Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.
Ülésnapok - 1887-345
120 315. orstósrns Blés mérezins 4-én, kedden. 1890. képez és ha szorulatban van. Szegeden, t. ház, mind a két súlyosbító körülmény összejátszott, a melyeknek pedig egyike is elégséges volna arra, hogy a part mentén nagy medermélységek keletkezzenek és a meder magasba jöjjön, a mi által előáll az a geológiai processus is. Szakemberek előtt ez nem újság. A Tisza mentén, sőt a szegedi part mentén évről-évre észlelhető volt és észleltetett is, a mint azt a jelentés is bevallja. És mivel ez igy van, t. ház, óriási hibát követtek el az építők akkor, mikor tudomással birván ezen geológiai jelenség létezéséről s arról, hogy ez szükségképen maga után fogja vonni a sülyedést, még sem igyekeztek ezt megakadályozni, illetőleg a homoknak a mederbe való kifolyását meggátolni, hanem e helyett kitették a rakpartot a sülyedés veszélyének, a mi be is következett. Ezért tartom én, t. ház, a királyi biztosságnak a szegedi rakpartot illető működését szűk látkörü'nek, sőt fölületesnek is... (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Horánszky Nándor: Ad impossibilia nemo obligatur! Melczer Géza: .... mivel a mennyiben nem vette tekintetbe és nem fontolta meg a szerkezeti nehézségeket, a súlyos talajviszonyokat, a tényleges forgalom követelményeit, hanem föléje helyezte az aestheticai szempontot, a midőn megépítette a függőleges rakpartot. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) És tetézte ezen hibát még azzal, hogy habár tudomásával birt a homokréteg kifolyása által előidéz hetö sülyedés veszélyének, mégsem igyekezett azt megakadályozni és igy az egész művet biztosítani. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Szeged reeonstructióját annak idején figyelemmel kisérték minden oldalról. Az ország nagy áldozatokat hozott és megadta a módot arra, hogy ezen czél eléressék. És épen ezért kétszeresen súlyos elbírálás alá esik az, a kinek az ország minden lehető módot megadott arra, hogy egy ily nagy munkát sikeresen hajtson végre és az annak meg nem felelt. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) , Én nem keresem, t. ház, vájjon a királyi biztos maga vagy szakközegei követték-e el közvetlenül a hibát. A felelősség mindenesetre és első sorban a királyi biztosságot terheli. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) És én nem vélem feloldhatónak a felelősség alól azt, a ki ily nagy munka keresztülvitelére váll: Ikozoít és annak akár szakismeret hiányában, akár bizonyos szempont forcirozása által vagy felületességből meg nem felel. És az által az országnak tetemes kárt okozott, minthogy ezen rakpart xijjáépítési költségei megint csak az államot fogja terhelni. (Igaz! Ugy van! a bal-és szélső baloldalon.) S ezen okoknál! fogva kell, hogy határozott roszalásomnak kifejezést adjak s azért ugy a magam, mint a párt nevében, melyhez tartozni szerencsém van, bátor vagyok a t. háznak a következő indítványt elfogadásra ajánlani; (Halljuk! Bálijuk!) Indítvány. A képviselőház a szegedi rakpart létesítése körül felmerült súlyos gondatlanságok és mulasztások felett rosszalását fejezi ki. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Beadja: Melczer Géza, gr. Apponyi Albert, Horánszky Nándor, Hollaky Imre, Rudiik János. Hock János, Berger Ignácz, Gaal Jeuő, Balogh Géza, Bernáth Dezső, Linder György, Grünwald Béla, b. Andreánszky Gábor, Goda Béla, Fenyvessy Ferencz, Nagy István, b. Kaas Ivor, Tolnay Gábor, dr. Komlóssy Ferencz. Madarász József jegyző: Papp Elek! Papp Elek: T. képviselőház! (HaUjuk! Halljuk!) Midőn a magam s azon párt nevében, a melyhez tartozni szerencsés vagyok, szót kérek, mindenekelőtt kijelentem, hogy felfogásom szerint igen súlyosak azon hiányok, mulasztások és tévedések, a melyek Szeged reconstructiója alkalmával elkövettettek s a melyeknek szomorú s káros következményei már ez alkalommal is, miként azt a tárgyalás is igazolja, nyilvánulnak. Ennélfogva, t. ház, azt hiszem, hogy akkor, a midőn ezen fontos kérdéssel vagyok bátor foglalkozni, kegyes lesz nekem a t. ház megengedni, hogy Szeged reconstructiójára vonatkozólag véleményemet, egy kissé szélesebb körben mozogva adjam elő. (Halljuk ! Halljuk !) Kétségbevonhatatlan tény, hogy a királyi biztos ur nagyot gondolt s nagy conceptióval lépett Szeged romjaira. Kétségbevonhatatlan tény, hogy az ő gondolata abban culminált, hogy Szeged szép, nagy és olyan város legyen, mint a minő Pesten kivül e hazában több nincsen. Ennélfogva épültek is igen szép paloták; vannak Szegednek egyes utczái, a melyek a főváros utczáival is vetekednek; de másrészt vannak mellékutczái, a hol járni is alig lehet. S ezen feltevés és szándék nagyon megboszulta magát, mert ez a par excellence földmívelő nép két-három emeletes házának a konyhájában lakik s beteljesedett rajta azon régi magyar igaz közmondás, hogy nagy baj van ott, a hol a ház nagyobb, mint az asstag. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon) Már pedig,hogy a szegedi földmívelő polgárokkal háromemeletes házakat építtetett, az csakugyan megtörtént. Hát, t. ház, mikor Szeged viszonyairól gondolkozik az ember, lehetetlen, hogy ne lássa azt, hogy Szegednek sem kereskedelme, sem ipara nincs kifejlődve s nincs biztosítva abban a mértékben, mint a minő mértékben elvárná az ember Szeged photographiájától. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ugy, hogy önkéntelenül eszébe jut az embernek egy régi öreg mohamedanus azon ki-