Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-377

B77. országos ülés május 17-én, szombaton. 1890. SJQ5 Hivatásuk az, hogy a nemzetnek adjanak grófokat és bárókat, olyanokat, kiknek traditiói nem gyökereznek csupán a pénzhajhászatban, hanem a nemzetnek történelmi hagyományaiban. A eomtessek ezen hivatását nehezen fogja pótolni báró Orczy működése, (Derültség) de bármilyen nagy fogalmam legyen ezen hivatásról, azt még sem hiszem, hogy a mi elegendő a eomtesseknek, az képes legyen pótolni azon tanulmányokat, melyek által képesittetik a nemzet, hogy az európai culturának ne csak bizonyos distantiában utána czammogjon, hanem abban részt vegyen s ezt a maga részéről is előre vigye. Ajánlom módosításomat a t. háznak elfogadásra. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. (Halljuk! Haljuk!) Báró Roszner Er?in jegyző (olvassa): „Módosítvány a 2. §-hoz: Az a) és b) bekezdések helyett teendő : a) a mennyiségtan behatóbb ismertetése, b) az ábrázoló mértan." Beadja: Asbóth János. Schwarz Gyula előadó: T. ház! A jelen törvényjavaslat intentiójával homlokegyenest ellenkeznék ilyen módosítvány elfogadása. (Igaz! Ugy van!) A túlterhelés volt első sorban az, mely midőn az egységes középiskolának akartuk az utat e törvényjavaslattal előkészíteni, szemünk előtt lebegett s a mi bennünket arra indított, hogy e törvényjavaslatot igy szerkesszük meg. (Helyeslés.) Mit akar most a t. képviselő ur ? A mathematikának bővebb és behatóbb ismertetését. Hiszen mi most épen attól akarjuk a gymnasium közepes és még ennél is gyengébb növendékeit megmenteni, liogy a görög conjugatióval ne kínoztassanak, (Helyeslés) másfelől pedig, a mathematikai disciplinák, a mint szakférfiak közlik velem, már amúgy is meglehetős magas fokon tanulmányoztatnak a gymnasiumban, sőt a gyengébbekre nézve még túlterhelőbb módon, mint a mennyire szükséges. Mi tehát, a kik a túlterheléstől akarunk szabadulni, most egy oly tantárgyat vegyünk be a tantervbe, mely még nehezebb, mint a görög conjugatio? S még kétes dolog, hogy eredményre vezetne-e ezen magasabb mathematikai disciplinák erőltetése a gymnasiumban, mikor hálásak vagyunk manapság még azért is — és ez igy van Európaszerte — ha akkor, a midőn elmegyünk csaknem a felsőbb mathematikai analysisig, Newton binomiájáig, tanítványaink legalább ezeket közepesen elsajátítják. Itt ismét állana az, a mit Vadnay igen t. képviselőtársam a tegnapi napon mondott, hogy ha a parázsra két-három darab fát teszünk, akkor az meggyúl ad, de ha egy fél ölet raknak rája, akkor az elalszik. (Igaz! Ugy van!) Túlterhelés állana tehát újból elő s ezzel a kitűzött czél nem volna elérve. A mi pedig az ábrázoló mértant illeti, ennek elemei benne vannak ezen törvényjavaslat intentiójában az illető szakasznál. Ezek alapján kérem a t. házat, hngy a módosítványt elfogadni ne méltóztassék. (Helyeslés.) Fenyvessy Ferencz: T. ház! Nagy meglepetéssel hallottam előttem szólt t.képviselőtársam, Asbóth Jánosnak beszédét és sajnálattal győződtem meg arról, hogy t, képviselőtársam nem vette komolyan a tárgyat; mert ha valaki, mint ő, ugy a budget-vita alkalmával, mint a tegnapi napon mondott beszéde szerint a görög nyelvet azért akarja megtartani, mert ifjaink s a nemzet intelligens osztálya a görög nyelv által behatolhat a görög remekírókba, inost pedig ki akarja törülni azon szakaszt, melynek alapján ifjaink a görög remekírókat megismerhetik: annakeljárása szerintem a legnagyobb könnyelműség és a dolognak nem komolyan vevése. Mert ilyen indítványnyal csak az állhat elő, a ki nem érzi át a görög nyelv szellemfejle-sztő hatását. Én részemről elfogadom a szakaszt, agy, a mint van s a mint a bizottság azt szövegezte. Egyet azonban kénytelen vagyok Zay Adolf t. képviselőtársamnak megjegyezni, azt tudniillik, hogy részéről nagy merészség bárkire utalni itt e házban, kinek meggyőződése e kérdésben megváltozott. 0 Tisza Kálmán képviselő urat értette, ki — szerinte — 1883-ban, bárkijelentette, hogy aggályai és kételyei vaunak a törvényjavaslat I ellen, arra mégis rászavazott, mert a paedagogia j terén nem érezte magát szakembernek, tehát megj adta magát. Ezt akárki inkább felhozhatja; de Zay Adolf képviselő ur nem teheti. (Derültség.) Mert a képviselő ur 1883-ban nem ugy érvelt, mint Tisza Kálmán. Tisza Kálmán akkori ministerelnök úr ugyanis ezt mondotta: „Aggályaim vani mik, hogy nem egészen jó lesz a javaslat", de ' aztán mert az akkori szakértők azt mondották, hogy jó lesz és mert magát nem tartotta szakembernek: meghajolt a szakemberek véleménye előtt. Zay Adolf képviselő ur azonban szakértőnek tartotta magát már 1883-ban is, ép ugy, mint ma és mit mondott akkor? Azt mondotta: „Én" — monda — „a gymnasiumban a latin nyelv mellett követelném a görög nyelvnek, vagy helyében a franczia nyelvnek rendszeres művelését. De cathegorice követelni, hogy mindenütt, hol arra nincs kívánság, adassék elő a görög nyelv, ezt nem tartom helyesnek." (Derültség.) Tehát, t. ház, a ki ugy érvelt 1883-ban és másképen beszél ma, annak nincs joga másnak szemrehányást csinálni azért, hogy nézetét megváltoztatta (Tetszés.) Zay Adolf: T. ház! Én azt hiszem, a t. képviselőház kegyes lesz megengedni, hogyha valaki ellen ily támadás intéztetik, a megtámadott arra rögtön felelhessen. (Halljuk ! Halljuk!) Én mindjárt észrevettem t. barátomnak azon