Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-369

9. országos ülés május 7-én, szerdán. 1890. 117 A harmadik, a mi miatt felszólalok, szigorúan véve csakis administrativ természetű. (Halljuk!) Nevezeíesen az igazságügyi bizottság indokolásában ez foglaltatik (olvassa): „Az új királyi ítélő táblák működésüket előreláthatólag hátralékokkal fogják megkezdeni." Ez azt teszi, hogy a királyi táblának az a 28 — 30.000 restantiája is decentralisáltatni fog. (Egy hang a szélső baloldalon: Máskép nem is lehet!) Bocsánatot kérek, én azt hiszem, hogy csak más kép lehet helyes és kérem is a t. minister urat, szíveskedjék az iránt nyilatkozni, miként szándékozik, legalább az átmeneti intézkedéseknél e tekintetben rendelkezni és vájjon fel akarja-e ezeket a restantiákat a királyi táblák területe szerint osztani vagy sem ? Én az utóbbit tartanám helyesnek, mert különben az örökös calamitas fog támadni, hogy minden egyes királyi tábla restantiával kezdi működését és kimutatását is örökké azzal fogja végezni • pedig, mig az Írásbeliség rendszere fennáll — pedig a hátralékok feldolgozásáig bizonyosan fenmarad — nincs szükség arra, hogy az acták egyik királyi tábla helyéről a másikra vándoroljanak, mikor azokat Budapesten is lehet elintézni, mert csak igy lesz a t. minister ur azon helyzetben, még a statistikai adutok gyűjtése szempontjából is, hogy nem fogják a számításokat a létszám tekintetében megzavarni a restantiäk, melyeknél — a mit bővebben nem kell indokolnom — nem a numerus, hanem a perek természete határoz, mivel hogy vannak perek, melyekből egy óra alatt tizet lehet elintézni, de vannak olyan perek is, melyeknek egyike bárom napot vesz igénybe, szóval a számszerű adatokból nem lehet meghatározni, hogy a létszám a restantiákra milyen befolyást gyakorol. Épen azért — bár az ellenkezőben is megnyugszom — helyesebbnek tartanám, ho^y a restantiák végre valahára itt Budapesten dolgoztassanak fel és a királyi táblák — hogy ugy mondjam — szűzen kezdenék meg működésüket s ne legyenek örökös restantiák annyi helyen, a hány királyi tábla Yan. Ezeket akartam felhozni s kérem a t. minister urat, hogy ezekre, de különösen a bíráknak másod- vagy harmadsorban áthelyezésére nézve — mivel e tekintetben vannak legnagyobb aggodalmaim — szíveskedjék a szükséges felvilágosításokat megadni. (Helyeslés a sséhö baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! (Halljuk!) Mindenekelőtt a főkérdésre vonatkozó kételyre nézve válaszolok. Megvallom, ugy fogom fel a törvényt, hogy az,haazamódosítvány elfogadtatnék, melyet Haviár t. képviselőtársam benyújtott, az igazságügyi kormány kezét kényelmesebb helyre tenné; de ez kitenné a bírákat annak, hogy kétszer-háromszor át lehetne őket helyezni és legalább a 6 hónap alatt, mig a szervezés tart, addig — t. képviselőtársam saját okoskodása szerint — az áthelyezésre sine fine megadatik a jog; (Hagara Dániel tagadólag int) igen, mert különben nem tudom, mit jelent a hivatkozás, hogy 1875-ben a szervezés 8 évre tűzetett ki és ez alatt lehetett őket áthelyezni; most 6 hónap tűzetnék ki, tehát ez alatt én kétszer-háromszor áthelyezhetném a bírákat. Nem ebből, hanem abból indult ki az igazságügyi kormány, hogy alapul vette azon ügykimutatási adatokat, melyek az 1888. évről a t. ház elé vannak terjesztve, az Í889. évről feldolgozás alatt vannak, a jelen évről pedig pótoltatni fognak és mindezeknek összevetésével megállapítja az egyes királyi tábláknál valószinűleg szükséges létszámot. És a 245 táblabirónál a kinevezés határozott helyre történik; nem táblabírónak neveztetik ki az illető, hanem például a kassai vagy kolozsvári főtörvényszékhez táblabírónak és mihelyt oda kineveztetett, az elmozdíthatlanság garantiájával bir. (Általános helyeslés.) így lévén a dolog, ezt tovább magyarázni, azt hiszem, felesleges. A mi a t. képviselő ur által hozzám intézett kérdéseket illeti, először is a Curiához rendelt 12 kisegítő táblabiróra vonatkozólag kívánok nyilatkozni. Ezeket igenis szándékozom fentartani, még pedig az illető testületek elnökeinek véleménye alapján, még pedig azért, mert a különben is nagy számú birákból álló Curia, majd ha a perjog reformjával, hogy ugy mondjam, végleges hatáskörét kapja: akkor áll elő az időpont arra, hogy minden kisegítők nélkül ugy töltessenek be a helyek, a mint az a legfőbb birósájrnál szükséges, a teljes szám szerint. Addig pedig — és ez ugy hiszem meg is van mondva az indokolásban — ezen létszámot fentart.mi szándékozom. A mi azt illeti, hogy mi történjék a hátralékokkal, ez minden irányban tanácskozás és megfontolás alá lett véve és nyíltan megmondom, hogy az igazságügyi kormány szándéka és czélja a hátralékot nem Budapesten feldolgoztatni, hanem azokat szétosztani, mert ha itt dolgoztatná fel azokat, az kétszeres decentralisatio és az itteni személyzetnek kétszeres amputatiója volna, mert annyi személyzetet kellene a 20—24 ezer darab hátralék feldolgozására itt hagyni, a mennyi a hátralékok lefogyása után a budapesti királyi ítélőtáblánál nem volna szükséges. Felteszem az itt tartandó birákról, hogy daczára annak, hogy a hátralékok leb gyása egyszersmind áthelyezésüket vonná maga után, sietnének azok feldolgozásával, de azután ezen felesleges személyzetet szét kellene osztani a többi táblákhoz, a melyeknek nem volna meg a kellő létszáma. Az egyik és a másik eljárásnak is van hátránya, de felfogásom szerint — és ebben meg vagyok állapodva — sokkal kisebb hátrányuyal jár a hátra-