Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-371

136 871. országos ülés május 9-én, pénteken. 18!)ü. melylyel annak állítólag Virág Péter tartozik. Ugyanezért megjelent az árverésen és kérte Szendrey urat, hogy mivel a hagyatéki tárgyalás alkalmával Virágék beleegyeztek abba, hogy az ő nevére tulajdonjogilag átirattassék s igy az neki hamarább adatott át, mint a hogy a képviselő ur zálogjoga bekebeleztetett. Szendrey képviselő ur az árverésen megjelenvén, az érdekelt felek azon kérést intézték hozzá, hogy álljon el az árveréstől. Szendrey képviselő ur azonban ezen kérésnek nem engedett s az árverést megtartatni kívánta. Ekkor Ferenczyné nem tűrhetvén azt, hogy az ő háza másnak adósságaiért árvereztessék el, elmeirt Székesfehérvárra és Kenessey G-yula ottani ügyvédet bizta meg érdekeinek képviseletével. Kenessey Gyula megbízását a telekkönyvi hatóságnak bemutatta és kérte a királyi törvényszéket, hogy a vételár felosztása végett, tartandó tárgyalásra ő is megidéztessék. Szendrey Gerzson képviselő ur látván, hogy Ferenczyné a dolgot abba nem hagyja, hanem ügyvédi képviselethez folyamodott: egy kérvényt adott be a telekkönyvi hatósághoz az iránt, hogy az egész árverés hatályon kivtíl helyeztessék, beleegyezését nyilvánítván abba, hogy ezen ház Ferenczynének tulajdonában maradjon. Erre a telekkönyvi hatóság végzésében kimondta, hogy a zálogjog bekebelezése töröltetik, azonban az árverési cselekvény hatályon kivtil nem helyezhető, miután más jelzálogos hitelezők is vannak, kik mert az árverés jogerőre emelkedett, a vételárhoz jogot nyertek. Ezután bekövetkezett a vételár-felosztási tárgyalás, melyen Szendrey Gerzson képviselő ur kijelentette, sőt a jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozat szerint kötelezettséget is vállalt ez iránt, hogy ki fogja fizetni a többi jelzálagos hitelezőket, csakhogy az árverés hatályon kivül helyeztessék. Megjelent Ferenczyné képviselője is, ki szintén beleegyezett abba, hogy az árverés hatályon kivül helyeztessék ; de mert ez által Ferenczynének kár okoztatott és mert kétségtelen, hogy Virág Péter a váltókibocsájtásakor a tulajdonjogot a hagyatéki bíróság előtt elismerte, a váltó aláírásával és hogy azzal annak alapján végrehajtási zálogjogot szerzett, oly cselekvényt követett el, mely a büntetőtörvénybe ütközik és miután Szendrey Gerzson képviselő ur erről tudomással birt, egy oly ingatlanra vezettette a zálogjogot, mely már nem annak a tulajdona, ki ezen váltónak elfogadója, kérte, hogy ezen iratok tétessenek át a fenyítő törvényszékhez. A jelzálogos hitelezők: a kincstár és a Fehér vármegyei árvaszék szintén beleegyeztek az árverés hatályon kivül helyezésébe, azon feltétel alatt, hogy ha követeléseik ki fognak egyenlittetni. A törvényszék ennek folytán hozott végzésében meghagyta Szendrey képviselő urnak, hogy ezeket a jelzálogos követeléseket egyenlítse ki és az ezekről szóló nyugtákat mutassa be, mert mig ez nem történik, az árverésnek hatályon kivül helyezése iránt nem határozhat. Szendrey Gerzson ezen két rendbeli követelést csakugyan kielégítette, a nyugtákat bemutatta, minek folytán a kir. törvényszék az árverést hatályon kivül helyezte és az iratokat az előterjesztett kérelemhez képest, még a jogerőre emelkedést sem várva be, a kir. fenyítő törvényszékhez áttette. A kir. törvényszék ezen határozata ellen Szendrey Gerzson felebbezett azon okból, mivel a határozat jogerőre emelkedése előtt a törvényszéknek nincs joga az iratokat a fenyítő törvényszékhez áttenni. Ezt a felebbezést a kir. törvényszék elfogadta; azonban kimondta, hogy azt csak akkor fogja felterjesztetni, ha a fenyítő törvényszéktől a vonatkozó iratok vissza fognak érkezni. A törvényszék ezen határozata ellen ismét felfolyamodással élt Szendrey Gerzson képviselő ur, minek folytán a korábbi felebbezés is felterjesztetett a kir. ítélőtáblához, a nélkül azonban, hogy a végrehajtási iratok visszakérettek volna a fenyítő törvényszéktől. A kir. ítélőtábla rendelvényilcg visszaküldte az iratokat, meghagyván a törvényszéknek, hogy a mennyiben a hozott végzés jogerőre emelkedése előtt tette volna át az iratokat a fenyítő törvényszikhez, azokat kérje vissza és az ügyet az összes iratokkal küldje fel. A törvényszék erre az összes iratokat felküldte a kir. ítélőtáblához, a mely megváltoztatta az első bíróság azon határozatát, a melylyel az iratokat a fenyítő törvényszékhez rendelte áttétetni. Ezen határozat ellen a székesfehérvári kir. ügyész is felebbezett, előadván, hogy a kir. tábla polgári osztálya nincs jogosítva kimondani, hogy valamely cselekmény képezi-e, vagy nem alapját a bűnvizsgálat megindításának. A kir. ügyész feíebbezését azonban a kir. ítélőtábla visszautasította azon okból, mert végrehajtási eljárásban a kir. tábla határozata ellen felfolyamodásnak helye nincs és mert a kir. ügyész nem mint magánszemély adott be felfolyamodást, hivatalos minőségben pedig őt ily ügyekben felfolyamodási jog nem illeti meg. Megjegyzem, t. ház, hogy azon idő alatt, mig e végrehajtási iratok a fenyítő törvényszéknél voltak, ez megkezdte az előnyomozásokat és azokat a tanukat, kik ezen ügyben érdekelve voltak, tudniillik özvegy Ferenczynét, továbbá Ferenczy testvérét, Ferenczy Rebekát, valamint Kenessey ügyvédet és Virág Pétert kihallgatta. A kihallgatási jegyzőkönyvekben azon tényállás is látszik fenforogni, hogy a hagyatéki tárgyalás alkalmával Ferenczy Eebeka is just akarván kapni a házból, elment Szendrey Gerzson ügyvédhez és az ő tanácsát kérte ki. Szendrey ezen fel-