Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-369

8U». országos üléa május J-én, szerdftiu 18íí8. 113 székek területeiből, melyek szintén nem önálló valamik,hanem szintén járásbíróságok területeiből vannak összetéve. Ha tehát valakinek megadom azt a jogot, hogy a járásbíróság! területet rendelettel változtathassa, a leglényegesebb jogot adtam meg, a további azután csak egyszerű" folyomány. (Ugy van I Ugy van! jobboldalon.) Ne méltóztassék tehát azt hinni, hogy valami garantia volna abban, ha azt a czifraságot teszszük a törvénybe, hogy a járásbíróság területét rendelettel lehet ugyan változtatni, de azt, a mi ennek logikai folyománya, azt már törvényben kell kimondani. (Tetszés a jobboldalon.) A t. képviselő ur figyelmeztetett azután arra, hogy hogyan lesz azzal a második törvényjavaslattal és hogy erre neki nem feleltem; ebben igaza van. Most felvilágosítom. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a ministeriumnak csak nem szándéka az, hogy ezen 4. §. addig álljon fenn, mig az a másik törvényjavaslat, mely remélem, még e nyár folyamán válik törvénynyé, keresztül vitetik. Eltalálta, ez nem szándéka a ministeriumnak. De azt mondja, t. képviselőtársam, hogy nem ismeri a törvényjavaslat hiteles szövegét. Kérem, , az a ezím, a melyet felolvasott, az hiteles és alatta a szöveg szintén hiteles. A mily hitelesen ismeri a czímet, ugy ismerheti annak szövegét is. (Helyeslés a jobboldalon.) De talán t. képviselőtársam nem olvasta, csak a czímet — és itt van a baj — mert ha a törvényjavaslatot elolvasta volna, ez a kételye nem volna. (Derültség a jobboldalon.) Mert a törvényjavaslatnak mindjárt 2. §-a azt mondja: „A királyi járásbiróságok székhelyeit és területeit a ministeritim rendelettel megváltoztathatja". Ha tehát t. képviselőtársam a törvényjavaslat czíménél tovább ment volna, nem lett volna azon tévedésben, hogy módosítani kell ennek a törvényjavaslatnak 4. §-át. Ha pedig azt mondják: de hát, ha ily szakasz foglaltatik a javaslatban, hogyan lehet annak azt a czímet adni, hogy: „törvényjavaslat a királyi törvényszékek és járásbíróságok székhelyeinek és területeinek meghatározásáról?" arra az a válasz, hogy igen természetesen lehet. Ez oly törvény, a mely megszabja, mi módon határoztatnakmeg a székhelyek és területek és egyik meghatározási módot a javaslat ugy szabja meg, hogy a járásbíróságoknál ez rendeletileg történhetik. Legyen a t. ház megnyugodva, hogy itt semminemű ellenmondásba nem jutunk, semminemű mulasztás e részben nem történt. Kérem ennélfogva, méltóztassék a szakaszt egész nyugodtan megszavazni. (Helyeslés a jobboldalon.) Madarász József jegyző: Fenyvessy Ferencz! Fenyvessy Ferencz: T. ház! (Halljuk!) En a 4. §-t elfogadom és intentiója ellen nem teszek kifogást, mert czélszerííség szempontjából KÉPVH. NAPLÓ. 1887-— 92. XVIH. K§TET. én is érzem szükségét. Csak egyet óhajtanék; azt, hogy az esetben, midőn a kormány él azzal a jogával, hogy valamely járásbíróságot — akár az egész területet, akár annak egy részét — más királyi táblához csatolja, tartozzék ezt közölni a törvényhozzással. Azt hiszem, ez nem ellenkeznék a szakasz intentiójával és mégis illenék, ha az országgyűlés ily változtatást nem az újságból, vagy csak a budgettárgyalás alkalmával tudna meg. Módosítványom tehát igy szól: Tétessék a 4. §. végére: „miről azonban a törvényhozást értesíteni tartozik". (Helyeslés balfelől.) Szilágyi Dezső igazságiigyminister: Ha t. barátom ezen módosításnak valamely gyakorlati czélját kifejtette volna, készséggel belementem volna annak consideratiójába. 0 csak illedelmi tekintetet említett fel; szerinte illő, hogy a törvényhozás ily változást hivatalos bejelentés utján tudjon meg. De ha a fontosabb és nagyobb változást, midőn tudniillik járásbirósági területre nézve történik változás, nem kell bejelenteni: miért kelljen annak egy következményét bejelenteni? Hiszen ha annak a változásnak \ alarui hordereje van az ottani lakosságra nézve, az nem abban nyilatkozik, hogy melyik királyi táblához tartoznak, hanem abban, hogy melyik járásbírósághoz vagy melyik törvényszékhez tartoznak. Ez a kérdés súlypontja. Ha tehát ott nem követel a törvény semmiféle bejelentést — a mint szerintem nem is szükséges — itt sem vagyok hajlandó azt elfogadni. A bejelentéseknek igenis sokszor lehet szüksége ; például oly intézkedésnél, midőn a kormány egy nagyfontosságú esetben nem a rendes ordinaria auctoritas, hanem csak arra az egy esetre vonatkozó felhatalmazás alapján járt el, vagy midőn a kormány intézkedéséhez a törvényhozás utólagos jóváhagyása kikérendő. De ebben az esetben nem látom be a módosítvány gyakorlati szükségét és azért nem járulhatok elfogadásához. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. A 4. §-hoz három módosítvány adatott be. Haviár Dániel képviselő ur az egész szakaszt kihagyatni kívánja; Holló Lajos képviselő ur azt kívánja, hogy hagyassanak el a következő szavak : „addig, mig a királyi törvényszékek és királyi járásbíróságok területeit törvény nem állapítja meg". A harmadik módosítvány a következő pótlást ajánlja a 4. §. végére; „miről azonban a törvényhozást értesíteni tartozik". Az első kérdés az lesz, elfogadja-e a t. ház a 4. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? Ha a t. ház a szakaszt igy elfogadja, akkor Haviár Dániel és Holló Lajos képviselő urak kihagyási módosítv anyai elesnek, azonban megmarad még az a kérdés, hogy a t. ház 15