Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-371

871. orscúgoa ülés inájn, 9-én, pénteken. 1890. 135 ván a szavazatokat, a bizottság javaslatát, hogy Kapotsfy képviselő ur mentelmi joga ez esetben függesztessék fel, elfogadta 68 képviselő, nem fogadta el 52 képviselő és igy a ház Kapotsfy képviselő ur mentelmi jogát 16 szótöbbséggel felfüggesztette. Következik a napirend szerint a mentelmi bizottság 439. szánni jelentése Hentaller Lajos képviselő mentelmi ügyében. Josipovich Géza jegyző (olvassa a mentelmi bizottság jelentését). Gál Jenő (felvinczi), a mentelmi bizott­ság előadója: T. képviselőház! A budapesti kerületi sajtóvizsgáló-biró folyó év márcziuslO én 2.332 szám alatti felterjesztésében Hentaller Lajos képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A tölterjesztett iratok szerint Hentaller Lajos kép­viselő ur a „Budapesti Újság* czímíí napilapnak szerkesztője lévén, ezen napilapnak folyó év 7 január 19-iki számában egy czikket közölt „A szinészek palotája, vagy a magyar szinészegyesület igaz­gatósági tanácsának butasága" czím alatt. Az e czikkben Borsodi Vilmos színigazgató ellen foglalt nyilatkozatokat a nevezett színigazgató ur magára nézve becsületsértésnek és rágalmazásnak tekint­vén, emiatt panaszt emelt a sajtókerületi vizsgáló­bíró előtt a végett, hogy a czikknek szerzője ki­tudassék és e részben a lapnak akkori szerkesztő­jére Hentaller Lajos országgyűlési képviselő úrra, mint tanura hivatkozott. A vizsgálóbíró kihallgat­ván Hentdler Lajos képviselő urat, mint tanút, ez a felvilágosítást a szerző nevére vonatkozólag megtagadta, de a felelősséget a czikkért elvállalta. Ezen czikkben Borsodi Vilmosra nézve a következő kifejezések foglaltatnak, melyekre a vád alapul. (Halljuk!) Azt mondja a czikk, hogy Borsodi Vilmos „a legnagyobb visszaéléseket követte el mindenütt, a hol csak megfordult^, hogy „aprólékos akasztófa csinyjeit" mára „Pesti Hirlap" szellőztette; elnevezi „szélhámos atya­finak'' ; azt mondja, hogy „oly gaz ficzkónak épen a színészet érdekében ne adjanak igazgatói enge­délyt" ; továbbá „elég szemtelennek" nevezi és azt kérdi a szinész-egyesület igazgatóságától: „jogosult e egy komisz fráter egy tisztességes testületet representálni"; és azt a tanácsot adja a testületnek, hogy „iparkodjék kiszabadulni a korpá­ból, mert különben megeszik a Borsodi Vilmos-ok" ; (Derültség) és hogy ennek a dolognak ugy is csak „csepregizés lesz a vége". Kétségtelen, t. ház, hogy e kifejezést a bün­tető törvénykönyv 258., 259. és 261. § ában körülirt büntetendő cselekvények ismérveit fog­lalják magukban és miután zaklatás esete fenn nem forog; miután az illetékes sajtóbirósági kerület vizsga lóbirája kérelmezi a kiadást és az illető lapnak felelős szerkesztője abban az időben Hentaller Lajos képviselő ur volt, a ki különben is a felelősséget nyilvánosan magára vállalta, ké­rem méltóztassék Hentaller Lajos képviselő ur mentelmi jogát ezen ügyre nézve felfüggeszteni. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Hentiller Lajos képviselő ur kívánságára kötelességemnek tartómat, háznak bejelenteni, hogy ő maga is óhajtja, hogy ezen ügyben mentelmi joga fel függesztessék. (Helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát igen vagy nem ? (Igen!) Elfogadtatik és igy a ház Hentaller Lajos képviselő ur mentelmi jogát ezen ügyre nézve felfüggeszti. Következik a képviselőház mentelmi bizott­ságnak 540. számú jelentése Szendrey Grerzson országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Josipo vich Géza (olvassa a mentelmi bizottság jelentését). Gál Jenő (felvinczi), a mentelmi bizott­ság előadója: T.képviselőház! A székesfehérvári királyi törvényszék 1889. szeptember 30-án kelt 3.220. számú felterjesztésében Szendrey Grerzson képviseli) ur mentelmi jogának felfüggesztését kérelmezi. A felterjesztéshez csatolt vizsgálati iratokból következő tényállás tűnik ki. Ferenczy József a 70 es években elcserélte volt házát a kálósi 166. számú telekjegyzőknnyv­ben idősebb és ifjabb Virányi János és Virányi Péter tulajdonául bejegyzett házzal, tulajdonjogát bekebeleztetni azonban elmulasztotta. Ferenczy József 1881-ben elhalván, a hagya­téki tárgyalás alkalmával az elcserélt háznak telekkönyvi tulajdonosai megidéztettek a hagya­téki bírósághoz s ezek ott kijelentették, hogy Ferenczy Józsefnek tulajdonát képezi a kálósi 166. számú telekjegyzőkönyvben felvett ház, mert azt ők elcserélték és neki birtokába és tulajdonába is bocsátották, csak az átíratás nem történt meg é-i beleegyeznek abba, hogy ez a ház örökösödés czímén most özvegy Ferenczyné nevére irattassék. A hagyatéki bíróság, mivel sem felmenő, sem lemenő örökösök nem voltak, a hagyatékot s közte e házat hitvesi örökösödés czímén átadta Ferenczynének és megkereste a telekkönyvi hatóságot, hogy Ferenczyné talajdonjogát a telekkönyvben tün­tesse ki. Azon idő alatt azonban a még az átadó végzés a telekkönyvhez átment, Szendrey Gerzson országgyűlési képviselő ur, 188 forint váltótőke és járulékai erejéig, a kérdéses háznak Virág­Pétert illető jutalékára a végrehajtási zálogjogot bekebeleztette és ennek alapján a házat el is árverez tette és azt mint legtöbb vételárt igérő neje nevében saját miga 300 forinton megvette. Özvegy Ferenczyné csak az árverás alkal­mával vett tudomást arról, hogy az ő háza Szendrey Grerzson oly követelése fejében árvereztetik el,

Next

/
Thumbnails
Contents