Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-345

345, országos ülés máreztus 4-én, kedden. 1890. j^9 — terjesztett fel a kormányhoz és a melyben a város újra felépítésére vonatkozólag —• csak a főbb pontokat fogom felolvasni — a felterjesztés a következőket mondja : „A város jövő szabályozási és építési tervezetének megállapításánál figyelemmel voltunk kiválólag helyi sajátságokra, a kereskedelmi és forgalmi igényekre, a városnak jövőbeli — bár tán századok múlva — bekövetkezhető terjedése, emelkedésére és a népesség szaporodására is. A vezérelvek, melyek a végleges műnek alapjául szolgáljanak, a következők: Az államvasút indóházához vezető út egyenes irányban tűzessék ki stb. minél több alkalmas tér hagyassék meg és fásíttassék be; a város gyáripari tekintetekből osztassék bizonyos körökre; egyik nagyobb laktanyai helyiségül a Mars tér egyik fele jelöltessék ki; a sópajták jelenlegi helyükről eltávolíttatván, Felső-Tiszaparton nyerjenek elhelyezést; a városi széképület hagyassák a jelenlegi helyén; a leendő szinház teréül a vár déli sarka jelölendő; az állandó hid építtessék meg; a Széchenyi-tér jelenlegi alakjában maradjon; a vár lebontása által nyerendő területek egyelőre kiosztatlanul tartassanak fenn, számítva az utókor köz és magánszükségleteire; a város minden részében séták és ülőhelyek jelöltessenek ki; a csatornázási, vízvezetéki és légszesz csövek iránya állapíttassák meg; fasorok létesítendők minden nagyobb forgalmi útvonalon, a körutakon, úgy a városrészeket egymástól elkülönítő szélesebb utakon is; rakodópart építtessék; az utezák és utak szélességére nézve : legyenek 20 és 16 öles, fákkal beültetett utak, a mellék utczákban 10 öles utak, az egyes városrészeket elválasztó utezák szintén fákkal beültetendők". Hasonlítsuk össze mit rendel a törvény ? Kiépítendők a tiszai rakpart, a tiszai állandó híd, két körút, négy nagy sugárút, három kisebb sugárút a tervezetbe vett közkertek, laktanya a közös hadsereg használatára a Mars-téren, két falazott főcsatorna; végül a törvény elrendeli a város lerombolását és a szabályozási terv Szerinti kisajátítások eszközlését. Ha ehhez hozzá teszem, hogy a sugár- és körutak 30 és 38 méter széles, fasorokkal beültetett utak, akkor a kettő közt különbséget nem tudok találni. A város nem használja ugyan ezen kifejezést „sugárutak", de azt hiszem, a lényegre nézve mindegy, hogy utaknak, vagy sugárútaknak nevezi el a 20 öl széles, fasorokkal beültetett utczákat. Sokan azon akadtak fenn, hogy minek Szegednek sugárút, Szeged azt sohasem kívánta. Mellékesen jegyzem meg, hogy körútról már maga Szeged is megemlékezett; de téves felfogás azt hinni, hogy azért, mert valami bizonyos rendszer szerint, átgondolva és még annak a szegény aestheticáuak érzékével is építtetik, okvetlenül M'ÉPVH. NAPLÓ. 1887-92. XVIL KÖTET. többe kell, hogy kerüljön, mint hogy ha az történetesen alakul, nagy loncsosau. Hiszen a magánéletben is teljesen hasonló viszonyok közt levő háztartásoknál is tapasztaljuk, hogy a loncsos, rendetlen és szurtos háztartás, mely semmit sem mutat, igen sokszor többo kerül, mint egy másik, mely gondos felügyelet alatt a csinosság bizonyos érzékével vezettetik. Hogy vannak némelyek, kik még ma is csak ezen előbb említett háztartásnak dohos levegőjében érzik magukat otthonosan, arról nem tehetek, de ezen irányt részemről sem Szegeden, sem sehol a világon istápolni nem fogom. (Élénk helyeslés jöbbfelől.) Azt is mondták, t. ház, hogy a királyi biztos kényszerítette a lakosokat oly háromemeletes házak építésére, melyeknek ők a pinczéjében laknak. (Halljuk! HalUjuk !) Hogy a királyi biztos mire kényszerítette a várost, arra nézve felvilágosítást nyújtanak a törvény értelmében kiadott építési rendszabályok. melyeknek főbb intézkedései a következők. (Halljuk! Halljuk!) A nagykörúton kiviil, vagyis a külvárosokban vályogházak is építhetők, de csak ugy, ha azok tégla vagy kőalappal bírván, az eddig tapasztalt legmagasabb vízállás fölött 16 centiméterrel magasabbra téglából vagy kőből építtetnek. A belvárosban a házak téglából vagy kőből építhetők, zsindely vagy cserépfedéssel, különösen a nagy körút mentén és a kie kiskörút és a nagy körút között. A kis körút mentén és azon belül a házak szilárd alapon, emeletesen épüljenek és a zsindely

7 kizárásával teljesen tűzmentes anyaggal fedessenek. Lássuk már most, hogyan contemplálta azt 1879 ben a város? Mert akkor erre a város szintén kiterjeszkedett felterjesztésében. A háztelkek utczai szélessége 10 öl legyen. Azonban megjegyzem, hogy az építési rendszabályban a városrészek szerint e tekintetben 20, 22, 24 méter van előszabva. A Széchenyd-térre csak kétemeletes, az iskola-, Kárász-, kereszt- és fekete-sas utczákban emeletes házak építendők, egyebütt mindenütt, mindenhol földszinti házakat is lehet építeni. Azonban az ily földszinti épületeknél zónák szerint meghatároztatott a küszöb magassága.Továbbá a mi az építkezési anyag minőségét illeti, a belvárosra kimondandó, hogy itt csupán téglából és tűzfallal lehet építkezni, mig ellenben a külvárosokban csakis a tégla alapra való építkezés engedtessék meg. A külvárosi építkezések megtartják továbbra is népies modorukat. Ha ezt összehasonlítani méltóztatik, ki fog belőle tűnni, hogy

T a kettő közötti különbség az, hogy a város által 1879 ben formulázott alapeszmék szerint a városnak egy bizonyos részében csak kétemeletes házakat lett volna szabad építeni. A kii*, biztosi építészeti rendszabályzat szerint ez a városunk 17