Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-377
202 87í ' orsfágos ülés május l?-én, saombaton. 1890, De van azután egy másik gyakorlati szempont is, mely miatt azt el nem fogadhatom: (Halljuk !) tudniillik, ha ezen intézkedés a középiskolák csak egy részében lép életbe, a következés az lesz, hogy a tanulók legnagyobb része ezen iskolába fog menni. Méltóztassék már most az abból keletkező nehézséget megoldani. Képzelhetni-e, hogy mindazokat, kik ott felvétetni óhajtanak, ; tényleg fel is vegyük, ha pedig fel nem vehetjük, akkor az illetők, kik ott felvétetni óhaj tatnak, elesnének azon kedvezménytől, melyet a törvény a tanügy érdekében nekik biztosított. E szempontból sem fogadhatom el a módosítványt és kérem annak mellőzését. (Helyeslés.) Ezekután csak egy pár szóval tartozom még Csatár képviselő urnak. Szóba hozta a katholicus status által fentartott gymnasiumokat, Én, t. ház, ezen, valamint egyáltalában az összes középiskolákkal szemben az 1883: XXX. törvényczikk alapján állok, ezt kivanom foganatosítani minden tekintetben és ha egy pár függő kérdés van is a katholicus status által fentartott iskolák tekintetében, ezeket csak az idézett törvény értelmében intézhetem el és fogom elintézni. (Élénk helyeslés.) Madarász József jegyző: Kovács Albert! Kovács Albert: T. ház! Az előadó ur azt mondja, hogy Asbóth János t. képviselő ur indítványának két ága van. Ezzel szemben maga az indítványttevő azt állítja, hogy csak egy ága van és a másik ágát, a mire a t. előadó ur ezélzott, a 3. §-nál szándékozik megtenni. Kénytelen vagyok tehát Asbóth János képviselő urat a saját j szavai legjobb magyarázójának tekinteni és az ő indítványában csak egy kérdést látni és ahhoz a kérdéshez, hogy mi történjék a szerzetesrendnek vezetése alatt álló gymnasiumokban, akkor fogok esetleg hozzászólni, ha a t. képviselő urmárelőrejelzett indítványát be fogja nyújtani. Csupán az előadó urnak egy erre vonatkozó észrevételére vagyok bátor pár szóval reflectálni. A t. előadó ur a képviselőház elé állítja a >Culturkampf< rémét, a mely ezen indítvány elfogadásából keletkeznék. Én azt tapasztaltam, t. előadó ur, hogy a >Culturkampf« nem ott keletkezik, a hol az állam minden felekezet irányában az egyenlőség és viszonosság szerint jár el és az egyiknek nem adja azt, a mit a másiknak sem ad, az egyiket nem sújtja azzal,a mivel a másikat nem sújtja hanem ott keletkezik a >Culturkampf<, a hol az egyik felekezettől megtagadnak olyan valamit, a minek a másik jogában és birtokában van. Ha a felekezetek egy részére nézve jogos az, hogy bizonyos szabadsággal és joggal éljen az iskoláiban, akkor az a másik részre nézve is legalább is illendő és méltányos. De a dolognak ezen oldalára, mondom, akkor fogok bővebben kiterjeszkedni, ha majd az indítvány be lesz nyújtva. A mi a most benyújtott indítványt illeti, ' ennek az a czélja, hogy bizonyos iskolák felére ne alkalmaztassák ezen törvény, hanem csak a másik felére. A t. minister ur azt mondja, hogy ez ellenkezik az egész törvényjavaslat alapeszméjével. Én azt hiszem, t. ház, hogy az alapeszmével nem ellenkezik, hanem csak az intézetek felére szorítja annak keresztülvitelét. Azután, ha a t. minister ur azt a tapasztalatot fogja tenni az iskolák ezen felében, hogy az experimentum jól ütött ki, ezen új módon a főezélt ép ugy el lehet érni, mint a görög nyelvvel és a nyereség belőle a tehernek kisebbre szállítása a gyengébb ifjakon, akkor nagyon könnyíí lesz ezen jótéteményt az iskolák másik felére is kiterjeszteni. Ha pedig azt a tapasztalatot teszi a minister ur, hogy a mi miatt én is aggódom és tán sokan e házban, ezen experimentatiö nem fog jól kiütni, a szóban levő intézetek fele ezen káros következményektől meg lesz kiméivé. Méltóztassék a t. minister ur meggondolni, hogy milyen mélyre ható e változtatás, melyet itt kezdeményez és mennyire nincs az előkészítve sem a tudományban, sem a gyakorlatban, sem a tapasztalatban és méltóztassék meggondolni az óriási felelősséget, mely ily nagymérvű kezdeményezéssel jár; méltóztassék kegyesen elfogadni ezen indítványt és megelégedni az experimentatio koczkázatának felével, az iskolák másik felét pedig hagyja meg a régi biztos alapon, melyről tudva van az, hogy bizonyos eredményeket határozottan és biztosan el lehet azon érni. Ennélfogva Asbóth János t. képviselőtársam indítványát pártolom. (Helyeslések.) B. Roszner Ervin jegyző: Madarász József! Madarász József: T. ház! Nem kívántam az általános vitában részt venni, de miután t. barátaim, kik pártolói a görög nyelvnek, nemcsak a görög szellemnek — a melynek bizonyára én sem vagyok ellensége,hanem pártolója — részletes vitánál oly szelíd szinbe öltöztetett betöréssel akarják magát az általánosságban elért eredményt koczkáztatni, kötelességemnek tartom egy időre a t. ház türelmével visszaélni. (Halljuk! Halljuk!) Én azt hiszem, ha az előttem szólt képviselőtársam helyesnek véli azt az elvet, hogy kiki a maga óhajtásának a legjobb kifejezője és ugyanakkor pártolja Asbóth János t. képviselőtársamat a t. előadó ur véleménye ellenében, lehetetlen helyeselnem Kovács Albert t. képviselőtársam azon véleményét, a melyet ő a t. vallás- és közoktatásügyi minister ur ellen hoz fel, hogy a minister ur eszméje nem helyes, melyet saját eszméjének vallott, vagyis hogy ezen módosítványnyal azon eszme támadtatik meg, a melyet a t. minister ur a tárgyalás alatt levő törvényjavaslattal elérni óhajt. A mit az egyiknél elfogadunk, egyik ellenében és
