Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-362

862. országos ülés április ál-én, hétfőu. 1890. 371 Szilágyi Dezső igazságügyniinister: T. ház! Itt is ugyanezen terminológiára való változtatás elfogadására kérem a t. házat. Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. Szathmáry György jegyző (olvassa): A második sorban „ezen bűnös mulasztás által" szavak helyett teendő: „a mennyiben mulasztása nem vétlen". Elnöki Minthogy szólásra senki sincs feljegyezve, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a módosítást elfogadni méltóztatik. (Helyeslés.) E szerint kijelentem, hogy a 4. §. az igazságügyi minister ur módosításával fogadtatik el. Következik az 5. §. Szathmáry György jegyző (olvassa as 5. §-t, a mely észrevétel nélkül elfogadtatott; olvassa a 6. §-t). Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! (Halljuk!) A 6. §-nál az itt meghatározottak világosabb kifejtése végett új szöveget vagyok bátor indítványozni. Ez több tekintetben világosabb lesz, mert a 6. §-nak van egy pontja, a mely szerkezeténél s annálfogva, hogy számos más szabályra czélzás foglaltatik benne, nem egészen világos. Ez a pont pedig a következő: „A ki mást a jelen törvényben meghatározott bííntett vagy vétség elkövetésére, habár eredmény nélkül csábít, a csábítónak és azon cselekménynek minőségéhez képest, a melyre a csábítás irányoztatott, bűntettet, illetve vétséget vagy katonai bűntettet, illetve katonai vétséget követ el s az illetékes polgári, vagy ha a cselekmény katonai— honvéd — birói hatóság alatt álló egyén által követtetik el, katonai — honvéd — bíróság által a jelen törvényben a tettesre meghatározott büntetéssel büntetendő." Ez kissé nagyon tömör s félek, hogy kissé bonyolódott is. A második alinea sem egészen világos, mely azt mondja : „A polgári büntető bíróság a hat hónapon aluli börtön helyett, úgyszintén fogság helyett is fogházbüntetést alkalmaz." E második alineára nézve, t. ház, ugy áll a dolog, hogy ha oly egyén követi el a csábításnak bűncselekvényét, a ki a véderőről szóló törvény 62. §-a szerint nem tartozik katonai bíróság alá, akkor ezen cselekmény felett polgári bíróságok ítélnek. A mi büntető törvénykönyvünk azonban nem ismer fogságbüntetést, hanem az ennek megfelelő büntetésnek a neve fogház. Ugyancsak büntető törvénykönyvünk szerint a börtönbüntetés nem szabható ki 6 hónapon alól, de ha a cselekmény oly enyhe, hogy a 6 hónapi börtönbüníetés túlszigorú volna: a polgári bírónak joga van átmenni a legközelebbi enyhébb büntetés-fajra, a fogházra. De ezen esetben a biró a cselekményt nem bűntetté minősíti, hanem vétséggé, épen, mert fogházbüntetést szab rá. Hogy tehát ez világosan ki legyen fejezve, a következő szerkezetet indítványoznám, mely az eredeti szövegezésnél tisztább és világosabb. A dolgot pedig két külön szakaszra osztanám és az első szakasz, illetve a törvényjavaslatban a hatodik, igy hangzanék: „A ki mást, habár eredmény nélkül, a jelen törvény 1—4. §aiban meghatározott bűntett, vagy vétség elkövetésére csábit, bűntettet, illetőleg vétséget követ el és azon büntetendő cselekménynek tettesére megállapított büntetéssel büntettetik, a mely cselekményre a csábítás irányult. A csábítás büntetendő cselekményei fölött a fennálló hatásköri szabályok szerint, vagy a katonai — honvéd — vagy a polgári büntető bíróság ítél." A fennálló hatásköri szabályok pedig a múlt évben megalkotott és a véderőről szóló törvény 62.§-ábanfoglaltatnak,a mely tisztán meghatározza, mely állású és viszonyú egyének azok, kik a bűncselekményekre nézve a katonai—-honvéd — illetőleg polgári bíróság alá tartoznak. A 7-ik §. azután igy szólna: „Ha a csábítás büntetendő cselekménye felett polgári büntető bíróság ítél, a fogság és a hat hónapon aluli börtön helyett fogház-büntetést alkalmaz s a cselekmény az utóbbi esetben is vétséget képez. A többi aztán marad, tudniillik: „Az 1878: V. törvényczikk 452. §-a hatályon kivül helyeztetik", mert a büntető törvénykönyv az ehhez analóg cselekményeket szabályozza és ez által most feleslegessé válik. Kérem a t. házat, méltóztassék tehát a szakaszt ezen sokkal világosabb szövegben elfogadni. (Általános helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Szathmáry György jegyző (olvassa a módosítványt). Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom s ha az előadó ur sem kivan szólani, a tanácskozást is befejezettnek nyilvánítom. T ház! A 6. §. helyett az igazságügyminister ur ugyanazon tartalommal két szakaszt hozott javaslatba. Az első kérdés tehát az lesz: fentartja e a ház változatlanul a régi 6. §-t, szemben az igazságügyminister ur módosítványával, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház nem tartja fenn az eredeti szöveget. Kérdem már most: elfogadja-e a ház a 6. §. helyett az igazságügyminister ur által javaslatba hozott új 6. és 7. §§-at és elfogadás esetén természetesen az eddigi 7. §. 8.§-szá fog válni. (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a két új szakasz 47*