Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-376

186 17*. erfiégtts ülés má]ui 16-án, péntebea. 1890. berendezett gymnasiumokból a humánus képzés egyik eszközét már most hagyjak ki. Én azt tartom, az egész középiskolai tanterv, az egész közoktatásügyi törvény revisiója szük­séges. Én a magam részéről jelen alkalommal is őszintén megvallom azon meggyőződésemet, hogy épen a nevelésnek, tudniillik a kedélynek és a szivnek ez az értelemmel párhuzamos fejlesztése szempontjából a gymnasiumok és a reáliskolák alsó osztályaiban behozott szakrendszer sem felel meg a czélnak s az osztályrendszer e szempontból kívánatosabb volna. De meggyőződésem szerint ezenkívül is vannak a tantervnek hiányai és e tan­terv egészének revisiója meghozatala után nem épen két év, hanem hosszabb idő és nagyobb tapasztalatok után kívánatos is volna. És hogyha az egységes középiskola eléretik s ennek létesítése áldozatokat kivan, akkor a humánus irányból magam meggyőződése szerint a görög nyelvet csakugyan lehet az egységes középiskola számára áldozni. De most ugy áll a dolog, hogy az egysé­ges középiskola czéljaira, ugy, mint azt a minister ur indokolásában kifejtette, az alsó négy osztályra egyáltalában nem szükséges a görög nyelv fel­adása, mert hiszen azokban nem is taníttatik, a felső négy osztályra pedig az egységes közép­iskola felállítása sem kézzelfogkatólag, sem tan­tervileg meg sem kiséreltetik és ennek fejében e lehetőség, e távol jövő kedvéért kívántatik, hogy az egész gymnasiumi tanterv megbolygattassék s hogy a görög nyelvet mint egyik sarkkövét a humánus képzés ezéljából tanított tárgyaknak belőíe kihagyjuk. Én tehát ezek alapján ismétlem azon meggyőződésemet, hogy addig, mig teljesen nem látom az egységes iskola lehetőségét tanterv szerint keresztülvihetőnek és azt a nemzeti haladás minden kára nélkül megvalósíthatónak, mindaddig a magam részéről a görög nyelv kihagyását a humánus képzés czéljaira rendelt gymnasiumokból időelőttinek tartom s ez az oka annak, a miért a szőnyegen levő törvényjavaslatot el nem fogadom, hanem pártolom Kovács Albert különvéleményét. (Helyeslés.) B. Roszner Ervin jegyző: Kőrösi Sándor! Kőrösi Sándor: T. ház! (Halljuk! Hall­juk!) Úgyszólván a vita végén nagy bátorság kell ahhoz, hogy valaki már kimerült hallgató közön­ség előtt oly tárgyhoz szóljon, a mely minden oldalról kitünőbbnél kitűnőbb beszédekkel meg­világittatott. Midőn tehát felszólalok, (Halljuk! Halljuk!)nem akarok hosszaspaedagogiai érteke­zésekbe bocsátkozni (Helyeslés balfélől) és a görög nyelv mellett vagy ellene állást foglalni, hanem indokolni kívánom adandó szavazatomat az 1883-ban adott szavazatommal szemben. (Helyes­lés balfeW.) Az 1883: XXX. törvényczikk tárgyalásakor a görög nyelv kötelező volta mellett foglaltam állást. Mert ugy voltam meggyőződve, hogyha a reális tantárgyak számára külön tanintézeteket állítunk a reáliskolákban : hagyjuk meg a huma­nisticus tárgyakat a gymnasiumban és tegyük ott a görög nyelvet kötelezővé. Azt hittem, hogy e törvény folytán azon ifjak, kik valamely szoros értelemben vett tudományos pályára készülnek, majd a gymnasiumba sietnek; a gyakorlati pályára készülők pedig felkeresik a reáliskolákat. De csalatkoztam, mert még azok az ifjaink is, a kik tisztán gyakorlati pályára készülnek, nem a reál­iskolába mennek, hanem a gymnasiumba. Helyesen van-e ez igy vagy nem, arról nem szólok, csak constatálom, hogy gymnasiumaink feles számban szaporodnak, reáliskoláink ellenben ha nem is fogytak, de nem is szaporodtak. (Ugy van!) Azok a gyakorlati pályára készülő ifjak, a kik a gym­nasiumban tanulnak, tudják, hogy az életben nem fogják hasznát venni a görög nyelvnek s azéit robot tanulmányul tekintik, mely alól ha csak lehet, ki akarnak bújni. {Ugy van!) A törvény­hozónak nem abstract nézetekből kell kiindulnia, hanem népe concret viszonyai megfigyeléséből Már pedig, ha népünk megszokta gyermekeit gymnasiumba járatni, még azon ifjakat is, a kik a gyakorlati pályára készülnek, a hol épen nem el­kerülhetlenül szükséges a görög nyelv ismerete; mi következik ebből? Az, hogy alakítsuk át gym­nasiumaink tantervét ugy, hogy azok, a kik a szorosan vett tudományos pályára készülnek, meg­tanulhassanak görögül, azok pedig, a kik gyakor­lati pályára készülnek, felmentessenek a görög nyelv tanulása alól, de ne mentessenek fel a görög nép történetének és szellemének megismerése alól. Mivel a napirenden levő törvényjavaslat ezt az eszmét megvalósítja,tudniillik alkalmat ad azoknak is a classicus nyelv megtanulására, kik tudomá­nyos pályára készülnek, alkalmat ad az általános műveltség megszerzésére azoknak is, kik gyakor­lati életpályára készülnek; én ezt a törvény­javaslatot elfogadom. (Helyeslések.) Ha ez a törvényjavaslat teljesen kizárna a görög nyelvet a gymnasiumból, tehát ki akarná zárni a görög szellemet a magyar ifjúság kebeléből, abban az esetben — megvallom — én nem szavaznék reá. {Zaj halfelöl.) Nem szavaznám meg pedig nemcsak azért, mert nem akarom, hogy mi magyarok a müveit népektől e tekintetben is elszakadjunk, de nem szavaznám meg azért sem, mert alig van a tudománynak olyan ága, a melynek gyökerei nem a görög nép tudományos életében fogamzottak volna meg. Közjogi, alkotmányos életünkben alig van egy talpalatnyi tér, melyen a görög nép alkot­mányos és közjogi felfogásainak romjaival nem találkoznánk. Ezért óhajtom én a görög nyelvnek oktatását, azért óhajtom, hogy a magyar társada-

Next

/
Thumbnails
Contents