Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.
Ülésnapok - 1887-342
342. országos ülés február 28-án, pénteken. 1890. 59 És a többség maga vájjon rászorul-e a ministerelnök úrra ? (Halljuk ! Bálijuk! balfdöl.) Én megvallom, nem osztozom, mert nem tudom, mennyiben állnak helyt azon ellenzéki állítások, melyek a t. többség többségéről azt teszik fel, hogy ők Tisza Kálmán ministerelnök ur személyéhez valami anyagi haszonlesés, anyagi érdekek miatt ragaszkodnak. Ebben nem osztozom s ezt nem hiszem; mert én a t. többségnek sok kitűnő, vagyonban, jellemben egyaránt szilárd férfiát ismerem, a kik nem szorultak Tisza Kálmán kegyére s ha van valami, a mi engem biztosít, hogy a t. ministerelnök ur előbb-utóbb elhagyja helyét, az épen ezen többségnek többsége, a mely nincs rászorulva Tisza Kálmán kegyére. De mélyen tisztelt képviselőház, mi történhetik, ha Tisza Kálmán ministerelnök ur elmegy ? A t. minister urak — mint volt szerencsém kimutatni — nem szorultak rá; az önök többségének többsége, az sem szorult rá. Hogy ki legyen hát az utódja a ministerelnök urnak, arra igen könnyű felelni. (Halljuk! Halljuk!) A mai cabinettel, annak nagy reformokra kész, erős férfiaival szemben az, hogy ki lesz az utódja Tisza Kálmánnak, egészen közömbös dolog,(Tetszés balfelöl) ez egyszerűen az önök választásától függ. Tegyenek úgy, mint az aethiopiaiak: válaszszák meg maguk közül a legvastagabbat. (Zajos derültség: Élénk felkiáltások a balés szélső baloldalon: Móricz Pált!) Vagy tegyenek úgy, mint a Scythák, midőn főnököt választanak: válaszszák meg a legnagyobb ivót. (Élénkderültség. Félkiáltásokabal és szélső baloldalon: Akkor megint ö lenne! Zajos derültség a balés szélső baloldalon.) Vagy tegyenek úgy t. képviselőház, a mint tesznek ma is Tapróbának lakói, a kik főnökül mindig a leges legöregebb embert választják, de olyat, a kinek nincs és nem is lehet már „Herbertje". (Derültség a bal- és szélső baloldalon. Mozgás jobbfelől.) Hogy tehát ki lesz az utód, az egészen közömbös t. ház. Előttem világos, hogy bárki legyen Tisza Kálmán ministerelnök ur utódja, egyet követelnünk kell tőle, követeljen a többség, követelünk mi s ez az, hogy szavában bizni lehessen. (JJgy van! Ugy van! a bal- és ssélső balololdakm.) Mert épen az, hogy politikai szavában bizni nem lehet, oka annak a szánandó szerepnek, a melyben ma leledzik Magyarország mélyen tisztelt minister elnöke. (Elénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) Kérem, a személyét én mindig mélyen tisztelem. Ez a szánandó szerep az, hogy ugyan ki környékezi ma Magyarországon Tisza Kálmánt, ki ül folyton a háta megett % (Zajos derültség a balés szélső baloldalon és -felkiáltások: Pulszky Gusati !) És, t. ház, ha az öreg generális nincs itt, ime ki ül a fia mellett ? (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon és felkiáltások; Pulszky Guszti!) És a mikor hírmondóra van szüksége a folyóson levő generálisnak, ki futkos innen mindig oda ki? (Derültség.) És vájjon ott a folyóson, mikor a ministerelnök ur gondtól terhes fejével, illetőleg lábával járkál, ki lábatlankodik neki? (Zajosderültség a bal- és szélső báloldalon.) Ki más, mint Pulszky Guszti képviselő ur. (Hosszas élénk derültség és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Mélyen t. képviselőház. Ha a t. többség, a mint látni való, nem tudja megvédeni vezérét a parlamenti zavaroktól, inzultusoktól, egyet tegyenek hát: védjék meg önök Tisza Kálmánt Pulszky Gusztitól. (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) Mert ha azt akarják önök, hogy Tisza Kálmán sokáig maradjon ott a helyén, ezt jó lesz megtenni ; mert olyan ember még nem akadt a föld kerekségén, aki sokáig ki tudta volna állani Pulszky Guszti szerelmes enyelgését. (Derültség balfelöl.) Elnök (csenget): Mivel Pulszky Ágost kép. viselő urat Ágost néven ismerjük a képviselőházban, méltóztassék őt igy nevezni. (Zaj. Egy hang balfelöl: Maga sem haragszik érte.) Fenyvessy Ferencz: Ha tehát igy állunk a parlament és többség vezérével, ha őt ily szánandó szerepben látjuk, akkor a kérdés az: hogy vájjon a t. ministerelnök ür szükségét látja-e még, hogy megmaradjon székén; egyről azonban biztosíthatjuk őt: ma már többé azon eszközökkel, a melyekkel eddig fentartotta magát, fentartani többé nem lesz lehetséges. Mik voltak ezek az eszközök? (Halljuk ! Halljuk!) Ezek az eszközök politikailag bizony nem voltak valami előkelőek. Ki volt az t. képviselőház, a ki igazán a társadalmi osztályok zavarát szerette volna felhasználni, hogy megmaradjon 1 ? Ki volt az, a ki saját meghittjei által tudtára adatta pl. a protestánsoknak, hogy „hiszennézzétek, én protestáns ember vagyok, engem pártoljatok, engem kövessetek, én reám szavazzatok, mert hiszen mig én itt vagyok, addig azután nem lesz bántódása a protestáns autonómiának. (Felkiáltások jobbfelől: Kinek mondta? Nem igaz !) Mintha bizony lenne e hazában akárki, ha csak nem őrült, a ki merné szentségtelen kézzel akármelyik vallásnak az autonómiáját megbántani? És ki volt az és kinek a meghittje, a ki másfelöl pedig elment a katholicus főpapsághoz és értésére adta, hogy „engem pártoljatok, én rám szavazzatok, mert mig én leszek, a protestáns ministerelnök, nektek semmi bajotok nem lesz! És ki volt az és kinek a meghittje, a ki az aristocratiát kijátszotta a democratiával és magát ottan, mint a traditio emberét, itt mint nagy liberálist mutogatta és ki volt az, a ki a ministerelnök i
