Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-369

M9. orsíágos ülés május 7-én, szerdán. 1890. Ili ha erre terjedelmesen visszatérnék. Sokkal helye­sebbnek tartom elfogadni az ő értelmezését, mert az e fölötti vita már ugy is jóformán meddő volna. Ha azonban t. képviselőtársamnak öröme telnék benne, vagy az e fölötti vitának valami gyakorlati értéke lenne : a tárgyalások későbbi folyamában, biztosítom a képviselő urat, hogy leszek oly ud­varias és visszatérek azoknak minden pontjára. Most azonban, azt hiszem, hogy legjobb lesz, ha a törvényjavaslatnak a tárgyalás alatt levő sza­kaszához tartom magamat. Nem voltam ugyan jelen, midőn Havi ár Dániel t. képviselőiársam indítványát indokolni kezdette, de mégis kérem a t. házat, méltóztassék az indít­ványnyal és azon támogatással szemben, mely­ben azt az előttem szólt képviselő ur részesítette, a szakaszt ugy fentartani, a mint a javaslatban van. Remélem, sikerülni fog kimutatnom, hogy itt t. barátaim megint tévedésben vannak. Miért kellett a törvényjavaslatba e szakaszt fölvenni ? A t. ház bizonyára igazat ad nekem abban, hogy akkor, midőn egy törvényjavaslat benyuj­tatik, a meglevő törvényekből kell kiindulni. A meglevő törvények megadják a ministeriumnak — tehát nem az igazsägügyministernek, hanem a ministeriumnak — azt a jogot, hogy a járásbíró­ságok területein változtatást tehet; megadja azt a jogot, hogy a járásbíróságok székhelyein vál­toztatást tehessen; megadják még azt a jogot is, hogy a törvényszéki székhelyeken is tehet változ­tatást, de sem a járásbíróságok számát, sem a törvényszékek számát nem emelheti és nem csök­kentheti törvény nélkül. Ez a jelenlegi törvényes állása a kérdésnek. Ez gondolom, t. ház, világos. Már most abból indulunk ki, hogy a ministeriumnak ez a joga jö­vőre is megmarad. Egy változást azonban behoztam a javaslatba egy másik törvényjavaslattal, a mi csak abban áll és semmi másban, hogy jövőre a törvényszéki székhelyeket megváltoztatni csak törvénynyel lehet; de a járásbiróságokszékhelyeit és területeit és mert járásbiróságok területei, tehát az ezekből összetett törvényszéki területeket is, ezen túl is rendelettel lehessen megváltoztatni. Már most, t. ház, a ministeriumnak ez a joga jelenleg meglévén, mi történnék, ha ez a szakasz nem volna benne a királyi táblák szervezéséről szóló törvényjavaslatban? Méltóztatik tudni, hogy a tegnap megszavazott második szakaszban a királyi táblák területei megvannak határozva.Mit tesz az, hogy a területek törvényben vannak meg­határozva? Törvényben meg vannak jelölve azon törvényszékek, melyek területökkel a királyi tábla kerületét képezik: ennélfogva ezen törvényszékek területei, ugy, a mint vannak, legalább közvetve törvénynyel vannak megerősítve. Már most ha ez a 4. §. nem volna benne a törvényjavaslatban, hanem egyszerűen kihagyatnék, mint azt Haviár Dániel képviselő ur ajánlotta, akkor elő'állana a következő e?et. Az igazságügyminister javaslatára a ministeriumnak jogában áll rendelettel egy tör­vényszéknek a területéből elvonni egy részt és azt egy szomszéd törvényszék területéhez csatolni. Ez a jog meg volna és ezt a t. képviselő ur sem vonja kétségbe s nem is akarja megszüntetni. Azonban miután ezen törvényszékek területei annyiban, a mennyiben egy királyi tábla területét alkotják, törvénybe van iktatva, ebből a logikai következtetést a ministerium rendeletével nem vonhatná ki, hanem azt mondaná, hogy egy ren­delettel meghatároztuk azt, hogy ezen törvény­széknek területéből ennyi és ennyi községet a szomszéd törvényszék területéhez átcsatolunk, ez jogérvényes; de beadtunk egy törvényjavaslatot, a melyben ki van mondva, hogy az a terület, a mely egyik törvényszéktől a másik törvényszék­hez csatoltatik, most már azon királyi tábla terü­letéhez tartozik, a melybe tartozik az a törvény­szék, a melyhez az átcsatolás történik. Vagy meg­adjuk a rendelkezést mind a kettőre, vagy az egyikre sem. De abban semmi logika nincsen és csakugyan absurdum meghagyni a rendeleti ha­talmat az egyikre, a másikra pedig nem. Haviár Dániel: Egyikre sem ! Kőrösi Sándor: Törvény van rá! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Akkor t. képviselő ur indítványa nagyon téves. (Ellenmondás a szélső baloldalon.) Csak tessék türelemmel meghallgatni. Ha most fel van világosítva a t. képviselő ur és ezt mondja, hogy egyikre sem: akkor semmi egyebet nem ér el ezzel, ha a 4. §-t kihagyjuk, mint azt, hogy képtelen állapotot teremt. De ez esetben törvényjavaslatot kell a t. képviselő urnak beadni, mely eltörli a ministeriumnak azt a jogát, hogy a területeken változtathat. (Ugy van! jobbfelöl.) Ez indítvány elfogadása tehát semmit sem határozna el, hanem csak egy képtelen állapotot teremtene. Már most, hogy egyáltalában legyen-e a minis­teriumnak hatalma területi átcsatolást tenni, ezt a kérdést itt mellékesen eldönteni nem tartanám helyes törvényhozási eljárásnak; de ha épen mél­tóztatik kívánni, én kérni fo^om a t. házat, hogy azon 20 év óta fennálló és szükségesnek ismert ha­talmát a ministeriumn \k továbbra is hagyja meg. A t. képviselő urak között ott a függetlenségi párton nem egy van, a ki területi átcsatolás végett hozzám folyamodott. (Felkiáltások a szélső balon: Törvény utján!) De ezt sokkal egyszerűbben, sok­kal megfelelőbben, sokkal gyorsabban eszközöl­hetjük a rendeleti jogkörön belül, melyért szintén felelős a ministerium és nem kell képzelni, hogy az azt legalább észszerű feltételezés szerint más­kép gyakorolja, mint ugy, hogy objectiv indokok­kal a felelősséget magára vállalhatja. Tehát kiindu-

Next

/
Thumbnails
Contents