Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-369
\ \ g SS. orsíiigeB ülés Májas 7-én, szerdán. 1880. lékok szétosztása, mint azok centralisálása és I túlságos nagy személyzettel való feklolgoztatása. (Helyeslés.) Polónyi Géza: Hát a 12 kisegítő táblabíró ! Szilágyi Dezső igazságügyminister: A 12 kisegítő bíróról már előbb adtam felvilágosítást. Egyébiránt, hogy t. képviselőtársam is fel legyen világosítva, ismétlem, hogy a 12 kisegítő bírót a Curiánál fentartani óhajtom és ezen óhaj tás magának az illető testületnek részéről is nyilvánult. Ennek oka az, hogy a perjogi reformok behozatalával átalakul a Curiának is a hatásköre, mihelyt pedig a Curia ezt a perjogi reformokba beillő hatáskört megkapja, akkor fog elérkezni az idő, hogy a legfelsőbb bíróságot bőven lássuk el és pedig mind egyenlő bírákkal; akkor fog el érkezni az idő, hogy a birói létszámot ne csak fictiókép — a mint most van — hanem valósággal törvénybe iktassuk. (Helyeslés.) Elnöki Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját. Cliorln Ferencz előadó: T. ház! (Halljuk!) Ha Kaviár Dániel t. képviselőtársam az általa föltett kérdést nem itt, hanem a törvényjavaslat 19. vagy 20. §-ánál vetette volna fel és azon alkalommal kérdezte volna a t. igazságügyminister urat és a t. házat, hogy mely időpontig terjed a ministernek azon joga, hogy a szervezés alkalmával a kir. táblai birákat akaratuk ellenére áthelyezheti, esetleg nyugdíjazhatja is, felszólalását és aggodalmát értettem volna. De ezen szakasz — és jogosítva vagyok ezt az igazságügyi bizottság nevében is kijelenteni — sem a birák nyugdíjazásával, sem azok áthelyezésével a legcsekélyebb kapcsolatban sincs, Mily jog adatik az igazságügyministernek ebben a szakaszban? A 245birói létszám határain belül az egyes kir. táblákhoz annyi bírót alkalmaz, a mennyit a kir. táblák ügyforgalma szükségessé tesz. Hogy ő ezen czél elérése végett a már egyszer alkalmazott birákat akaratuk ellenére áthelyezheti, hogy a létszámnak a szükséghez képest való csökkentése végett az 1869: IV. törvényezikkben biztosított jogokat megsértheti, az ezen szakaszban kimondva nincs és annak kimondása nem is szándékoltatott. Ezen szakasz tisztán a gyakorlati szükség kifolyása. Addig, inig a perrendtartások és ezzel kapcsolatosan a jogorvoslatok rendszere véglegesen megállapítva nincsenek, mig a kir. táblák deeentralisatiójának gyakorlati eredménye iránt tényekkel tájékozva nem leszünk, addig megállapítani minden egyes táblánál a birák létszámát s kizárni azt, hogy a táblai birák létszáma hol szaporodást, hol csökkenést szenvedjen, teljes lehetetlenség. Hogy ebben semmi veszély sincs a birói függetlenségre, azt mutatják más országok példái. A német birodalom I például mikor megállapította birói szervezetét, megállapította egyszersmind a leghelyesebb alapelveken a bírói függetlenség biztosítékait, mégis megadta az igazságügyi kormánynak azt a jogot, hogy ugy a birodalmi törvényszéknél, mint a főtörvényszékeknél a birák számát a szükséghez képest állapítja meg. Vagyis Németországban sem kötötte meg a törvény az igazságügyi kormány kezét a tekintetben, hogy a birák létszámát a szükséghez képest apaszsza vagy növelje. A tárgyalás alatt lévő szakasz az 1869: IV. törvény czikkben biztosított alapjogokkal semmi vonatkozásban nincsen s igy egyáltalában nem is alterálhatja azt. A mi már most Polónyi képviselő ur azon felszólalását illeti, hogy mi történik a restantiákkal ? Ez a kérdés az igazságügyi bizottságban is a megfontolásnak képezte tárgyát és én figyelmeztetem t. képviselőtársamat, hogy a mit őe tekintetben az igazságügyministernek javasolt, azt követni teljes lehetetlenség. Az ügyhátralékok, mihelyt a kir. táblák felosztatnak, oda helyezendők át, a hova azok a perrendtartásban szabályozott birói illetékességnél fogva szabály szerint tartoznak. Nemcsak a birói függetlenség van törvény által szabályozva, hanem szabályozva van a birói competentia is, a melytől eltérni az igazságügyi kormánynak joga nincs. Ha tehát a kir. táblák felállíttatnak, minden egyes táblához lesznek utasítandók azon ügyhátralékok, a melyek a területi beosztásnál fogva ezentúl az illető tábla birói illetékessége alá fognak tartozni. Épen azért a restantiáknak raktározása és a budapesti tábla által való feldolgoztatása felforgatná a törvényben meghatározott illetékességi alapelveket; ilyet pedig ne méltóztassék a minister úrtól követelni. Kérem e szakasznak változatlan elfogadását. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 7. §. megtámadva nem lévén, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatott. (Helyeslés.) Ezzel azonban még nincsen határozva a Haviár t. képviselő ur által beadott toldás felett, mely igy hangzik: „A szervezés keresztülvitele a törvény életbeléptetésétől számítandó fél év alatt befejezendő". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni ezt a pótlást, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el. Következik a 8. §. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 8—12. §-t melyek észrevétel nélkül elfogadtatták \ olvassa az 13. §-t). Szilágyi Dezső igazságügyminister:.
