus gymnasiumok elnéptelenedének. A ki ezt akarja, az fogadja el e javaslatot, de én nem fogadhatom el, mert az én óhajtásom az, hogy minden felekezeti gymnasiam életképes és középiskolai tanításra versenyképes legyen. De kétlem azt is, hogy azok a gymnasiumok valami nagyon kapnának ezen valóságos görög ajándékon. „Timeo Danaos et dona ferentes." (Derültség.) A módosítvány felesleges, mert minek boldogítsunk embereket olyannal, a mit ők maguk a boldogulásra szükségesnek nem tartanak. (Tetssés.) Ennélfogva én ezen módosítványt épen a felekezeti katholicus iskolák érdekében nem fogadhatom el. (Helyeslés.) Gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Talán felesleges kijelentenem, miszerint az Asbóth t. képviselő által benyújtott alternatív módosítványok egyikét sem fogadom el, nem pedig azért, mert a törvényjavaslat szövege alapos megfontolás után lett megállapítva. Méltóztatnak tudni, hogy 1883 : XXX. t.-cz. háromféle középiskola létezik: A minister rendelkezése alatti, a minister vezetése alatti és az autonóm felekezeti. A második eathegoriában, tudniillik a minister vezetése alattiakban foglaltatnak a püspökök, szerzetesrendek, törvényhatóságok, községek középiskolái. Már most a minister rendelkezése és vezetése alatti középiskolákban ugyanegy, tudniilik a minister által megállapított tanterv alkalmaztatik; ezen iskolák ugyanazon egyforma számú tanerőkkel vannak ellátva és helyiség dolgában is kötelesek a minister vezetése alatt álló középiskolák azon igényeknek megfelelni, melyeknek az állam által fentartott középiskolák. Tehát didactieai admimstrativ szempontból egyet képeznek. Már most, ha ez igy van, nem látom át, miért kellene ez alkalommal a középiskoláknak ezen második eathegoriájára kivételt statuálni, azokkal másként bánni, mint eddig bántunk és így incidentaliter, eldönteni egy nagyfontosságú oly kérdést, mely annak idején bőven lett megbeszélve. Ez az egyik ok, a miért a módosítványt el nem fogadom. (Helyeslés.) A másik ok, a melynél fogva nem fogadhatom el, az, mert azon kedvezménynek, melyet a törvényjavaslat 3. §-a az autonóm felekezeti középiskolákat fentartóknak biztosít,alapja — mint már tegnap volt szerencsém kijelenteni — a költségekben fekszik, tudniilik meg kellett adni ezen kedvezményt azért, hogy ezen középiskolák ne legyenek kénytelenek azonnal nagyobb költekezésekhez hozzáfogni és meg vag* ok győződve — ezt is mondottam már tegnap — hogy előbb-utóbb ők is kénytelenek lesznek ugyanazt tenni, a mit az állam a maga iskoláiban tesz, de nem lesznek kénytelenek azonnal megtenni, hanem megválaszthatják az időpontot akkor, mikor azt alkalmasnak tartják. A középiskoláknak azon nemei, melyekről a t. képviselő ur szólott, nincsenek hasonló viszonyok közt költségek szempontjából. Tehát ez a körülmény sem forog fenn, mely indokottá tenné, hogy ők szintén részesittessenek ezen kedvezményben. Végül miután ezen tanácskozás folyamában most már másodszor vagy talán harmadszor hallom a culturharcz említését, (Halljuk! Halljuk!) méltóztassanak megengedni, hogy erre röviden