Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-375

160 875. orsuágos ülés május 14-én, szerdán. 1890. Debreczenbe. (Derültség.) Félek, t. ház, hogy az öreg tudós igazat mondott! De hát mi az oka a classicus nyelvek e fölényének a tudományos nevelésben ? A feleletet erre a kérdésre, az említett tapasztalati tényen tényen kivül, a mely egymaga is elég volna a kérdés eldöntésére, megtaláljuk, ha a gynmasiumi oktatás feladatát és czélját szabatosan formulázzuk. A tudós középiskolát nem szabad egymagában bevégzett és önczélú iskolának tekinteni, a melytől valamely életpályára vagy kenyérkeresetre bevégzett képzést lehetne követelni; mert ez egy 12 —13 éves tanfolyamnak a 8 alsó osztálya, a melynek 4—5 felső éve az egyetemen van. A 8 alsó osztály egységes, a 4 felső pedig 4—5 ágra szakad, orvosokat, ügyvédeket és hasonlókat képez és az egész 12 éves tanfolyam csak akkor van teljesen befejezve, mikor a 12-ik év végén a tudori diplomát a fiatal embernek a kezébe adja. Azon ifjú, a ki a 12 éves tanfolyamot az első hat év végén abban hagyja, az nem fél orvos vagy félügyvéd, hanem semmi (ügy van! balfelöl) és a*ki a harmadik jogi év befejezése után hagyja félbe tanulását, az nem 8

A vagy "A

2 rész ügyvéd, hanem épen olyan semmi, mintha korábban bármikor szakította volna meg. Az ilyen ember a gyakorlati élet számára csak irni és olvasni tudó ember és egyéb semmi; mig az, a ki mind a 12 évét befejezte, még a leggyakorlatibb szempontból is, a kenyérkereset szempontjából is egész ember, orvos vagy ügyvéd. E 12 éves tanfolyamban a special szakra képzés csak a négy utolsó évben történik, mig a nyolez alsó osztály ezen négy év tudományos, szakszerű tanulmányaira előkészít. S mi az oka annak, hogy ezen előkészítést a classicus nyelvek tökéletesebben eszközlik, mint a modern nyelvek ? Egyik előnyök azon nyelveknek épen abban áll, a mivel a bizottsági jelentés és ma az előadó ur is e nyelvek ellen nagy tetszés mellett argumentált, hogy ezek a nyelvek nehezek s az ifjút siílyos munkához szoktatják vagy megtanítják tanulni. Továbbá e régi nyelvekkel való foglalkozás tisztán tudományos jellegű s ez által megadja a léleknek azt az irányzatot, hogy tudományosan tudjon foglalkozni. A tudomány egyfelől a létezőnek ismerete, másfelől a létező végső okának keresése az okok lánczolatán végig s a midőn e régi irodalmakkal való foglalkozás az elmét tudásunk végső forrásaihoz vezeti és midőn e régi nyelvek tökéletes és bevégzett grammaticájukkal az elmét a tökéletesnek és bevégzettnek szemléléséhez és felfogásához szoktatják, ugyanakkor bármely tudomány művelésének módszerét és eszközét szolgáltatják neki. (Helyeslések a baloldalon.) Itt nem is egyenesen a nyelv tanuláea a főczél — habár mellékesen ez is létrejő a jobb fiuknál —- hanem a főczél a ludományos foglalkozás megszokása, a mi nemcsak néhány jobb tanulónál jő létre, hanem valamennyinél és a jobbak csak abban fognak különbözni a gyengébbektől, hogy ők egyúttal a nyelv tudását is megszerzik. E formális képzésben a mathesissel való foglalkozás az elmét a tudományos szigorhoz és a mathematicai bizonyításhoz szoktatja, mely nem elégszik meg a találgatással és sejtéssel vagy azzal, hogy a komoly dolgokat egy viczczel üsse el, mint a mi közéletünk igen gyakran teszi és habár az, a ki életpályáján nem foglalkozik a mathesissel, annak gymnasiumi tételeit épen ugy elfelejti, mint a görög grammatikát az, a ki vele nem foglalkozik, de elméjének azon ereje és irányzata, melyet a tudományos foglalkozásra nézve e két tárgynak gimnastikájaadott, megmarad azután is, mint a gymnasiumi tanítás valódi értékes eredménye. (Helyeslések a baloldalon.) Ezeket a dolgokat, t. ház, a tanultabb utiliíarianusok sem tagadják, de fel szokták panaszolni azt, hogy száz gymnasiumi növendék közül alig 30 végez, 70 pedig időközben elhagyja az iskolát, ezeket tehát ok nélkül való volt tudományos foglalkozáshoz idomítani, mert tudományosan foglalkozni nem fognak. Mióta kínozták őket latinnal, göröggel, mert életpályájukon ennek semmi hasznát nem veszik, jobb lett volna physikát s élőnyelvet tanulniok, mert annak több hasznát vennék. Ez, t. ház, teljesen igaz a hetvenre nézve, de azon 30-ra nézve, a ki végzett, jobb volt a gymnasiumi oktatás, sőt egyedül ez volt jó, azon 70-nek pedig nem kellett volna ide jönni, hanem azon iskolába, a hol physikát és élő nyelvet tanítanak (Helyeslések) és a hol nem 12 éves, hanem sokkal rövidebb tanfolyam alatt kenyérkeresetre képesítnek, (Helyeslések.) De ép e körülmény mutatja azt is, hogy kétféle iskolára van szükség e két czél elérésére; mert ugyanazon egy iskolában mindkét czélt, az alsóbb fokú technikai képzést és a tudományos előkészítést is megoldani lehetetlen. (Helyeslések.) Felpanaszolják továbbá az utilitarianusok és felpanaszolja hosszasan a bizottsági jelentés is, hogy grammatikával kínozzák a növendékeket s hogy nem marad elég idő a nyelv anyagának megismerésére. Ez, t. ház, nem lehet másként az élőnyelvek tanításánál sem, mert a tanult ember a nyelvnek anyagát nem képes megtanulni addig, a mig annak formáit meg nem ismeri. A gyermek és a tudományosan nem képzett ember meg tud tanulni egy nyelvet a gyakorlatból is, de a tanult ember nem. E tapasztalatot a magyar emigránsok mindnyájan megtették saját magukon és velük együtt kiment nejeiken és gyermekeiken s külföldi utamban velem ezen észrevételüket többen közölték. De a görög grammatika tanulásával az említett tudományos érdeken kivül még tisztán gyakorlati és hasznossági szempontból sincs elve-