Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.
Ülésnapok - 1887-362
370 8ft ' 2- "Magos ülés ápril's 21-éu, hétfőn. 1890. tást sokszor vétkesnek jelezheti még a biró is, midőn azután hosszabb-rövidebb idő múlva kiviláglik, hogy az a vétkes mulasztó mégis „vétlen" és igy ártatlan. Én tehát azon kérdéssel járulok a t. házhoz és a kormányhoz, hogy midőn törvényjavaslat nyujtatik be s tárgyaltatik a bizottságban, miután ebben a kormány tagjai ott vannak, méltóztassanak ily módosítványt ott előterjeszteni és ilyen — ha minden alap nélkül is, de a képviselőház némely tagjában aggodalmat okozó — esetben, mielőtt a javaslat a ház elé nem kerül, tehát a bizottságban ily változtatásokat keresztülvinni. Itt azonban, midőn az egész nemzetnek majdnem minden életre való tagja, tehát a népfelkelés is, egy nem alkotmányosan megalkotott, hanem csakis a régi korból származó s mindenki által kárhoztatott törvény alapján a katonai bíróság elé állittathatik, ne méltóztassanak azt hinni, hogy tisztán csak akadékoskodni akarás, hanem alkotmányos kötelességünk átérzése késztet bennünket a felszólalásra. Azt hiszem tehát, helyesen cselekszem, midőn pártolom Helfyt. képviselőtársam indítványát. Egy-két nap alatt nem vesz el a világ; mérlegelje az igazságügyi bizottság e kifejezés horderejét, adja be jelentésétat. háznak, ezzel eloszlathatja az aggodalmakat és megnyugtathat bennünket. így azonban nem fogadhatom el aminister ur módosítását. (Helyeslés a szélsőbalon.) Kőrösi Sándor: T. ház! (Halljuk!) Megvagyok győződve, hogy Helfy és Madarász t. képviselőtársaim csakugyan nem akadékoskodásból, hanem jó szándékból szólaltak fel. Csakhogy ők tévedésben vannak a vita alatt lévő tárgyra nézve. A törvényjavaslat ugyanis a katonai esküt tett egyének szóban levő cselekményeit két osztályba sorozza: az első osztályba sorozza a súlyos tetteket, melyeket bűntettnek minősít, a másodikba ama cselekedetet, melyek nem esnek oly súlyos beszámítás alá, mint az első szakaszban foglaltak. Az első szakasz tehát súlyos bűntettekre szab büntetést. A „bűnös" jelző a bűntetteknél használtatik és azon téves felfogásra ad okot, mintha bűntettet csak szándékosan lehetne elkövetni és vétkesen nem. A szándékosan cselekvő öntudatos elhatározással cselekszik, a vétkesen cselekvő gondatlanságból cselekszik, hanem azért mindkettő büntetésre méltó. Minthogy azonban az a „bűnös" jelző azt a félremagyarázást okozhatja, hogy a cselek vény csak akkor büntethető, ha dolus, gonosz szándék forog fenn: igen helyesen indítványozta a t. minister ur, hogy a „bűnös" helyébe e szabatosabb kifejezés tétessék: „nem vétlen", azaz „non culposus". Ez a jelző a cselekvő alany mindkét cselekvési módjára vonatkozik; ugy a dolosusra, mint a culposusra. Ennélfogva én a szakaszt a t. minister ur módosításával fogadom el. (Helyeslés jöbbfelol.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A 2. §-hoz az igazságügyminister ur módosítást adott be, mely szerint ennek első sorában ezen szó „bűnösen" kihagyandó és helyébe a második sorban „engedelmeskedik" szó után tétetnének ezen szavak: „ha a mulasztás nem vétlen". Helfy képviselő ur azt kívánja, hogy e módosítvány a bizottsághoz utasíttassák megfontolás és tárgyalás végett. Kérdezni fogom először, kivánja-e a t. ház változatlanul fentartani a bizottság szövegezését, igen vagy nem ? Azután kérdezni fogom, kivánja-e a t. ház a módosítványt Helfy képviselő ur kívánsága szerint a bizottsághoz utasítani és ha ez el nem fogadtatik, felteszem majd kérdésül az igazságügyi minister ur módosítványát. Kérdem tehát a t. házat, kivánja-e a bizottság által javaslatba hozott szöveget változatlanul fentartani, igen vagy nem? (Nem!) E szerint kijelentem, hogy az nem tartatik fenn. Kérdem a t. házat, kivánja-e azt a módosítást, melyet az igazságügyminister ur a második szakaszhoz beterjesztett, a bizottsághoz utasítani, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik azt a bizottsághoz visszautasítani kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem kívánja a módosítványt a bizottsághoz utasítani. Kérdem végül a t. házat, méltóztatik-e elfogadni az igazságügyminister ur által beterjesztett módosítványt, igen vagy nem ? (Igen !) E szerint kijelentem, hogy a t. ház azt elfogadja. A többi bekezdések ineg nem támadtatván, kijelentem, hogy a szakasz elfogadtatik. Következik a 3. §. Szathmáry György jegyző (olvassa a 3. §-t). Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! A 3. §-nál ugyanezt a módosítást kérem következetesen keresztülvinni. Itt is a második sorban ezen szó helyett: „bűnös" teendő „nem vétlen"; a harmadik sorban pedig a „bűnös" szó kihagyandó. (Helyeslés jóbbfelóí.) Elnök : A módosítvány fel fog olvastatni. Szathmáry György jegyző (olvassa).- „Az első bekezdés második sorában e szó helyett: „bűnös" teendő „nem vétlen". Ugyanezen bekezdés harmadik sorában a „bűnös" szó kihagyandó." Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a harmadik szakasz első bekezdését változatlanul fentartani, igen vagy nem ? (Nem!) E szerint kijelentem, hogy ez nem tartatik fenn és igy e szakasz a minister ur módosításával fogadtatik el. Következik a 4. §. Szathmáry György jegyző (olvassa a d. §-t).
