Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-359

J348 3S *' országost ülés áprilii kodott s a melyre a t. igazságtigyminister urnak nagy hajlama van már nagy tehetségénél fogva is. Ne méltóztassanak tehát most elfoglalt állás­pontjukba ragaszkodni, hanem fogadják el a be­adott módosítványt, melyben önök veszélyt nem látnak, de a melyet mi garantiának tekintünk. (Helyeslés a hal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén felje­gyezve, a vitát bezárom; az előadó urnak van joga szólani. Gál Jenő (felvinczi) előadó: (Felkiáltá­sok: Eláll! Halljuk!) T. ház! Nem akarok a dolog érdeméhe bocsátkozni, hanem az igazság­ügyi bizottság nevében azt kívánom kijelenteni, hogy én nem járulhatok hozzá gróf Apponyi Albert módosítványának elfogadásához, mert ez a kérdés, ha nem is ilyen alakban, de a bizott­ságban is felmerült, a hol azon felfogás jutott túlsúlyra, hogy az egész felesleges lenne. (Helyes­lés jobbfelől.) Elnök: T. ház! Az 1. §. első bekezdése nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelen­tem ki. Második bekezdésképen gróf Apponyi Albert képviselő urúj szövegezést ajánlott. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e elfogadni Apponyi Albert grófnak az 1. §. első bekezdése után javaslatba hozott második bekezdését, igen vagy nem ? (Igen.'Nem!) Azok, kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások a szélső bal­oldalon : Ellenpróbát!) Most méltóztassanak azok feállani, a kik nem fogadják el. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. A második bekezdés ellen észrevétel nem tétetvén, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. B. Roszner Ervin jegyző (olvassa a 2. 3. és 4. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat úgy általánosságban, mint részleteiben el lévén fo­gadva, annak harmadszori megszavazása a köze­lebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a volt naszódvidéki községek birtokviszonyainak rendezéséről szóló törvény­javaslat. Azt hiszem, méltóztatik a jelentést felolva­sottnak tekinteni, (Felolvasottnak tekintjük!) és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Gál Jenő (felvinczi) az igazságügyi bizottság előadója: T. ház! A naszódvidék területén egy századon keresztül létező határ őri viszonyok az ottani birtoklási állapotokat teljesen átalakították, annyira, hogy azok szabályozása az úrbéri rendeletek és az xVjabb birtokrendezési tör­vények és szabályok alapján eszközölhető nem volt. És ép ezen czélból, ennek könnyebb esz­17-éD, csütörtökön. 1690. közölhetése szempontjából a kormány ezen javas­latot nyújtotta be, hogy azon törvények, melyek a birtokrendezésre vonatkoznak, a szükséges módosításokkal és kiegészítésekkel az említett vidékeken is alkalmazhatók legyenek. Ezen tör­vény a már szerzett jogok tiszteletén alapul, a mennyiben az 1851. január 22-én és az 1861. augusztus 27-én kibocsátott rendeletek intézke­dései által megállapított határőri törzs- és pót­telkeket véve alapul, czélja nem egyéb, mint az eddig annyi hányattatás és bizonytalanságnak kitett területen a birtokviszonyoknak biztos és törvényes alapot nyújtani. A részletekről nyilatkozni fogok akkor, ha azok ellen felszólalás fogna történni és igy nem marad egyéb hátra, mint hogy a bizottság nevé­ben a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánljam. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, kérdem a t. ház­tól, méltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavas­latot az igazságügyi bizottság szövegezése sze­rint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy általánosságban elfogadtatik. Következik tehát a részletes tárgyalás. B. Roszner Ervin jegyző (olvassa a törvényjavaslat cslmét és az 1—14. § okát, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: Meg kell jegyeznem, t. ház, hogy a 6. §. szövegében függőben van hagyva a hivat­kozásnál a törvényczikk számának megjelölése, minthogy az illető törvényczikknek még nincs száma. Ez akkor fog beiktattatni, ha majd a tör­vény a maga számát megkapja. (Helyeslés.) Következik a közgazdasági bizottság 505. számú jelentése „a volt naszódvidéki községi erdők kezelése tárgyában" czímtí 414. számú tör­vényjavaslat iránt. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni (Felolvasottnak tekintjük!) s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Emich Gusztáv előadó: T. ház! (Hall­juk!) A volt naszódvidéki erdők, a melyek 44 község és egy telepnek tulajdonát képezik, már évtizedek óta részint rendszertelen erdőhasználat által, részint pedig valóságos erdőpusztítások által károsittattak. Miután ez erdőknek elpusztulása nemcsak az illető községeknek létezését koczkáz­tatta volna, hanem azon erdők állami szempont­ból is részben mint véderdők fentartandók, az 1879. évi XXXI. törvényczikkben foglalt erdő­törvény határozatainak erélyes érvényesítése szempontjából Beszterczén egy erdészeti kormány­biztosságot kellett felállítani, a mely néha rend­kívüli eszközök alkalmazásával és különben az

Next

/
Thumbnails
Contents