Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-338

338. orszísros iilís febrmír 24 én, hétfőn. 1890. 375 vagyok, minden bővebb indokolás nélkül viseltet­hetik bizalmatlansággal ezen kormány iránt, mert mi minden kormánynyal szemben, a mely az 1867-iki jogalapon áll, mindenkor bizalmatlan­sággal fogunk viseltetni. (Igaz! Ugy van! a szélső haloldalon.) Programmunk kötelességünkké teszi a bizalmatlanságot és ezért, ha a mostani kormány helyét másik váltaná fel, ezt a bizalmatlanságot újból kifejeznők, sőt kijelentjük, hogyha lenne Magyarországon — mint a hogy nincs — a jelen­ben vagy lenne a jövőben kormány, mely alkotásai­ban a létező bajok kis vagy nagy részét orvosolná, mi ezen orvoslás helyességének elismerése mellett mindaddig, mig a hatvanhetediki alapon áll, bizal­matlanságunknak fogunk kifejezést adni. (Helyeslés a szélső baloldalon) És mindaddig, mig Magyaror­szág teljes önállóságát és függetlenségét ki nem vivjuk — bár külön felhatalmazást a párt részéről ennek kijelentésére nem nyertem, mégis a párt nevében merem kimondani — hogy a megkezdett harczot abbanliagyni nem fogjuk és én a magam részéről inkább volnék hajlandó az eltiport zászló foszlányai alatt meghalni, mint azt csak egy per­czig is meghajtani. (Élénk tetszés a szélső hal­oldalon.) Minthogy igy gondolkozom és ez a nézetem, nagyon könnyen mondhatják a t. túloldalról, hogy akkor felesleges a bizalmatlanság bővebb indoko­lása. És én uraim, mégis indokolni akarom azt, mert nemcsak azért viseltetem bizalmatlansággal a kormány iránt, mert más politikai iskolának és törekvésnek vagyok őszinte híve, mint a milyent a mai kormány követ; hanem bizalmatlansággal viseltetem a kormány iránt azért is, mert hitem, meggyőződésem szerint még azon programm kere­tén belül is, a melyet felállított, kötelességét nem teljesítette és mulasztásaival ugy, mint alkotásaival a nemzet érdekét és érzületetét sértette (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A pártunk programmjából merített bizalmat­lanság irányul azon politika, azon programm ellen, melyet az 1867-iki törvény megalkotása hivatott életre ; ellenkezőleg akormány mulasztásaiból és helytelen alkotásaiból merített bizalmatlanság irányul azon egyének szereplése ellen, kik a kor­mányon állanak. Ha súlyt akarnak fektetni ugy a bizalom, mint a bizalmatlanság indokolására, hogy az tárgyilagos legyen, az nem könnyű dolog, mert véleményein szerint ugy a bizalomnak, mint a bizalmatlanságnak tényeken kell alapulnia. A nem tényeken alapuló bizalom lehet szolgai hízelgés és viszont elismerem, a nem tényeken alapuló bizalmatlanság lehet jogtalan kötekedés; de egyik sem követelhet magának tiszteletet. Igyekezni fogok lehető tárgyilagosan, minden személyes vonatkoztatás nélkül megtenni bírála­tomat s indokolni bizalmatlanságomat. (Halljuk! Halljuk!) Igaz ugyan, t. ház, hogy midőn először lettem e ház tagja, megérlelt, határozott elvekkel jöttem ide, melyek szivemhez és lelkemhez vannak nőve, de azért elfogultság vezetni nem fog. Mert hivat­kozhatom a velem szemben levőkre is, hogy ugy magán körben, mint a nyilvánosság előtt elmon­dott szavaimból nem vehető ki az, hogy engem a parlamentben akár egyesek, akár pártokkal szem­ben az ellenszenv vezetett volna. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én minden ember elveit tiszteletben tartottam mindig, de viszont megkövetelem, hogy elveim és meggyőződésem iránt is mindenki tisz­telettel viseltessék. És ha fájt is és ha hazafias aggodalommal töltött is el azon működés, amelyet a kormány kifejtett és ha megdöbbentem is az események hatása alatt, melyek egymásután követ­keztek, soha senkit sem gyanúsítottam s azért helytelen a t. ministerel nők urnak, valamint t. képviselőtársamnak az egész párt ellen való feljajdulása, mintha ezen oldalról mindig csak rágalom és megtámadás hangzik el; mert — fáj­dalom — csak az igazat mondtuk meg és ezen igazmondásban fekszik azon keserű vád, mit ők szeretnének rágalomnak bélyegezni és a melyet el kellett tűrniök, mivel ők teremtették meg erre az alapot. (Élénk helyeslés a szélső balon.) T. képviselőház! Bevallom egészen őszintén, hogy daczára annak, hogy soha senkit sem gyanú­sítottam s nem is akartam, az események hatása alatt nagyon sokszor nagy erőmbe került meg­akadályozni azt, hogy az én lelkembe is be ne furakodjék a bizalmatlanságnak azon neme, a mely­Ível karöltve jár a tőszomszédja, az intéző körök­nek hazafiságában való kételkedés. (Tetszés a szélső baloldalon.) De én ellenálltam, t.ház, mert nem akartam fel­tenni egy magyar emberről sem, hogy munkál­kodása, a haza függetlensége és szabadsága ellen történt s nem akartam feltenni, hogy azon működés, melyet a kormány és pártja kifejtett, nem a meg­győződés szüleménye. De azt is mondhatom, hogy azon események hatása alatt meg tudtam érteni azokat, a kik talán erősebb támadásokat intéztek a kormány ellen és sok oly fegyvernek jogosult­ságát elismerem ma a kormánnyal szemben, melyet eddig elítéltem, mert ezen kormánynak meg­maradását hazánkra csak károsnak és hátrányos­nak tartom. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Ha egyenkint akarnám elmondani, t. ház, mindazokat, mik az én bizalmatlanságomat indokol­ják, nagyon sokáig kellene a t. ház figyelmét igénybe vennem. (Halljuk! Halljuk!) De ez különben felesleges is, t. ház, mert e párt, a melynek tagja vagyok, minden egyes alkalommal, midőn egy nemzetellenes alkotássa! állott a kormány elő, kifejezést adott hazafiúi aggodalmának, kérve, követelve a nemzet nevében,

Next

/
Thumbnails
Contents