Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-377

204 377. országos ülés májns 17-én, szombaton. 1890. közoktatásban az által teremtett, hogy a görög nyelyet kiküszöbölte. Arról, hogy ennek helyébe mit akarnak tenni s hogy ily betömés ér-e valamit s hogy ez az anyag arra való-e, hogy azt az ürt betömhesse, ma egy árva szócskát sem kívánok szólani, hanem s

csak e szakasznak egy tanügyi oldaláról és rendelkezéséről akarok megemlékezni, E szakasz a) alineájában azt mondja, hogy mint compeiisationalis tantárgy ismertessék bővebben a magyar irodalom és ezzel kapcsolatosan adassanak elő azoknak, a kik a görög nyelvet nem tanulják, legalább a görög irodalom és cultur-történelem alapvonalai. Ez intézkedésnek lényeges oldaláról egy szót sem akarok vesztegetni. Én elvileg nem tartom helyesnek ez intézkedést s tanügyi szempontból is lehetetlennek látszik előttem, a mit e szakasz mond és intendál, hogy t. i. a törvény maga mondja ki azt, hogy a görög irodalom és a eulturtörténelem oktatását okvetetlenül a magyar nyelv előadásához kell kapcsolni. Ez didaeticai szempontból nem állhat fenn. Tudjuk mindnyájan, hogy a középiskolai tanárok képesítése miként történik külön szakcsoportokban; tudjuk azt is, hogy azon tanár-jelölt, a ki a magyar nyelv és irodalom történetnek előadására készül, rendesen nem foglalkozik görög irodalommal és culturtörténelemmel, ezzel rendesen az foglalkozik, a ki a tanári képesítésnél a történelem és különösen az ó-kori történelem előadására vagy pedig a latin és görög nyelv, azaz a classieai szak előadására készül. A rendes viszony tehát az, hogy a görög irodalom és eulturtörténelem előadására szakszerűen csak az van képesítve, a ki az ókori történelem és a classieai nyelvek előadására nyert képesítést. Ez a rendes viszony és meg vagyok róla győződve, hogy ezen tárgynak későbbi elintézése úgy fog történni, hogy a görög irodalom és culturtörténelemnek előadásával rendesen az lesz megbízva, a ki vagy az ókori történelmet adja elő vagy pedig az, a ki a classieai nyelveknek rendes tanára. De, t. ház, még azt sem tartom helyesnek, ha ezt a törvény szövegében mondanók ki, mert ez már nem a törvényhozás dolga, hanem a tantervé, melyet egyrészről a minister ur, másrészt pedig az autonóm felekezeti főhatóság készít. Én tehát arra kérném a t. házat, hogy az a kérdés, hogy a görög irodalom és culturtörténelemnek az előadása mely tantárgy előadásával kapcsoltassák össze, ne szabályoztassék a törvényben, hanem annak az eldöntése bizassék a tantervre, illetőleg arra az administratív közegre, mely a tanterv készítésére és végrehajtására van hivatva, t. i. a középiskolák egyik osztályában az autonóm felekezeti főhatóságra. Én tehát ezen intentiómnak és nézetemnek megfelőleg, bátor vagyok a következő módosítványt benyújtani: (olvassa:) „Amásodik szakasz a) bekezdése helyébetétessék: a magyar irodalom bővebb megismertetése magyar fordításban és a görög irodalom és művelődés-történet alapvonalai." Azon kapcsolat tehát, mely anorganicus valami s mely úgy sem tartozik a törvénybe, hanem a tantervbe, módosítványom szerint kimaradna. Ajánlom módositványomat elfogadásra. (Helyeslés!) Elnök: A módositvány fel fog olvastatni. Madarász József jegyző (olvassa a módosítványt). Schwarcz Gyula előadó: T. ház! Daczára annak, hogy a mi intentióink szerint más értelme van ezen szónak: >kapcsolatban«, mint a minőt annak a t. képviselő ur tulajdonít, mégis a dolog érdemére nézve részemről kifogást nem emelek és ezen módosítást a t. háznak elfogadásra ajánlom. (Helyeslés,) Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister : T. ház! Én nekem sincs semmi kifogásom az iránt, hogy azon stylaris módosítás, melyet Zay Adolf képviselő ur ajánl, elfogadtassák. (Egy hang balfelöl: Nem stylaris!) Stylaris azért, mivel a tanterv intézkedésébe t srtozik tulajdonképen annak megállapítása, micsoda tantárgyak egyesiítessenek egy kézben. Igaza van a t. képviselő urnak abban, hogy a mint ezt egyrészt a kormány, illetőleg a közoktatásügyi minister, úgy másrészt az illető egyházi és iskolai főhatóság van hivatva megállapítani. E szerint az a) bekezdés ekkép hangzanék: „ a magyar irodalom bővebb megismertetése, a görög remekírók műveinek ismertetése magyar fordításban és a görög irodalom és művelődéstörténet alapvonalai.* Nem terjeszkedem ki arra, a mit a t. képviselő ur érintett, hogy ezen tantárgyak csak az ürt tömik be; önként értetődik, hogy nekem e tekintetben eltérő nézetem van. (Helyeslés.) Madarász József jegyző: Asbóth János! Asbóth János: T. ház! Van szerencsém egy módosítást beadni, a melynek czélja az, hogy a 2. §-ban a görög nyelv pótlására javaslatba hozott tantárgyak helyett tétessék: a mennyiségtan behatóbb ismertetése és az ábrázoló mértan. Az indok abból áll, t. ház, hogy mikor a görög nyelv ellen folyt a harcz, említették a túlterhelést és azt mondották, hogy helyet kell csinálni a modern nyelveknek vagy az exact tudományoknak és mi lett az eredmény ? Az eredmény az — és ettől nagy sajnálatomra nem ál! nagyon távol Zay t. barátom indítványa sem — hogy azon legnehezebb, de legmagasztosabb tanulmányok pótlására, csupa comtesse-tudományok proponáltainak, olyanok, a miket minden comtesse, a kinek jóra való gouvernante ja van, szintén megtanul. (Derültség.) T. ház! Senki sem viseltetik lovagiasabb hódolattal a comtessek iránt, mint én, sőt tovább megyek és véleményem, hogy a comtesseknek igen nagy hivatásuk van a nemzeti életben.