Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.
Ülésnapok - 1887-341
841. országos ülés február 27-ón, csütörtökön. 1890. 31 választva, ellentétben van-e ma ? (Igaz! Ugy van! jóbbfdől.) Közvetítés csak ellentétes tényezők közt lehet. Ma a korona Magyarországgal nem ellentétes, Magyarország testének egy része; (Élénk helyeslés jóbbfdöl) Magyarország testének elválaszthatlan része, (Zajos helyeslés jobbfelöl.) Magyarország hatalmának, Magyarország állandóságának tényezői megoszlanak különféle politikai elemek közt. Megoszlanak a korona közt, melynél ajogok messze túlnyomó tömege található; megoszlanak a képviselőház közt, megoszlanak a főrendiház közt E tényezők egyike vagy másika lehet egyes kérdésekre vonatkozólag eltérő véleményben a többiektől és mindezen esetekben eltérő véleménye figyelembe veendő. E tényezők mindegyike táplálhat aggályokat bizonyos kérdésekkel, bizonyos megoldásokkal szemben és ezen aggályoknak a maguk formájába, a maguk alkotmányos rendje szerint kifejezést is adhat, érvényt is szerezhet. Ez aggályokat egyrészről is, másrészről is respectálni kell. De épen a parlamentaris életnek alapfeltétele és alaptörvénye mélyebb és fundamentálisabb mint akármelyik, a melyet az ellenzékit, képviselő urak a vita alatt kifejeztek, hogy ez aggályok tekintetében tisztelettel kell viseltetnie minden tényezőnek a többi irányában és hogy azon meggyőződésének kell folyvást fennforogni, hogy azon aggályok a haza érdeke által keltettek az illetőkben. (Helyeslés jobbfelől.) Nekünk nem szabad, ha a koronának bárminő javaslatai feküsznek előttünk, vagy ha a koronának a kép ; selőház részéről jövő bárminő javaslatokra vagy politikára aggodalmai vannak, ezt szembe helyezni a maguk nézetével, ugy, hogy itt áll az ország joga és ott áll a korona joga ; (Igás! Ugy van! jobbfelöl) hanem azt kell mondani: a képviselőház a haza érdekében ezen és ezen véleményt táplálja, a korona a haza érdekében ezen vélemény vagy ezen politika ellenében az alkotmányos ministerium utján és ellenjegyzése mellett — mert más mód nem képzelhető, ezen és ezen aggályokat támaszthatja, ilyen és ilyen politikát kívánhat érvényesíteni. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Áz érvényesítésnek a capacitatiónak megvan a maga módja, Á ministerelnöknek e tekintetben törvényszerüleg van megállapítva szerepe és helyzete; de ez nem közvetítés. (Igaz ! Ugy van! jobbfelől) Ezen szerep és ezen helyzet nem egyéb, mint a korona véleményének érvényt szerezni saját felelősségének aegise alatt e házban és mind a nemzet óhajtásait azon mértékben és azon határok közt érvényre juttatni, a melyek közt meg van győződve, hogy ez e politikai exigentiákkal, hogy ez az általa vallott elvekkel összefér. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ellenkező esetben pedig nem közvetíteni, hanem lemondani és azt mondani: eszközölje a kiegyenlítést — nem is a kiegyenlítést, hanem a meggyőzés munkáját — más, találjon expedienst más. (Igaz! Ügy van! jobbfelől.) Ezen expediens lehet esetleg ismételve visszautasítandó a képviselőház részéről, lehet olyan, mely újabb aggályokat teremt a korona részéről, de a mely a parlamentaris alkotmány rendes menete szerint egy vagy más módon okvetlenül kell, hogy találjon megoldást, ha nem máskép, akként, hogy a fennálló intézmények addig maradnak, migezek megváltoztatása tekintetében egyetértés létre nem jön. Ez a correct eljárás, ez a correct felfogás (Igaz! Ugy van! jobbfelöl) és nem azon phrasis, a mely egy rég eltűnt, igazán geológiai korszak emlékezete csak. Ne méltóztassék azon phrasist megújítani s ne méltóztassék a nemzetnek saját állapotáról való felfogását meghamisítani iparkodni annak a kedvéért, hogy a ministerelnök urnak egy kellemetlenséget, a többségnek egy látszólagos okot lehessen szolgáltatni arra, hogy támogatásától eltérjen. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) De tovább megyek, t. ház. (Halljuk! Halljuk!) Gulácsy Gyula (elhagyva a termet): De én is tovább megyek ám! (Zajos derültség a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Pulszky Ágost: De, t, ház, nemcsak ebben látjuk ezen elmaradt felfogás nyomait, hanem látjuk a rendi országgyűlés idejéből fenmaradt tendentiák megtagadásával érdekes kapcsolatba jutó ezen felfogás átszármazását Griinwald Béla t. képviselőtársam egy másik vádjában is, azt hiszem, a legnagyobban, melyet ő e kormányra és pártjára hárít. (Halljuk! Halljuk!) Látjuk azon vádjában, hogy szerinte a ministerelnök ur egyenkint vette át azon eszméket, melyeket a t. túloldal állítólag táplál vagy táplált és hogy a többség a ministerelnök ujabb programmjának elfogadásával desavuálta a ministerelnök ur összes előbbi politikáját, sőt desavuálta önmagát is, midőn az új programmot meghallgatva és helyeselve, nagy részét adoptálta azon eszméknek, melyek szerinte másoktól lettek összeszedegetve. Parlamentaris alkotmány és kormányzat mellett valóban csodálatos helyzet az, t. ház, ha valamely párt egy ellenkező párton álló államférfiúnak nemcsak hibául, hanem halálos, csakis állásától yaló megválás utján megváltható bűnül rója fel azt, hogy eszméket adoptál, melyeket maga az a párt is táplál. Ez valóban minden modern parlamentarismussal ellenkezik. (Élénk helyeslés jobbfelől) Méltóztassék végijr. nézni Angliának egész történetén (Halljuk! Halljuk!) ki vállalkozott újabb időben a legszélesebb mérvben a választási törvény reformjára'? A conservativek, Lord Beaconsfield, ki mint Disraeli, hosszú időn keresztül a második reformnak leghatározottabb ellenzője volt. Ki valósította meg a kötelező és az ingyenes közoktatás eszméjét? Ki valósítja meg a munkáskérdések terén mindazon, a szabad coalitio elvéből folyó törvényeket, melyek éveken át az angol liberális ;párttörekvését képezték? A con-
