Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-368

368. országos ülés május 6-án, kedden. 1890. 103 indítványt, melyet Boros Béni t. képviselőtársam beterjesztett. Igaz ugyan, hogy szó volt arról, hogy ezen nehézségek leküzdése végeit egy vonat fog rendszeresittetni, a mely mellett azután lehetséges lesz — igy állították legalább, nem tudom, jól hallottam-e — hogy az ügyfelek Váradon is elvégezhetik dolgukat egy nap alatt és vissza is térhetnek lakhelyökre. De minthogy tudomásom szerint az alföld-fiumei vasút a legutóbbi időben másodrangú vasuttá degradáltatott — itt van kezemben a hivatalos meaetkönyv, melynek mellékletét képező térképen szintén igy van feltüntetve:— azt gondolom, ez az expediens csak ugy volna lehetséges, ha a pálya építésére bizonyos beruházások fordíttatnak. Négy óra ;.latt csak ugy lehet Aradról Nagyváradra jutni, ha körülbelül 50 kilométer menetsebességű vonatok rendszeresittetnek, ez pedig a pálya mai viszonyai között mindenesetre beruházásokat követel. Igy állván a dolog, a következő alternativa előtt állunk: vagy nem fog ez a beruházás eszközöltetni és akkor ez a sebesség, legalább a szabályoknak megfelelően, meg nem tehető, vagy igen s akkor tisztán ennek a czélnak az érdekében, ilyen különben felesleges beruházás fog eszközöltetni, mert különben, a mint említettem, a czél elérhető nem lesz. Mindezeknél fogva, miután Szeged felé a gyorsösszeköttetés meg van; miután az az ellenvetés sem áll, melyet báró Roszner Ervin képviselő ur is felhozott, hogy néhány krajezárral drágább a közlekedés ; mert a mint tudom, az arad-csanádi vasúton legközelebb szintén behozatik a zónarendszer, minek folytán megint olcsóbb lesz a vitelbér; továbbá minthogy Temesvárról, ha csak némileg gyorsittatnak a vonatok, másfél óra alatt el lehet Aradra jutni: ezen okok nézetem szerint indokolják azon indítványt, melyet Boros Béni t. képviselőtársam beterjesztett és én ezeknél fogva a magam részéről ahhoz hozzájárulok. (Helyeslés a baloldalon.) Reviczky Károly: T. ház! Nagy figyelemmel és élvezettel hallgattam a t. előadó ur beszédét, melyben meggyőzőleg kimutatta, hogy Beszterczebányához sem Nyitrát, sem AranyosMaróthot nem lehetett csatolni, mert ezek minden tekintetben csak Pozsony felé és semmi módon sem gravitálnak Beszterczebánya felé. Nagy figyelemmel hallgattam már azért is, mert levontam belőle a magam részére azon követkéz tetést, hogy a t. előadó ur ugyanazon indokokat fogja elfogadni az általam felhozandó másik tábla területére nézve. (Halljuk! HaVjuk!) A győri királyi tábla területéhez ugyanis a komáromi törvényszék is van csatolva, a komáromi törvényszék területéhez azonban Esztergom vármegye is tartozik. Esztergom vármegye, t. ház, mint Pestmegyével tőszomszédos megye, mely már eddig is azon nehézséggel küzd, hogy pénzügyi igazgatósága Budapesthez, törvényszékileg a komáromi törvényszékhez van csatolva; most a királyi tábla tekintetében Győrhöz lenne csatolva. Ha áll azon érv, mely szerint Nyitra és Aranyos-Maróth semmi tekiutetben sem gravitál Beszterczebánya felé: akkor még fokozottabb mértékben áll az az érv Esztergom megyére, mert ez már csakugyan semmi tekintetben s a legkisebb összeköttetésben sem áll Győrrel. S ha csakugyan ehhez csatoltatnék, még azon rendkívüli körül meny nyel is meg kellene küzdenie, hogy csak Budapesten keresztül juthatna a királyi táblához, mert Esztergomból Győrbe semmiféle közlekedési eszköz nincs. (Egy hang a jobboldalról: Hajón!) Télen, mikor a Duna zajlik, hajón nem járhatni s akkor Esztergomból először át kell jönni a zajló Dunán a pesti oldalra, hogy azután innen visszamenjünk a budai oldalra s onnan vasúton elérhessük Győrt. (Ugyvan! Ugy van! a szélső baloldalon.) Én azt hiszem, hogy a t. igazságügyminister ur bölcsessége később talál módot arra, hogy Esztergom vármegye ily mostoha elbánásban ne részesüljön s talán még törvényszékét is vissza fogja áliítani, mert Esztergomból még a komárommegyei törvényszéket is csak nagy bajjal lehet tél idején elérni. Most azonban egyelőre csak arra kérem a t. igazságügyminister urat s a t. házat: méltóztassék a 2. §-ban ezen szavak után „a komáromi törvényszék területe

4 ezen szavakat elfogadni: „az esztergomi járásbíróságok a budapesti királyi táblához csatolandók". (Helyeslés a szélső balon.) Madarász József jegyző (olvassa a módosítványt). Baross Gábor kereskedelmi minister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Gaál Jenő t. képviselő ur felszólalása következtében indíttatva érzem magamat az általa elmondottakra röviden reílectálni. (Halljuk!) Megvallom, igen restelném, ha azon coinbinatiók keresztülvitele, a mely különben már a t. ház helyeslésével találkozott, a közlekedési eszközök miatt ütköznék nehézségekbe. De én azon kedvező helyzetben vagyok, hogy e tekintetben a i képviselő urat és a t. házat megnyugtathatom, hozzátévén, hogy ez iránt már az igazságügyminister ur is kellő tájékozást szerzett magának, midőn javaslatát megtette. (Helyeslés.) Az arad-szegedi összeköttetés ma kétségkívül közvetlenül fennáll egy helyi érdekű: az arad-csanádi vEisút által, a mi ellen kifogást tenni, azt hiszem, nem lehet. De, t. képviselőház, ép oly kevéssé lehet kifogást tenni a nagyvárad csaba—aradi összeköttetés ellen. Igaz, hogy ez utóbbi ma nem képez közvetlen összeköttetést, de mi sem áll annak útjában, hogy közvetlen ősz-