Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-324

g2 *2é. országos ülés február 3-áti, hétföa. 1890. erkölcsi, culturalis és nemzeti fejlődésére befolyást gyakorol, ugy viszont az egész államszervezettől nyeri saját lüktető erejét. Pedig mindnyájunknak azon vágya, hogy Magyarország egy, a szabadság minden garantiáival ellátott jogállam legyen, csak ugy valósítható, h a az a nemzet összes erkölcsi erején épül fel, ha a jogeszme államéletünk minden izébe behatol, ha összes nemzeti aspiratiőinknak szövétnekét fogja képezni, (ügy van! jobb felöl.) És mert az igazságügyminister ur egy ily politika inaugurálását helyezte kilátásba, birt programmja nemcsak a magyar jogászságra, hanem az egész magyar közvéleményre oly nagy hatással. Hogy különben a kilátásba helyezett reformok nem szünetelnek, hanem, hogy azok czélirányos egymásutánbani létesítésére az előmunkálatok erélyesen folynak, azt nem csak azon javaslatok igazolják, melyek közzététettek, hanem arra vall mindaz, a mi az igazságügyi kormány tevékenységéről a nyilvánosságba kiszivárog. (Ugy van! jobbfelöl.) Ezen tevékenység, bár első sorban a bírósági szervezetre és igazságszolgáltatásunk reorganisatiójára, mint a legégetőbb szükségletek kielégítésére irányul, mégis azon coincidentiánál fogva, mely az anyagi és alaki jog között létezik, az meggyőződésem szerint jogéletünk egyéb ágaira is fog a közel jövőben kiterjedni. És azért mielőtt azokra röviden reflectálnék, engedje meg a tisztelt ház, hogy anyagi jogunkra nézve is néhány észrevételt tegyek. Az anyagi jog terén igazságügyi vívmányaink között első helyet foglalnak el a kereskedelmi és büntetőtörvénykönyv, mint oly alkotások, melyek maradandó becscsel birnak. Az egyik forgalmi életünk jelenségeit és a centrifugális gazdasági érdeket részesíti törvényes oltalomban, a másik a bűntények repressiójára irányuló erkölcsi kötelességét az államnak juttatja kifejezésre. Bármily rövid is azonban azon idő, melyben kereskedelmi törvényünk érvénynyel bir és bármily becsesek is az abban foglalt intézkedések, nagyrészben még sem lehet szem elől téveszteni, hogy másfél évtized óta a forgalmi élet mozgékonysága és a minden téren mutatkozó gazdasági haladás mind újabb és újabb alakot öltöttek, hogy a kereskedelem pezsgő ereje szétrepesztette azóta azon törvényes keretet, melyben másfél évtizeddel ezelőtt még könnyen mozoghatott és hogy tehát a kereskedelmi törvény revisiója is kezd az actualis kérdések közé sorakozni. Ezen revisiót nem fogja a polgári törvénykönyvnek kilátásban levő codificatiója fölöslegessé tenni, vagy csak fentartóztatni, mert ha ebbe át is lesznek ültetendők némely oly általános tételek, melyek az összforgalomra alkalmazással birnak, nagyban és egészben a kereskedelem nagy mozgékonysága és a külföldi jogokhoz való nagyobb simulékonyságánál fogva mindig oly sajátlagos elvek kiképzéséhez fog vezetni, melyeket aggály nélkül az általános magánjogba beilleszteni nem lehet. Ezen revisio sürgősségét a gyakorlati élet mind sűrűbben felhangzó követelményei folyton demonstrálják. A kereskedelmi ügyletek törvényes kerete nem elég tág; a részvényjog hézagos, az értékpapirok több faja és ezek között a takarékossági szellem egyik legdicsőbb nyilvánulása a cheqxie vagy épen nem, vagy nem kielégítő módon birnak törvényes polgárjoggal. A vasúti fuvarozási felelősség kivételes állása ma már antiquáltnak bizonyult; a biztosítási ügyletekre vonatkozó intézkedések soha sem feleltek meg a gyakorlati élet követelményeinek és számos controversiákra adtak alkalmat, melyeket a gyakran ingadozó birói gyakorlat sem döntött el; tengeri jogot és az azzal kapcsolatos tengeri biztosítást csak nevük után ismerünk; azon speciális törvényeket pedig, melyek forgalmi életünk egyes ágaira vonatkoznak, az anyajogba, a kereskedelmi törvénybe kellene mintegy gyúpontba beilleszteni és azzal szerves összefüggésbe hozni. A mi továbbá a büntetőtörvénykönyvet illeti, azt sem a gyakorlati élet, sem a tudományos haladás nem bírták magas jogi színvonaláról leszorítani és bármily becses anyagot szolgáltassanak is azon sociologiai kutatások, melyek igazolják, hogy a bűntények, mint a társadalmi élet jelenségei a társadalmi törvényeknek ép ugy vannak alávetve, mint minden más jelenségei az életnek, mégis ezek magát a bűntényt és annak büntetéseit közvetlenül nem érintik, hanem a criminalpolitikai feladatoknak képezik a hátterét és annak érvényesülési körét szélesbítik. Nem kétkedem, hogy az igazságügyminister ur széles politikai látköre mellett politikai intézményeink vallási, családi, gazdasági és műveltségi viszonyaink, szokásaink és szükségleteink megbízható statistikai adatok fonalán eszközlendő analysisével, egyszóval társadalmi együttlétünk fejlődési törvényeinek felismerésével és helyes formulázásával meg fogja tenni azon intézkedéseket, melyeket a hatályos preventio e téren megkíván. Nem tudom, vájjon Buckle és Quetelet-nek azon állítása, hogy a bűntény az adónak bizonyos oly nemét képezi, melyet minden nép oly pontossággal ró le, mint a rendes adókat, megfelel-e a valóságnak, de ha így volna is, ebből nem következik, hogy a fatalismus szülte resignatio karjaiba vessük magunkat, hanem valamint a helyes gazdasági politika, ugy az adóterhek csökkentésére mint az adóképesség emelésére birhat üdvös befolyással : ép ugy lehet preventív intézményekkel a