Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-377

202 87í ' orsfágos ülés május l?-én, saombaton. 1890, De van azután egy másik gyakorlati szem­pont is, mely miatt azt el nem fogadhatom: (Hall­juk !) tudniillik, ha ezen intézkedés a középiskolák csak egy részében lép életbe, a következés az lesz, hogy a tanulók legnagyobb része ezen isko­lába fog menni. Méltóztassék már most az abból keletkező nehézséget megoldani. Képzelhetni-e, hogy mindazokat, kik ott felvétetni óhajtanak, ; tényleg fel is vegyük, ha pedig fel nem vehetjük, akkor az illetők, kik ott felvétetni óhaj tatnak, elesnének azon kedvezménytől, melyet a törvény a tanügy érdekében nekik biztosított. E szem­pontból sem fogadhatom el a módosítványt és kérem annak mellőzését. (Helyeslés.) Ezekután csak egy pár szóval tartozom még Csatár képviselő urnak. Szóba hozta a katholicus status által fentartott gymnasiumokat, Én, t. ház, ezen, valamint egyáltalában az összes középisko­lákkal szemben az 1883: XXX. törvényczikk alap­ján állok, ezt kivanom foganatosítani minden tekintetben és ha egy pár függő kérdés van is a katholicus status által fentartott iskolák tekinteté­ben, ezeket csak az idézett törvény értelmében intézhetem el és fogom elintézni. (Élénk helyeslés.) Madarász József jegyző: Kovács Albert! Kovács Albert: T. ház! Az előadó ur azt mondja, hogy Asbóth János t. képviselő ur indítványának két ága van. Ezzel szemben maga az indítványttevő azt állítja, hogy csak egy ága van és a másik ágát, a mire a t. előadó ur ezélzott, a 3. §-nál szándékozik megtenni. Kénytelen va­gyok tehát Asbóth János képviselő urat a saját j szavai legjobb magyarázójának tekinteni és az ő indítványában csak egy kérdést látni és ahhoz a kérdéshez, hogy mi történjék a szerzetesrendnek vezetése alatt álló gymnasiumokban, akkor fogok esetleg hozzászólni, ha a t. képviselő urmárelőre­jelzett indítványát be fogja nyújtani. Csupán az előadó urnak egy erre vonatkozó észrevételére vagyok bátor pár szóval reflectálni. A t. előadó ur a képviselőház elé állítja a >Culturkampf< rémét, a mely ezen indítvány el­fogadásából keletkeznék. Én azt tapasztaltam, t. előadó ur, hogy a >Culturkampf« nem ott kelet­kezik, a hol az állam minden felekezet irányában az egyenlőség és viszonosság szerint jár el és az egyiknek nem adja azt, a mit a másiknak sem ad, az egyiket nem sújtja azzal,a mivel a másikat nem sújtja hanem ott keletkezik a >Culturkampf<, a hol az egyik felekezettől megtagadnak olyan valamit, a minek a másik jogában és birtokában van. Ha a felekezetek egy részére nézve jogos az, hogy bizonyos szabadsággal és joggal éljen az iskolái­ban, akkor az a másik részre nézve is legalább is illendő és méltányos. De a dolognak ezen oldalára, mondom, akkor fogok bővebben kiterjeszkedni, ha majd az indítvány be lesz nyújtva. A mi a most benyújtott indítványt illeti, ' ennek az a czélja, hogy bizonyos iskolák felére ne alkalmaztassák ezen törvény, hanem csak a másik felére. A t. minister ur azt mondja, hogy ez ellen­kezik az egész törvényjavaslat alapeszméjével. Én azt hiszem, t. ház, hogy az alapeszmével nem ellenkezik, hanem csak az intézetek felére szorítja annak keresztülvitelét. Azután, ha a t. minister ur azt a tapasztalatot fogja tenni az iskolák ezen felében, hogy az experimentum jól ütött ki, ezen új módon a főezélt ép ugy el lehet érni, mint a görög nyelvvel és a nyereség belőle a tehernek kisebbre szállítása a gyengébb ifjakon, akkor nagyon könnyíí lesz ezen jótéteményt az iskolák másik felére is kiterjeszteni. Ha pedig azt a tapasz­talatot teszi a minister ur, hogy a mi miatt én is aggódom és tán sokan e házban, ezen experimen­tatiö nem fog jól kiütni, a szóban levő intézetek fele ezen káros következményektől meg lesz ki­méivé. Méltóztassék a t. minister ur meggondolni, hogy milyen mélyre ható e változtatás, melyet itt kezdeményez és mennyire nincs az előkészítve sem a tudományban, sem a gyakorlatban, sem a tapasztalatban és méltóztassék meggondolni az óriási felelősséget, mely ily nagymérvű kezdemé­nyezéssel jár; méltóztassék kegyesen elfogadni ezen indítványt és megelégedni az experimentatio koczkázatának felével, az iskolák másik felét pedig hagyja meg a régi biztos alapon, melyről tudva van az, hogy bizonyos eredményeket hatá­rozottan és biztosan el lehet azon érni. Ennélfogva Asbóth János t. képviselőtársam indítványát pártolom. (Helyeslések.) B. Roszner Ervin jegyző: Madarász József! Madarász József: T. ház! Nem kívántam az általános vitában részt venni, de miután t. bará­taim, kik pártolói a görög nyelvnek, nemcsak a görög szellemnek — a melynek bizonyára én sem vagyok ellensége,hanem pártolója — részletes vitá­nál oly szelíd szinbe öltöztetett betöréssel akarják magát az általánosságban elért eredményt koczkáz­tatni, kötelességemnek tartom egy időre a t. ház türelmével visszaélni. (Halljuk! Halljuk!) Én azt hiszem, ha az előttem szólt képviselőtársam helyesnek véli azt az elvet, hogy kiki a maga óhajtásának a legjobb kifejezője és ugyanakkor pártolja Asbóth János t. képviselőtársamat a t. előadó ur véleménye ellenében, lehetetlen helye­selnem Kovács Albert t. képviselőtársam azon véleményét, a melyet ő a t. vallás- és közoktatás­ügyi minister ur ellen hoz fel, hogy a minister ur eszméje nem helyes, melyet saját eszméjének vallott, vagyis hogy ezen módosítványnyal azon eszme támadtatik meg, a melyet a t. minister ur a tárgyalás alatt levő törvényjavaslattal elérni óhajt. A mit az egyiknél elfogadunk, egyik ellenében és

Next

/
Thumbnails
Contents