Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-368

368. országos ülés május fi.áu, kedden. 1S»0. 101 Arad tétessék. Van azonban egy indítvány, a melyet nemcsak azért, mert nézetem szerint a helyes organisatióval egyáltalában ellenkezik, hanem öntartalmánál fogva sem fogadhat a t. ház el. (Halljuk! Halljuk!) És ez a Falk Miksa t. képviselőtársam által benyújtott indítvány, mert ebben van mondva, hogy mondja ki a ház, hogy az 1. és 2. szakaszt nem fogadja el, hanem visszaküldi a j'ogügyi bizottsághoz azzal az utasítással, hogy tegyen javaslatot a háznak a szakaszoknak oly értelemben való módosítása iránt, hogy az egyik királyi tábla székhelyévé Arad tétessék. Már most, a mit a törvényjavaslat megállapítása által meg kell oldania a t. háznak, az azon probléma, hogy mi egy helyes főtörvényszéki szervezet Magyarországon. Lehet azon a véleményen akárki, hogy leghelyesebb, ha csak 7 tábla van, igy és igy elhelyezve, vagy ha 10, 11 akár 12 királyi tábla van, igy és igy elhelyezve, de hogy a magyar képviselőház, mindeztsemmibesem véve azt mondja, hogy mindenféle főtörvényszéki szervezett 7, 10, 11, 12, vagy akár 5 királyi tábla is helyes, de a fődolog az, hogy Arad köztük legyen, ezt a képviselőház nem fogadhatja el és utasításul sem adhatja a jogügyi bizottságnak. (Élénk helyeslés.) T. ház ! Befejezésül legyen szabad arra kérnem a t. házat,hogy különösen ne méltóztassanak most a királyi táblák szaporítását ezélzó indítványok közül egyet sem, de még változtatást sem elfogadni. A magyar törvényhozásnak is meg van a maga nagy tapasztalása, hogy mit tesz az, midőn szervezeti kérdések helyi érdekek miatt helyesen nem oldatnak meg, (Igás! ügy van! jobbfelöl) mekkora ingadozás, szervezeti változtatások, minő rázkódtatások, minő panaszok és bizonytalanság áll elő a szervezetben. Méltóztassék csak az első bíróságok szervezetére rágondolni. Helyi érdekek nyomása alatt s a parlamentnek nem volt elég ereje ennek ellenállni, ama szervezet hibásan lett megállapítva s alig telt el két év, evidenter be lett bizonyítva, hogy ily törvényszéki szervezet nem képes még esak távolról sem a bírósági szervezethez kötött várakozásoknak megfelelni, annyira nyomorúságosak, elaprózottak s tehetetlenek voltak a társas bíróságok és akkor azután jött két izben a fájdalmas műtét, a törvényszékek számának leszállítása 64-re. Emlékezzenek, t. ház, azon ingerült vitákra, az érdekeknek ama fájdalmas félj aj dudására, arra a kíméletlen kézre, ameíylyele reducáláshoz nyulai kellett s emlékezzenek a területi felosztásnak ma is érezhető inhaerens bajaira, melyek miatt az első bírósági szervezet is tökéletelnüí működik s melynek megváltoztatására minden nap kapok panaszt s melyek miatt a királyi táblai beosztás sem sikerülhetett ugy, a mint az különben az első bíróságok helyes területi beosztása mellett sikerülhetett volna; emlékezzenek arra, hogy e bajok a helyi érdekeknek adott túlságos tekintet alapján azon elhibázott törvényhozási lépésből származtak. És ha erre ráemlékezni méltóztatnak, bizalommal ajánlom a t. háznak a javaslatnak egészben való változatlan elfogadását. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök! T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Az első szakaszhoz több rendbeli módosítvány adatott be. Ezek közül Falk Miksa képviselő urnak indítványa, mely a szakasznak a bizottsághoz való utasítását (Halljuk! Halljuk!) kívánja az irányban, hogy az általa jelzett módon dolgoztassák át, mint előzetes indítvány először lesz eldöntendő. A többi módosítványok (Halljuk! Halljuk!) egyes bekezdésekre vonatkozván azt hiszem, legczélszerííbb lesz, ha először Falk Miksa képviselő ur indítványa döntetik el. (Helyeslés.) Ha az nem fogadtatnék el, legczélszerűbb lesz, ha az első szakasz egyes pontjai jutnak szavazás alá és az illető módosítások ott, a hová azok tartoznak, tétetnek fel szavazásra. (Helyeslés jobbfelöl) Ha a t. ház ezt méltóztatik elfogadni, (Halljuk! Halljuk!) kérdem a t. házat méltóztatik-e Falk Miksa képviselő urnak azon indítványát, hogy az 1. és 2. szakasz a jelen alakjában, visszaadassék az igazságügyi bizottságnak azon utasítással, hogy az tegyen javaslatot a háznak ezen szakaszoknak oly értelemben való módosítása iránt, hogy egyik királyi tábla székhelyéül Arad városa tétessék ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el az indítványt. Következik már most (Halljuk! Halljuk!) Halassy Gyula képviselő ur hasonló tartalmú módosít ványa, mely odairányul, hogy az ,. 1. és 2. §. a bizottsághoz utasittassék vissza, oly irányban való átdolgozás végett, hogy a székhelyek közé Beszterczebánya is felvétessék. Kérem azokat, a kik e. módosítványt elfogad ják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el. Az 1., 2., 3. és 4. bekezdések nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtattak. Az 5. bekezdés helyébe Fabiny Teofil és Bolgár Ferencz képviselő urak e szót kívánják tétetni „Sopron", Varasdy Károly képviselő ur pedig e szót: „Szombathely". Az első kérdés tehát az lesz, elfogadja-e a ház a bizottság szövegét, hogy t. i. a székhely Győr legyen; ha igen, a^két módosítvány elesik. Polónyi Géza: A kérdés feltevéséhez kívánok szólani. Azc hiszem, hogy először Győrt Sopronnal szemben kellene szavazás alá bocsátani, mert sokan vannak, a kik Győrrel szemben Szombathelynek adnak elsőbséget. Elnök: A kérdés helyesen volt feltéve, mert ha Győr mindakét módosítással szemben többségben marad, akkor mind a két módosítvány elesik.