Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-338

370 338- országos illés február 24-én, hétfőn. 1S9Ö. kedjék, de hajói emlékszem, elmondtam ugyan­akkor azt is, hogy egy szláv gyűrűnek körülöttünk való képződését meg nem engedhetem. És ekkor azon, vagy egy másik napon egy képviselő ur felkelt és azt mondta, hogy ő ezt ugy értelmezi, hogy a ministerelnök ur megígérte, hogy nincs rá eset, hogy Bosnia-Herczegovinába bemenjünk. Erre fölkeltem és kijelentettem, hogy én felelős­séget csak azért vállalok el, a mit mondtam, nem pedig azon interpretatióért, a melyet a képviselő tir adott szavaimnak. Ez factum, sokan vannak itt, kik reája emlékeznek. (Helyeslés jobbfelöl.) Gróf Károlyi Gábor: Hát akkor üljön le! (Derültség balfélől. Nagy zaj és mozgás jobbfelől 1 Felkiálttások : Rendre! Rendre !) Elnök : T. ház! Én már gróf Károlyi Gábor képviselő urat figyelmeztettem, ez nem használt, most rendreutasítom. (Zajos helyeslés jobbfelől.) Tisza Kálmán ministerelnök: At. kép­viselő ur felemlítette a véd erő-vitát. Én akkor elmondtam őszintén, miért álltam rá a 14. §-nak nem lényeges módosítására, hanem máskép, ugy a mint kívánták, a már benne levőhez való kifejezé­sére. Ezt tehát ismételni szükségesnek nem tartom. Egyet azonban megkell, hogy jegyezzek és ez az, hogy ma is hallottam azt a vádat, hogy az ellen­zéknek minden módosítása, minden kívánsága visszautasittatott. E 14. §-ra vonatkozólag akkor egy ellenzéki lapban olvastam, hogy lehetne Tiszában annyi hazafiság, hogy ne ragaszkodjék konokul ahhoz, amit kimondott s nem azt a követ­keztetést vonta le, hogy köszönjék le, hanem egyezzen bele az ország nyugalmának helyreállí­tása érdekében, hogy az ellenzék által kívánt módosítás megtétessék. Nem mondom, hogy csak az ellenzék kedvéért tettem; volt más okom is, bár a képviselőházbán a többség biztosítva volt, de mindenesetre olyat tettem, a mi az ellenzék kívánságával megegyezett és íme most ez is egyik bűnömül rovatik fel. A képviselő ur felhozza a belügyministeri ]>rogrammot is. Azt, t. ház, soha sem mondottam, hogy én a municipalismust — értsük meg egymást jól — nem akarom fentartani. Ezt nem mondotta a belügy ­minister ur sem és nem mondta senki. Azt pedig, hogy, bár óhajtanám, hogy a választási rendszer megmaradjon, de félek tőle, hogy ez nem lesz lehető, már 1881-ben és azóta sokszor mondottam. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Itt sem lehet tehát azt a nagy különbséget látni, ha csak az ember igazán kancsalító szemüveget nem tesz föl. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon. Ellenmondások a bal- és szélső baloldalon. Zaj.) T. ház! Eígy nagy igazságot — ezt meg aka­rom neki adni, ugy mint Helfy Ignácz t. képviselő urnak is megadtam — Horánszky Nándor kép­viselő ur is mondott. Azt mondotta : félrem.gya­rázni lehet; én hozzáteszem félremagyarázni lehet, ezt ő ma is bebizonyította, de a józan észszel azokat elhitetni nem lehet. (Igaz! Ugy van! a jobb­oldaloa. Ellenmondások a bal- és szélső baloldalon.) Hosszú évek azok, t. ház, melyek óta nem­csak tetteimet, de intentióimat is folytonosan gya­núsításokkal illetni kedves ellenzéki feladatuknak tartják. (Nagy zaj a stélsö baloldalon.) És akár­mikor visszatekintek 15 évi multamra . . . {Fel­kiáltások a szélső baloldalról: Szomorú múlt! Élénk éljenzés a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon) akármikor visszatekintek 15 évi mul­tamra, mert azt, hogy a jövő milyen lesz, majd meglátják önök. . . Ugron Gábor: Olyan szomorú soha sem lesz! (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon. Nagy zaj.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Ismétlem — és tessék a képviselő urnak tartani olyannak, a milyennek tetszik, mert azzal nem gondolok, akár milyennek tartja (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások, nagy zaj a szélső bal­oldalon. Elnök csenget) becsületes törekvéseim leg­szebb jutalmát épen abban lelem, hogy annyi hosszú idő óta a gyanúsítás és rágalom minden eszközével sem bírtak elleneim czélt érni. (Élénk hosszantartó helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a szélső baloldalon.) Egy dolgot állított ismét a képviselő ur s mintegy engem tesz érte felelőssé, de csak részben, hogy Magyarországon az általános választásoknál még egy kormány sem bukott meg. T. ház! Egy 22 —23éves parlamenti életben, hogy ez meg nem történt, talán nem bizonyíték, hogy meg nem történhetik. Hiszen más országokba is vol­tak oly esetek, hogy az általános választásoknál hosszú és hosszú időken át kormány meg nem bukott, de a lehetőség erre meg van mindenütt a világon, meg van itt is. És tessék elhinni, ha a képviselő urak (Nagy zaj a szélső baloldalon. Elnök csenget) a helyett, hogy azt a politikát követnék, a melyet most követnek, azaz a személy ellen intézett poli­tikát, tárgyilagosan és elvi alapon jártak volna el, de egyformán, nem mindig változtatva megállapo­dásaikat: akkor sokkal többre mentek volna, mig így épen azon képviselőtársaimon, kik velünk egy közjogi alapon állanak, látom beteljesedni lépésről­lépésre azon igazságot, hogy ha két ellenzéki párt szövetkezik, ez a szövetkezés mindig a túlzóbb előnyére és a mérsékeltebb hátrányára szolgál. (Nagy zaj a bal- és szélső balon. Elénk helyeslés jobbfelől. Egy hang a szélső balon: A bálközép is ugy tett!) T. ház! En kénytelen vagyok azt megmon­dani, a mit különben már többször megmondottam és a mit a multak tényei is igazolnak, hogy a bal­közép idejében ez sohasem történt. (Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Mig azokon a padokon ültem, mikoralegélesebb megtámadásokat kaptam az akkor

Next

/
Thumbnails
Contents