Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-368

100 868. országos ülés májas G-án, kedden. WäO. - - nézetem szerint helyesebben Kassán — egy főtörvényszék legyén, nézzük minő eombinatio állhat elöl (Halljuk! Halljuk!) A probléma az, hogy ezen a nagy területen, a mely Mármaros szélétől, tehát Gralicziától Szerbia határáig, Pancsováig lenyúlik és amely egészben véve 1.978 négyszögmértföldet tesz, a me'yen a lakosságnak száma az 1880-iki népszámlálás szerint három millió, a 1886-iki népmozgalmi adatok szerint pedig már 3,700.000 volt; mivel pedig mint értesülve vagyok, ott szerencsés szaporodási viszonyok mutatkoznak, remélem, liogy ezen szám ma már 4,000.000-ra emelkedett — elég-e két királyi tábla. Ha két királyi tábla közt osztjuk fel, e területet, nézzük a problémát. Kétségkívül úgy kell ezeket a táblákat elh?lyezni, hogy azok a törvényszékele, melyek egy táblához kell, hogy jöjjenek, mentől közelebb érjék őket. Veszem először a déli részt. Az itt elhelyezendő királyi táblához a következő törvényszékeknek kell jönni: a pancsovai, a fehértemplomi, karánsebesi, lugosi, temesvári és aradi. Ezekben volna még adható Békésmegye egyik fele ráadásul. Ebből a hat törvényszékből — méltóztassék a térképet megnézni — öt törvényszék Temesváron át menne Aradra. Ha azonban 6 törvényszék közül ötnek Temesváron át kell Aradra átjárni, döntsék el tárgyilagos szempontok nyomán, hova kell tehát elhelyezni a királyi táblát? A székhely ekkor csak Temesvár lehet és nem pedig Arad. Ha már most a fenn megjelölt terület északi részét veszem, a helyes igazságügyi organisatio mellett, melyek azon törvényszékek, melyeket az északi részen felállítandó főtörvényszékhez kell beosztani? Itt is két város közt kell választani, mely tábla székhelyének alkalmas, gondolom ebben egyetértenek, vagy Debreczen, vagy Nagyvárad. A beosztandó törvényszékek a következők: amarmaro^-szigeti, a gzathmár-németi, a nyíregyházi, a zilahi, debreczeni és nagyváradi. Ha ezt a hat törvényszéket vesszük, ezek közül 4 határozottan Debreezenhez vergal, az ötödik a zilahi Várad felé és Debreczen felé egyformán, de úgy gondolom, talán inkább Debreczen felé. Tehát megint nem lehet kételkedni abban, hogy az igazságügyi organisatiót véve, helyes és természetes székhely Debreczen. Igen ám, de állapodjunk meg itt és Békésmegyének másik részét osszuk ide. Hogyan állunk ekkor? Ott állunk, hogy 1.300 négyszögmértföldre 4,000.000 lakosságra, mely az országot egész hosszában keresztülszeli, van két főtörvényszék. Ez határozottan kevés, a mai ügyszám szerint is kevés; mert hiszen majdnem 23.000 a száma az ülésben elintézendő ügyeknek, mindig a jelen alapot véve. Ha már most azt a problémát akarjuk megoldani, hogy ezélszeríí, helyes igazságügyi szempontból még egy harmadik, főtörvény széket kell a középen felállítani, itt csak két városról lehet szó: vagy Arad, vagy Nagyvárad. Mindkettő tökéletesen alkalmas arra, hogy igea jó székhelye legyen egy fötörvényszéknek. De ha megnézzük, hogy minő területeket lehetne odautalni, kiderül, hogy ezek volnának a nagyváradi törvényszéki ötödfélazázezer lakossal, a békés-gyulaié és az aradié háromszázezret felülmúló lakossal, mely az e?ész területnek a szélén fekszik. (Egy hang: És a dévai!) Már beszéltünk arról. Ne essünk mindig vissza a régi combinatiókba, mely régi szerelme a t. barátomnak. Hogy hűtlen legyen hozzá, ezt nem kívánom, de hogy jogos alapot adjon az okoskodásra, elvárhatom. Ha azonban ezt vesszük, akkor, ezen egész területnek, az adott probléma szerint, majdnem 3

A része Várad mellett van s nem Arad mellett. Ezeknek előadása után bevégzem szavaimat és röviden áttérek csak úgy búcsúzásul az eddig tett indítványokra. (Halljuk! Halljuk!) Tudom, t. ház, hogy tökéletesen felesleges a vitának nyújtása; tudom, hogy a t. ház tagjai meg vannak már állapodva elhatározásukban. Ennélfogva ne higyjék azt, hogy én az egyes indítványozó urak állításainak czáfolatába bocsátkozom. A t. indítványozó urak meggyőződésök és bizonyos tekintetben kötelességük szerint jártak el s úgy látom, nagy mérséklettel és hogy úgy mondjam, ingerültség nélkül teljesítették ezt, részemről velők polémiába becsátkozni nem akarok. De azt kérem, ne méltóztassanak rossz néven venni, hogy ezen már ismételve minden oldalról minden bizottságban kifejtett álláspont, de a melyet a bizottság minden tagja bizonyosan tud, hogy igv van, ezt méltóztassék a döntésben irányadónak tekinteni. Tudniillik minden ilyen tervezet, mint egész ítélendő meg, mert ha annak csak egy részéi vesszük, meglehet, hogy talán helyesebbnek látszik valamely javasolt változtatás; de ily részleges megoldás helytelen, maga az igazságügyi bizottság is két csoportban tárgyalta. Meggyőződé -em az, hogy objectiv és a jelenleg számbaveendő és számbavehető szempontok szerint, a mennyire az én belátásom térj"ed, ez a tervezet nem tökéletes ugyan, nem kifogástalan, hanem a lehetségesek közt a legjobb. így kérem ezt tekinteni és ezért ellenzék minden változtató indítványt. (Helyeslés jobbfelöl) Elismerem, hogy egyet kivéve, a megváltoztató indíványok mind határozott indítványt tartalmaznak. A beszterczei, melyet úgy gondolom, báró Kaas Ivor ur nyújtott be, ha tartalmára jól emlékszem, tartalmazza azt, hogy Kassa és Pozsony közt állíttassák fel királyi tábla, a többiek pedig, hogy Gryőr helyett Szombathely vagy Győr helyett Sopron, vagy azt kívánják, hogy Várad helyett ••