Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-362

862. országos ülés április 21-én, hétfőn. 1890. 373 de azt becsületemre állíthatom, hogy tudok helyeket, a hol az állam egyes iskolaházakért olyan magas bér+ fizet, hogy az illető helyeken megbotránkoznak rajta, mert csakugyan botrányos az állam érdekét szem előtt tartani hivatott közegektől ilyen béreket fizetni. Ismételve arra kérem tehát a t. minister urat, hogy a midőn ezen nagy összeg rendelkezésére fog állni, a felépítendő iskolák és minden néven nevezendő egyéb keresztülviendő ügyek vezetésével ne csupán egyes közegeit méltóztassék megbízni, hanem »talán a megyékből is vonjon be illetékes férfiakat, az alispánt vagy másokat; mert ha csak a tanfelügyelőkre bizza ezeket az ügyeket, ezzel az országnak igen nagy kárt okozhat. Nem mondom én, hogy minden tanfelügyelő hűtlen sáfárja az országnak, de vannak ezen urak közt egyesek, a kik épen az ilyen iskolai építkezések körül hűtlenséget tanúsítanak. Különben elfogadom a törvényjavaslatot. Elnök: 1\ ház! Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik, Következik a részletes tárgyalás és pedig először a czím. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és 1—3. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, harmadszori megszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közigazgatási bizottság 354. sz. jelentése,abelügyminister 43.284/87. és54.497/88. számú határozataival elrendelt Udvarhely és Háromszék, valamint Torda-Aranyos és Kolozs megyéket érintő területi átkebelezések tárgyában. Miután Latkóczy Imre előadó ur akadályozva van a megjelenésben, az előadói tisztet Bezerédj Victor képviselő ur vállalta magára. Bezerédj Victor előadó: T. ház! (Halljuk.' Halljuk!) Több törvényhatóságnak s főleg a királyhágontúliaknak területi beosztása az 1876 : XXIII. t.-cz. által újból szabályoztatott, majd az 1877:1. t.-cz. által újból változást szenvedett; többek közt még Báld község Kolozs megyében meghagyatott, Méhes község Torda-Aranyos megyében lőn beosztva, viszont Telegdi Baczon község a volt Udvarhelyszékből Háromszék vármegyébe lett átkebelezve. Később ezen községnek az azzal összeépült Sepsi-Baezon községgel Nagy-Baczon név alatt való egyesítése engedtetett meg. Ez által azonban gr. Béldi Kálmán ottani birtokosnak területi összefüggésben levő tagosított birtoka gazdászati érdekei hátrányával ketté választatott s külön hitóságok alá került, másrészről a telegdi-baczoni közbirtokosságnak az Udvarhely vármegy ében levő, úgynevezett bardóczszéki Hatod erdőben a többi volt bardóczszéki 8 községben lakó birtokossággal közösen birt birtokviszonyai szabáíyoztatván, a telegdi, most nagy-baczoni közbirtokosság részére 1.325 hold területű erdő jutott, mely Nagy-Baczon község határával közvetlen területi összefüggésben áll, de közigazgatásilag az Udvarhely vármegyébe kebelezett Füle község határához tartozott. Ezen, a mindennapi érintkezésben számos nehézséggel járó állapotok megszüntetése végett gr. Béldi Kálmán Méhes község határában fekvő 651 hold birtokrészletének Torda - Aranyos vármegyéből Kolozs vármegyébe leendő átkebelezését kérte, Nagy-Baczon község pedig a szóban forgó erdőterületnek Udvarhely vármegyéből Háromszék vármegyébe leendő beosztását szorgalmazta. Minthogy az érdekelt községek meghallgatása és egyértelmű belenyugvása alapján Kolozs, Torda-Aranyos, Háromszék és Udvarhely vármegyék a szóban levő területek átkeblezését egyetértőleg javasolták s minthogy az egyetértés a két törvényhatóság közt létrejött, a belügyminister az 1886 :XXII. törvényczikk 148. §-ának utolsó bekezdése által nyert felhatalmazás alapján a területi átkeMezeseket megengedte. A megtörtént területi átkeblezésekről ugyanazon törvény idézett szakasza alapján beterjesztett 78.333. és 3.410. számú belügyministeri jelentéseknek, minthogy a foganatosított intézkedések által a törvényhatóságok területeit szabályozó törvények egyike sem szenved módosítást; ennélfogva tudomásul vételét kérem. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a bizottság javaslata alapján a belügyministernek ezen két rendbeli jelentését tudomásul venni s hasonló tudomásul vétel végett annak a főrendiházzal való közöltetését elhatározni ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy azok tudomásul vétetnek és hasonló tudomásul vétel végett a főrendiházzal közöltetni határoztatnak. Következik báró Orczy Béla, ő Felsége személye körüli minister urnak válasza Meszlényi Lajos képviselő urnak hozzáintézett interpellatiójára. B. Orczy Béla, ö Felsége személye körüli minister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Meszlényi Lajos képviselő ur kérdést intézett hozzám, hogy mely érdemekért lett Schossbergei Zsigmondnak a bárói czím adományozva? Bátor vagyok ezen kérdésre röviden a következőket válaszolni. (Halljuk! Halljuk!)