Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-375

875. országos ülés május 14-én, szerdán. 18»0. 169 osztályainak tanulóit a reáliskola tanulóihoz valamivel közelebb hozza és ekkóp egyengeti az egységes középiskola útját a jövőben. Ha azonban azon kérdést intézik hozzám, hogy mikép képzelem magamnak ezt a jövőt, nem fogok kitérni a kérdés elől és válaszomat röviden a következőkben foglalom össze. (Halljuk! Halljuk!) A gymnasiumban ekkép alapja vettetvén meg az egységes középiskolának, annak egy része tisztán humanisticus irányú marad, mely a görög és a latin nyelvet egyaránt tanítja; másik része pedig, melyből elmarad a görög, valamivel közelebb hozatik a reáliskolához. Ha ezen a téren tovább haladunk, nem hosszú idő alatt oda jutunk, hogy a reáliskola feleslegessé válik, legnagyobb örömére Kovács Albert t. képviselőtársamnak, (Derültség) ki annak teljesen fölösleges voltát már mais decretálta. És ha e mellett a polgári iskolákat még fejlesztjük; (Általános helyeslés) ha legnagyobb figyelemmel vagyunk a polgári iskoláknak minél nagyobb számmal való létesítésére; (Általános élénk helyeslés) ha ekkép a középiskolákba nem való elemet a polgári iskolákba tereljük; (Helyeslés) akkor meglesz ezen középiskolában az egységes középiskola mindazok számára, a kik felsőbb tudományos képzést kivannak szerezni ; de meglesz ezenkívül a polgári iskola is, melyben a practicus élethez szükséges minden ismeretet el lehet sajátítani. (Általános élénk helyeslés.) Egy nagy előnye van szerintem ezen propositiónak még abban is, (Halljuk! Halljuk!) hogy épen azok, kik ezentúl is kénytelenek lesznek görögül tanulni, kétségkívül sokkal jobban megtehetik azt, mint eddig, (ügy van! ügy van!) Mert ha egy osztályban a tanár a helyett, hogy 30 tanulóval foglalkoznék, foglalkozik nyolczczal — mert körülbelül ez lesz az arány — mindenesetre foglal kozhatík individualiter az egyes tanulókkal és ennélfogva sokkal nagyobb eredményeket is fog felmutathatni; mellőzve azt, hogy azok, a kik ezentúl a görög nyelvet tanulni fogják, hivatásszerííleg vagy önelhatározásból fogják tanulni, a mi kapcsolatban azzal, hogy a tanár sokkal többet foglalkozhatik velők, biztosítani fogja a nagyobb eredményt. (Általános helyeslés.) Es még azt is el fogjuk érni, ha ezen törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, hogy nemcsak ártani nem fogunk a görög nyelv művelésének, hanem ellenkezőleg, mig most a gymnasiumokból kikerültek között alig van valaki, a ki egyáltalában eredményt tud felmutatni, ezentúl bizonyos részénél mindenesetre jelentékeny eredmény lesz elérhető. (Általános élénk helyeslés.) Végül, t. ház, még egy, szerintem eléggé fontos momentumra kívánom a t. ház nagybecsű figyelmét felhívni s ez az, hogy ezen törvényjavaslat tulajdonképen a dolog lényegére és mérvére nézve nem változtatja meg a jelenlegi állapotot. KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XVIII KÖTET. Merész állításnak látszik, de ha megengedik, röviden bebizonyítom. (Halljuk! Halljuk!) Az 1883 : XXX. törvényezikk 26. §-a a reáliskolákat látogatók érdekében azt mondja, hogy a reáliskolai tanuló, ha utólagosan a latinból érettségi vizsgálatot tesz — tehát csakis a latinból és nem a latinból és görögből — az egyetem orvosi és jogi karára felvehető. Mi következik ebből? Következik az, hogy eddig sem volt kizárva annak a lehetősége, hogy összes jogászaink és összes orvosnövendékeink olyanok legyenek, kik a görög nyelvet tanulták. Igaz, hogy a tényleges helyzet szerint a gymnasiumokat sokkal többen látogatják, mint a reáliskolákat s ennek folytán az egyetemi hallgatók legnagyobb része a gymnasiumokból kerül ki: de tény, hogy az általam idézett törvény rendelkezése szerint, megvolt annak lehetősége, hogy csupa reáliskolai tanuló jöjjön az egyetemre. Tehát az, a mit ez a törvényjavaslat tartalmaz, tulaj donképen csak kiegészítése annak, a mit már egy előbbi törvény kimondott, tudniillik biztosítása, annak, hogy egyáltalában lehetséges ugy az orvosi, mint a jogi tanfolyamra felvenni hallgatókat a görög nyelv ismerete nélkül. (Általános helyeslés.) Mindezeknél fogva, t. ház, elhatároztam magamat arra, hogy azon paedagogiai fictiónak, mely a görög nyelv tanítása körül uralkodik, véget vessek ; (Általános helyeslés) elhatároztam magamat arra, hogy e kérdésben törvényjavaslatot terjeszszek a t. képviselőház elé és felkérjem a t. házat, — mit ezennel teszek is — hogy ezen törvényjavaslatot magáévá tenni méltóztassék. (Általános élénk helyeslés.) Kötelességem azonban, hogy még egy pár perczig foglalkozzam Kovács Albert t. képviselő urnak egynémely állításával, a ki — megvallom — a kérdést részletesen, kimerítően és sok tekintetben nagyon érdekesen tárgyalta. (Halljuk! Halljuk!) Kovács Albert képviselő ur a többek közt azt mondotta, hogy a ki görögül tanul a középiskolában, az azután az élő nyelveket sokkal könny ebben sajátítja el. Nagy sajnálatomra kénytelen vagyok neki ebben ellenmondani. En e tekintetben épen az ellenkezőt tapasztaltam. Bárhová tekintsek, a hol idegen élő nyelveket tudnak, azt látom, hogy legjobban a nők tudják; pedig a nők középiskolákba nem járnak és görögül nem tanulnak. (Derültség.) A t. képviselő ur a reáliskoláknak teljes mellőzését kívánja. Ha ez neki a kívánsága, akkor abban, a mit előbb volt szerencsém kifejteni, a maga részéről nagy megnyugvást fog találni; mert a mint mondottam, az egységes középiskola ugy fog alakulni, hogy a reáliskola feleslegessé fog válni; de hogy ez megtörténhessék, meg kell egyszer kezdeni az átalakítást, hozzá kell fogni a 22