Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-345

345. orscágos ülés taftrciies 4»én» kedden. 1890. 119 ur jelentéséhez csatolt műszaki véleményben is ki van emelve és a melylyel egyedül lehetetett indo­kolni a jelentés szerint a függőleges rakpartnak Szegeden való felépítését, volt az, mely Szeged reconstruetiója alkalmával sok fontosabb szem­pontot háttérbe szorított s a külsőség eléréséért nagy költségeket okozott, a miért is sok vérmes remény, mely a reconstruetiohoz fűződött, teljese­désbe nem ment. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Egy ecclatans bizonyítéka ezen állításomnak az is, t. ház, a mi ezen jelentésben foglaltatik, a mennyiben egy nagy költséggel felépített mű lesülyedt és ennek fenmaradt részét is le kellett hordani és ujabb költségekkel, egy, a viszonyoknak és a körülmé­nyeknek sokkal inkább megfelelő rakpartot léte­síteni. Két óriási hibát követett el szerintem, az épitő királyi biztosság. Először azt, hogy Szegedre, mint egyáltalában oda nem valót, függőleges rak­parti falat épített; a második hiba az volt, hogy habár szakkörökben általánosan ismeretesek voltak azok a geológiai jelenségek, melyek a sülyedést előidézték, tehát azoknak létrejöttétől félni lehetett, még sem igyekeztek azt megakadályozni és igy az egész müvet biztosítani, pedig erre nézve a technica a kellő eszközöket megadja. Első állítá­som igazolására legyen szabad némely dolgot fel­hoznom, a mire nézve nem szükséges, hogy az ember szakember legyen, mivel egy kis tanulmá­nyozás és gondolkodás után világossá válik az minden laicus előtt. (Halljuk!) Három dolgot kel­lett volna ugyanis az építőknek tekintetbe venniök: az egyik a partbiztosítás már folyamszabályozási szempontból is, a másik a forgalom követelmé­nyei, a harmadik pedig a pénzügyi tekintet. Csak ha mind a három szempont megfelelően össze­egyeztethető, lett volna szabi 1 d egy ilyen függő­leges parttalpat felépíteni. Szegeden azonban, t ház, mind a három szempont ellene szól. Vegyük őket egyenkint. (Halljuk! Halljuk!) Ha tekintjük a folyamszabalyozás alapelveit, a mely szerint a part biztosítandó a megtámadás, az alämosás ellen, hogy továbbá gondoskodni kell arról, hogy a viz szabályosan lefolyhassak, ez igen helyes, t. ház, de e czélnak elérésére nem kell még a legdrágább eszközt, melyet a technica nyújt erre, a partfalat választani, mivel ezt sokkal egy­szerűbb és olcsóbb eszközökkel is elérhetjük, a mint azt elértük a Tisza, mentén számtalan eset­ben, partburkolatok, párhuzam művek, kőhányá­sok és egyéb vizi művek által, melyek ma is a legjobb karban vannak és igen sok árvizet és meg­támadást sikeresen kiállottak. De megkövetelheti a függőleges rakpartot a forgalom is. (Halljuk ! Halljuk!) De az ilyen függő­leges rakpart csak ott és csak akkor szolgálja helyesen a forgalmat, a hol nagy terheknek a hajóról a partra vagy a partról a hajókra való szállítása darugépekkel eszközöltetik, a mikor is a hajó közvetetlenül a rakpart mellé állhat. Ez a körülmény azonban megköveteli, hogy a part mellett állandóan a hajóközlekedésre szükséges vízmélység legyen. De, t. ház, Szegeden nyáron és őszön, tehát épen akkor, midőn a hajóközle­kedés talán a legélénkebb, a rakpartnál, igen sok esetben, nem hogy elég mélységű viz volna, de még viz sines, csak iszap s igy az ilyen függő­leges rakpart a nehéz árúforgalmat tekintve eo ipso értékét veszíti. De ha tekintjük a kis árukat, vagyis a vásári forgalmat, a mit a jelentés is igen helyesen emel ki. ugy egy ilyen függőleges rakpart az, mely ennek a forgalomnak a leg­csekélyebbkényelmet nyújthatja, mivel erre nézve sokkal előnyösebb a lépcsőzetes rakpart, a miről meggyőződhetik bárki is itt a fővárosban, ha a dunai rakpartokat megnézi és összehasonlítja, hogy micsoda áruforgalom concentrálódik egyik vagy másik rakparton. (Helyeslés balfelöl.) Hátra van még, t. ház, a pénzügyi szempont. (Halljuk! Halljuk!) A szegedi part mentén ugyanis a talajviszonyok olyannyira kedvezőtlenek, hogy ott egy állandó partfal minden körülmények kö­zött csak ugy lett volna létesíthető, ha annak alap­ját azon két homokréteg alatt levő agyagba he­lyezzük el, melyben a szegedi kéthidnak oszlopai is alapozva vannak. Azonban ez a munka már a pneumaticus eljárást igényelne, a mely olyan költségekkel jár, hogy ezen költségek egyáltalá­ban nem állnának arányban a szegedi rakpartnak sem ezéljaival, sem rendeltetésével. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Ezen három szempont az, t. ház, a mely Sze­geden nemcsak hogy nem követeli meg, hanem egyenesen megtiltja egy ilyen függ deges rak­partnak a létesítését. A második óriási hiba, mely szerintem egye­nes indító oka volt a rakpart lesülyedésének, az, hogyha bár a szakkörökben és itt fel kell tennem, hogy az építő szakembereknek is, tudomásával kellett birniok azon geológiai jelenségekről, a melyeket a t. előadó ur is felemlített és melyek a sülyedést előidézhetik, még sem igyekeztek azon homokrétegnek a mederből való kifolyását akadá­lyozni és igy az egész művet biztosítani. Ugyanis t. képviselőház, kénytelen vagyok itt ismételni, a mit a t. előadó ur is mondott, (Halljuk! Halljuk!) hogy a rakpartnak alapja 4 méter vastag agyag­rétegbe, van lerakva, mely réteg azon finom, szem­csés, könnyen mozgó kék homokrétegen nyugszik, melynek az a sajátsága, hogy igen alacsony víz­állás mellett ellennyomásra nem találván, a me­derbe kifut, a minek természetszerű következmé­nye az, hogy a felső réteg a rája rakott épülettel együtt alásülyed. Ezen tüneményt elősegíti még két körülmény. Ugyanis, ha a folyó szerfölött éles kanyarulatot

Next

/
Thumbnails
Contents