Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-362

374 382, országos ülés április -21-én, hétfőn. 1890. Egy előkelő földbirtokosnak és nagybirtokosnak a kereskedelmi téren szerzett érdemei alapján a bárói ezím a főrendiházi tagság nélkül, adományoztatott. Ezen legfelsőbb elhatározást én hivatalos hatáskörömnél fogva ellenjegyeztem. Maga a t. képviselő ur indokolásában nkként nyilatkozott, hogy értesülést nyert, miszerint az illető kitüntetettnek sem személye, sem egyénisége ellen kifogást tenni nem lehet. Ez az egyszerű tényállás, melynél többet nem mondhatok. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl. Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Meszlényi Lajos: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn a mait szerdai ülésben kérdést intéztem a legutóbbi báróság ügyében, távol állt tőlem, hogy e kitüntetésnek akár vallási, akár rendi alapot adjak. Egyedül a múltra akartam egy sugarat vetni, liogy azt megvilágítsam, egy oly tiz éves múltra, melyben sokszor láttuk, hogy az emberi hiúság kinövése szalad oly kitüntetés után, melyet meg nem érdemel és a melyben láttuk, hogy a kormány élén oly férfiak álltak, a kik ezen kitüntetéseket és az emberi hiúságokat a maguk és pártjuk megerősítésére felhasználták. (TJgy van! ügy van! a szélső baloldalon.) És ha valaki kételkedhetett abban, hogy ez igy volt, azt teljesen meggyőzhette a minister ur mai válasza, melyre csak azt mondhatom, hogy diffleiíe est satyram non scribere. Mert ha kételkedtem volna abban, t. ház, hogy az illetőnek az ipar és kereskedelem körül érdemei vannak, akkor a minister ur adhatott volna ily feleletet, de ezen érdemek nem voltak oly nagyok, hogy ily kitüntetést vonhattak volna maguk után. Az nem érdem, ha valaki nagybirtokos, mert ilyen száz van, de kérdés még az is, hogy lett azzá. Az, hogy múltja nem tíír el foltot, hogy az ellen egyáltalában semmi kifogást sem lehet tenni, az csak nem érdem, mert — hála isten — hiszem, hogy van Magyarországon elég gazdag földbirtokos, a ki újabban gazdagodott is meg, a kinek múltjára semmit sem lehet mondani. (Igaz! TJgy van! a szélső baloldalon.) Nem lehet tehát érdemnek tekinteni, hogy az illető becsületes ember volt (Derültség a szélső baloldalon) és mindenesetre furcsa világot vet a múlt korszakra, hogy valakit csupán azért, mert becsületes ember, kitüntet. (Derültség a szélső baloldalon.) Kell tehát lenni egy más érdemnek és van is egy nagy érdem. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Tudom, hogy azt az érdemet bizonyítani vajmi bajos, mint igen sokat, de hogy az megvan, legalább részemről teljes meggyőződéssel gondolom. Ez a nagy érdem az, a miről a szentírás oly szépen emlékezik meg, hogy a mit ad vagy kap a jobb kéz, arról ne tudjon semmit se a balkéz. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) A Bach-korszakban teremtek új bárói koronák és láttunk százezereket áldozni jótékony ezélókra. Itt is látok tizennégyezer forintot áldozni jótékony czélra. A hivatalos lap hozza, hogy ez a közügyeknek van szentelve; óh bár hozná, hogy mennyi lett a közösügynek szentelve. (Derültség a szélső baloldalon.) T. ház! Midőn itt egyedül a magam nevében tiltakozom az ily kitüntetések ellen, ezt teszem azért, mert ha érdemet jelent ma még a kitüntetés; ha valaki a rendekre és czímekre valamit ad: legyen a kitüntetés olyan, a mit az illető teljesen megérdemel és ne viselje magán a pártcassa utált bélyegét. Hogy milyenek a kitüntetések és hogy ezt eltagadni nem lehet, e tekintetben a minister urat egy tényre figyelmeztetem. A minister ur pechjei közé tartozott az a bizonyos kis biliét doux, a mely a ministeriumból elveszett és a melyben oly szépen meg volt irva, hogy mit ér Magyarországon egy új nemesség. (Derültség a szélső baloldalon.) Ha az írj nemességnek is ily nagy ára van, t. ház, én meg vagyok róla győződve, hogy az a két pont, a mennyivel a bárói koronában több van, mint a nemesi koronában, még sokkal többe kerül. (Derültség balfelöl.) A királyi kegy kell, hogy e hazában csak olyanokat érjen, a kiknek arra kiváló érdemeik vannak. A mi a becsületességet illeti, hála istennek, annyira még nem jutottunk e hazában, hogy már a becsületességet is meg kelljen jutalmazni, (TJgy van! a szélső baloldalon.) Minthogy pedig, t. ház, a becsületességnél egyéb érdem a kitüntetés mellett fel nem hozatott ós én azt érdemnek nem tekinthetem, hogy valaki ügyes speculatióval évenkínt egy pár ezer hold földet szerez, a választ nem veszem tudomásul. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a minister ur válaszát tudomásul venni: igen vagy nem ? A kik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások balfelöl: Kisebbség! Jobbfelől: Többség!) Most kérem, méltóztassanak azok felállani, a kik nem veszik tudomásul a választ. (Megtörténik. Felkiáltások: Többség! Kisebbség!Felkiáltások a szélső baloldalon: Meg kell számlálni a szavazatokat !) A megszámlálás kívántatván, kérem azon képviselő urakat, a kik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak szakaszonkint felállani, hogy a jegyző urak a megszámlálást eszközölhessék. (Megtörténik.) Most méltóztassanak azok felállani, a kik nem veszik tudomásul a választ. (Megtörténik.) A szavazók megszámláltatván, a választ