Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-369

\ j,g 369. orsjUgo* lüé» luájus 7-éu, sserdAn. Its'M. lási pontunk különböző. E javaslat abból indul ki, hogy az eddigi törvényes felhatalmazást a ministerium ezen törvénynyel módosítani egyáltalán nem akarja. Minthogy pedig ez a kiindulási pont, ennek logicai következéseképen kérem, hogy a 4. §. a t. ház ugy, a mint van, méltóztassék megszavazni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezzel természetesen elesik, miután elvileg különböző szempontokból indulunk ki, minden további érvelés. De t. képviselőtársam;, Holló Lajos is adott be egy módosítványt, melyben azt mondja, hogy jó lesz a 4. §-ból kihagyni a bekezdést Mi ez a bekezdés? Az, hogy: „addig, mig a királyi törvényszékek és királyi járásbíróságok területeit törvény nem állapítja meg stb." egyes járásbíróság! területeket át lehet csatolni egy másik törvényszékhez s igy egy másik táblához is. Én először is nem tartom azt, hogy ebből az a félreértés támad, a mit képviselőtársam említett; mert min alapszik az, hogy törvényeinkben minduntalan visszatér az a biztatás, hogy a járásbíróságok székhelyeit és területeit megfogja határozni a törvény. Ez az 1869 : IV. törvényczikken alapszik. A végezel, a mire törekednünk kell, abban áll, hogy ha majd annjira consolidálódnak e tekintetben a viszonyok, hogy azt a törvények által megkívánt állandósággal felruházhatjuk s hogy azt nem kell a folytonosan fluctuáló szükségek szerint változtatni: akkor következik be az állapot, a mikor ezt mi törvénybe iktathatjuk. Ennélfogva a ininisteriumnak azt a jogát, hogy a királyi táblák területein módosítást tehessen, csak ezen időpontig kívánja e törvény megállapítani, mivel — gondolom — a ininisterium a törvényhez, a törvényhozás által eddig elfogadott és következetesen megtartott állásponthoz tökéletesen hü marad. (Helyeslés a jobboldalon.) így lévén a dolog, t. ház, hosszabbra nem akarom nyújtani a vitát, csak azt kérem, hogy a felhatalmazást, mint gyakorlati szükségűt, mint az eddigi törvényekkel összhangzót; mint olyat, melynek czélszerüsége evidens, változatlanul megszavazni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobbodalon.) Holló Lajos: T. ház! Félremagyarázott szavaim helyreigazítására tisztán e szakaszra vonatkozólag kérek szót. Azt hiszem,nem értette meg a t. igazságügyminister ur sem az én, sem t. barátomnak, Haviár Dánielnek álláspontját. Azt mondja a minister ur, hogy itt eddigi törvényekről és azok érvényben tartásáról van szó. Eugedelmet kérek, eddig a királyi táblák decentralisálva nem voltak, eddig nem lehetett tehát arról szó, hogy a királyi ítélőtáblák területei ministeri rendelettel niegváltoztathatók-e vagy sem ? Most van arról először szó, hogy a királyi táblák területei szétosztva, az ország különböző részeire megáliapittassanak és mi ekként óhajtjuk ezen megállapítást, hogy épen í ugy, mint a törvényhatósági területet a ministei riumnak nem lehet önmagának megváltoztatnia, i épen ugy a királyi táblák területét se lehessen, j csak a törvényhozásnak — esetleg utólagos — ! beleegyezésével megváltoztatni. A mi álláspontunk I tehát az, hogy valahányszor oly íerületek és : pedig akár törvényszék, akár járásbíróság terüle| tének megváltoztatásáról lesz szó, mely két királyi I táblát illet, akkor csak a törvényhozás jóváj hagyása mellett legyen változtatás keresztülvihető. | A törvényhatósági törvényben U megvan, ez tehát ! a kii ályi táblák decentralisatiójáról szóló törvénybe is bevehető minden veszély nélkül. A mi pedig azt illeti, hogy én azt iudítváI nyoztam, hogy ezen szavak: addig, mig a törvény, ! a járásbíróságok és törvényszékek területeit végJ leg nem állapítja meg" a szakaszból kihagyassaj nak, ebben szintén félreértés van közöttünk, mert én ez által nem akartam ezt quasi örökös törvénynek tekinteni, mert azt hiszem, hogy midőn a járásbíróságok s törvényszékek területei törvény által végleg meg fognak állapíttatni, a törvényhozás intézkedni fog e szakasz kihagyása iránt. Én csak azt mondottam, hogy midőn az igazságminister ur beterjeszt egy törvényjavaslatot, melynek czímébeu egész határozottsággal ez vau : „Törvényjavaslat a királyi járásbíróságok és törvényszékek területeinek meghatározásáról", akkor bárki lehet az egész országban, a ki a törvénymagyarázat alapján azt fogja mondani, hogy ime ez a törvény, mely a járásbíróságok és törvényszékek területeit meghatározza, ennélfogva a jelen szakasznak ezen intézkedése most már érvénytelen. Ezt a magyarázatot akartam én kizárni. Nem ismerem a törvényjavaslat hiteles szövegét és nem tudom, hogy talán a járásbirósági és törvényszéki területek meghatározása csak a ezímben van-e meg, a valóságban pedig nem lesz meg. Jogom vau feltételezni, hogy valósággal is a járásbíróságok és törvényszékek területeinek meghatározásáról van szó a törvényjavaslatban, mert a t. minister ur ekként nevezte el a törvényjavaslatot. E kétség elhárítása czéljából indítványoztam én azt, hogy a jelen szakasz első kikezdése kimaradjon. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! Már most talán érdemes lesz e két pontra nézve is, a mely ugy látszik, t. képviselőtársaim módosít ványainak végső menedékvára, tisztába hozni a kérdést. (Halljuk!) T. képviselőtársam nagyon téved, mikor azon felfogásomból indul ki,hogy egy királyi táblaterületének változtatásához már törvény kell, de a járásbirósági területet rendelet utján lehessen változtatni. Hiszen a királyi táblai terület nem önálló v alami, az egy compositum quid s össze van téve törvény-