Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-365
12 865. országos ölés májas 2-án, pénteken. 1690. ben az egyik kir. táblának székhelyéül Eperjes szab. kir. várost kijelöltetni kéri; Makó város képviseletének Justh Gyula képviselő által beadott kérvényét, melyben a decentralisalandó kir. tábla egyik osztályának Aradon, s kir. törvényszéknek Makón felállítása tárgyában kérelmez. Ezen kérvények a ház irodájában helyeztetnek el m égtek inthetés czéljából. Bemutatom Baranya vármegye közönségének feliratát, melyben az 1879, évi L. t.-cz. 31.§-ának módosítását kéri. Kiadatik a ház kérvényi bizottságának tárgyalás és jelentéstétel végett. Madarász József jegyző: Neményi Ambrus a közlekedésügyi bizottság előadója! Neményi Ambrus, a közlekedésügyi bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém bemutatni a közlekedésügyi bizottság jelentéseit a következő -tárgyakról: i. a morvavölgyi helyi érdekű vasút engedélyezéséről ; 2. a brassó-häromszéki helyi érdekű gozmozdonyú vasút engedélyezéséről; 3. a boba-jánosháza-sümeghi helyiérdekű vasútnak a heTy^rdeM~vasutak alapjából történt segélyezéséről; és 4. a varasd-goluboveczi helyi érdekű vasút engedélyokmányához kiadott „függelék"-ről. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentéseket kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre kitűzni. Elnök: A jelentések ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és annak idején napirendre fognak tűzetni. Több jelentés nem lévén, bemutatom a házszabályok 288. §-a értelmében elnöki havi előterjesztésemet. Madarász József jegyző (olvassa az előterjesztést). Elnök: Ezen elnöki előterjesztésem kapcsán jelentem a t. háznak, hogy Vargics Imre képviselő ur az ebben nyilvántartott és 1889. május 11-én a pénzügyminister úrhoz intézett interpellatiójára nézve kijelentette, hogy arra választ nem kivan és azt a nyilvántartásból töröltetni kéri. Ha tehát a t. ház beleegyezni méltóztatik, az ezentúl nem fog a nyilvántartásban vezettetni. (Helyeslés.) Egyszersmind j kijelentem, hogy az elnöki jelentés megtekinthetés végett a ház irodájába letétetik. Következik a napirend: az igazságügyi és pénzügyi bizottságoknak jelentései a kir. ítélőtáblák és kir. főügyészségek szervezéséről benyújtott törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, méltóztatik a t. ház a jelentéseket felolvasottnak venni (Helyeslés) s erre az általános tárgyalást megnyitom. Első szó illeti a bizottság előadóját. Chorin Ferencz, az igazságügyi bizottság előadója: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) A benyújtott törvényjavaslat oly szervezeti kérdésnek megoldásával foglalkozik, melynek rendezése körülbelül 20 év óta áll napirenden, melynek megoldását sürgette a közvélemény, sürgették a szakkörök, mert mindenki arról volt meggyőződve, hOiíy a budapesti kir. ítélőtábla mai összpontosított helyzetében sem az igazságszolgáltatás, sem az igazságügyi administratio érdekeinek és igényeinek megfelelni nem képes. Ha mégis vizsgáljuk, t. ház, miért volt az, hogy a kérdésnek megoldása oly sokáig váratott magára, ennek indoka két körülményre vezethető vissza. Az első politikai természetű volt. 1868-ban, midőn a polgári perrendtartás a házban tárgyaltatott, majdnem valamennyi törvényhatóság folyamodott a kir. ítélőtáblák szétosztása iránt. Ámde az akkori törvényhozás első sorban az általa megalkotott intézményben az állami egység eszméjét akarta érvényre emelni, nehogy az akkor még fennállott államellenes áramlatok, melyek az ország területi épségét felbontással fenyegették, az időelőtti decentralisatióból törekvésük részére erőt merítsenek. És ez az akkori viszonyok közt helyes és bölcs intézkedés volt; ámde ma a helyzet tökéletesen megváltozott. A magyar állam eszméje teljesen megszilárdult és azon államellenes törekvések, a melyek az ország területi épségét fenyegették, elnémultak. Elérkezett tehát az ideje annak, hogy azon állami intézmények, melyek az ország különböző részeiben exponálva az ügynek jobb szolgálatot tehetnek, mint a központban, ^a vidék különböző városaiba helyeztessenek át. Es ez nem hogy gyengítené, de erősíteni fogja meggyőződésem szerint a magyar államot, mert az ország, a melynek sikerült egy hatalmas és nagy fővárost teremtenie, most azon feladattal áll szemben, hogy a vidéken is hatalmas központokat teremtsen, melyekből szintén kisugározzék a magyar állam hódító ereje; mert az olyan ország, a mely csak egy nagy fővárossal bir, de a mely nélkülözi az ország különböző részeiben exponált közigazgatási, forgalmi és értelmi központokat, az olyan ország erősnek és jól szervezettnek nem tekinthető. (Helyeslés.) A másik indok, a mely miatt késett a kir. táblák decentralisatiója, részint pénzügyi, részint igazságügyi volt. Sokan attól tartottak, hogy a kir. ítélőtáblák szétosztása nagy költségeket fog az országnak okozni; sokan pedig azt hitték, hogy jobb lesz várni a reformmal addig.amig kidolgozva lesznek a polgári és büntető perendtartások minden részletökben. Hiába sürgettük mi már 1881-ben a kir. táblák szervezését, hiába támogatták azt a házban pártkülönbség nélkül. Bár a képviselőház határozatot hozott, mely arra utasította a ministert, hogy
