Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-369

8U». országos üléa május J-én, szerdftiu 18íí8. 113 székek területeiből, melyek szintén nem önálló valamik,hanem szintén járásbíróságok területeiből vannak összetéve. Ha tehát valakinek megadom azt a jogot, hogy a járásbíróság! területet rende­lettel változtathassa, a leglényegesebb jogot adtam meg, a további azután csak egyszerű" folyo­mány. (Ugy van I Ugy van! jobboldalon.) Ne mél­tóztassék tehát azt hinni, hogy valami garantia volna abban, ha azt a czifraságot teszszük a tör­vénybe, hogy a járásbíróság területét rendelettel lehet ugyan változtatni, de azt, a mi ennek logikai folyománya, azt már törvényben kell kimondani. (Tetszés a jobboldalon.) A t. képviselő ur figyelmeztetett azután arra, hogy hogyan lesz azzal a második törvényjavas­lattal és hogy erre neki nem feleltem; ebben igaza van. Most felvilágosítom. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a minis­teriumnak csak nem szándéka az, hogy ezen 4. §. addig álljon fenn, mig az a másik törvényjavaslat, mely remélem, még e nyár folyamán válik tör­vénynyé, keresztül vitetik. Eltalálta, ez nem szán­déka a ministeriumnak. De azt mondja, t. képviselőtársam, hogy nem ismeri a törvényjavaslat hiteles szövegét. Kérem, , az a ezím, a melyet felolvasott, az hiteles és alatta a szöveg szintén hiteles. A mily hitelesen ismeri a czímet, ugy ismerheti annak szövegét is. (Helyes­lés a jobboldalon.) De talán t. képviselőtársam nem olvasta, csak a czímet — és itt van a baj — mert ha a törvényjavaslatot elolvasta volna, ez a kételye nem volna. (Derültség a jobboldalon.) Mert a törvényjavaslatnak mindjárt 2. §-a azt mondja: „A királyi járásbiróságok székhelyeit és területeit a ministeritim rendelettel megváltoztathatja". Ha tehát t. képviselőtársam a törvényjavaslat czímé­nél tovább ment volna, nem lett volna azon téve­désben, hogy módosítani kell ennek a törvény­javaslatnak 4. §-át. Ha pedig azt mondják: de hát, ha ily szakasz foglaltatik a javaslatban, hogyan lehet annak azt a czímet adni, hogy: „törvény­javaslat a királyi törvényszékek és járásbíróságok székhelyeinek és területeinek meghatározásáról?" arra az a válasz, hogy igen természetesen lehet. Ez oly törvény, a mely megszabja, mi módon ha­tároztatnakmeg a székhelyek és területek és egyik meghatározási módot a javaslat ugy szabja meg, hogy a járásbíróságoknál ez rendeletileg történ­hetik. Legyen a t. ház megnyugodva, hogy itt semminemű ellenmondásba nem jutunk, semminemű mulasztás e részben nem történt. Kérem ennél­fogva, méltóztassék a szakaszt egész nyugodtan megszavazni. (Helyeslés a jobboldalon.) Madarász József jegyző: Fenyvessy Ferencz! Fenyvessy Ferencz: T. ház! (Halljuk!) En a 4. §-t elfogadom és intentiója ellen nem teszek kifogást, mert czélszerííség szempontjából KÉPVH. NAPLÓ. 1887-— 92. XVIH. K§TET. én is érzem szükségét. Csak egyet óhajtanék; azt, hogy az esetben, midőn a kormány él azzal a jogá­val, hogy valamely járásbíróságot — akár az egész területet, akár annak egy részét — más királyi táblához csatolja, tartozzék ezt közölni a törvényhozzással. Azt hiszem, ez nem ellenkeznék a szakasz intentiójával és mégis illenék, ha az országgyűlés ily változtatást nem az újságból, vagy csak a budgettárgyalás alkalmával tudna meg. Módosítványom tehát igy szól: Tétessék a 4. §. végére: „miről azonban a törvényhozást értesíteni tartozik". (Helyeslés balfelől.) Szilágyi Dezső igazságiigyminister: Ha t. barátom ezen módosításnak valamely gya­korlati czélját kifejtette volna, készséggel bele­mentem volna annak consideratiójába. 0 csak illedelmi tekintetet említett fel; szerinte illő, hogy a törvényhozás ily változást hivatalos bejelentés utján tudjon meg. De ha a fontosabb és nagyobb változást, midőn tudniillik járásbirósági területre nézve történik változás, nem kell bejelenteni: miért kelljen annak egy következményét bejelenteni? Hiszen ha annak a változásnak \ alarui hordereje van az ottani lakosságra nézve, az nem abban nyilatkozik, hogy melyik királyi táblához tartoz­nak, hanem abban, hogy melyik járásbírósághoz vagy melyik törvényszékhez tartoznak. Ez a kér­dés súlypontja. Ha tehát ott nem követel a törvény semmiféle bejelentést — a mint szerintem nem is szükséges — itt sem vagyok hajlandó azt elfogadni. A bejelentéseknek igenis sokszor lehet szük­sége ; például oly intézkedésnél, midőn a kormány egy nagyfontosságú esetben nem a rendes ordinaria auctoritas, hanem csak arra az egy esetre vonat­kozó felhatalmazás alapján járt el, vagy midőn a kormány intézkedéséhez a törvényhozás utólagos jóváhagyása kikérendő. De ebben az esetben nem látom be a módosítvány gyakorlati szükségét és azért nem járulhatok elfogadásához. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. A 4. §-hoz három módosítvány adatott be. Haviár Dániel képviselő ur az egész szakaszt ki­hagyatni kívánja; Holló Lajos képviselő ur azt kívánja, hogy hagyassanak el a következő szavak : „addig, mig a királyi törvényszékek és királyi járásbíróságok területeit törvény nem állapítja meg". A harmadik módosítvány a következő pót­lást ajánlja a 4. §. végére; „miről azonban a tör­vényhozást értesíteni tartozik". Az első kérdés az lesz, elfogadja-e a t. ház a 4. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? Ha a t. ház a szakaszt igy elfogadja, akkor Haviár Dániel és Holló Lajos képviselő urak kihagyási módosítv anyai elesnek, azonban megmarad még az a kérdés, hogy a t. ház 15

Next

/
Thumbnails
Contents