Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-338

88S, orsxágos flés február 24 én, hétfőn. 1890. 357 a költségvetés tárgyalása alkalmával minden oldalról és első sorban a kormány tagjai részéről közoktatási, közgazdasági, közigazgatás és igazságszolgáltatási téren annyi eszme, reformtörekvés és reform-szükséglet lőn hangsúlyozva, részben jelezve, részben kifejtve, minden oldalról megvitatva, azt lehet mondani pártkülönbség nélkül helyeselve vagy elfogadva, hogy az eszmék egész gazdag tárházát kellene feltárnom, ha azokra ezen költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban reflectálni kívánnék. Ez azonban, azt hiszem, nem képezheti feladatomat s ha érintettem e pontot, csak azért tettem, mert a jelen költségvetés és azon kivül, tehát a jövő költségvetésekkel és az ország összes pénzügyeivel kapcsolatosan mindenesetre befolyást fog gyakorolni ugy a pártok, mint az ország helyzetére, yabimint magára pénzügyi helyzetünkre is azon eszmék érvényesülése, a melyek a lezajlott költségvetési vita alkalmával felvettettek. És én azt hiszem, hogy csak az ország érdekében cselekszem, ha a figyelmet erre a pontra felhívom ha a súlypontot erre helyezem és azon igénytelen véleményemnek adok kifejezést, hogy itt már nem pártszempont, hanem egészen és kizárólag a közérdek követeli azt, hogy ha annyira főiülemelkedtek ezen eszmék és törekvések a pártszempontokon: akkor hagyjuk is azokat nyilvános tárgyalás alapjául válni, illetőleg gyakorlati alakban érvényesülni s tegyük lehetővé azt, hogy azon concret alakban kifejezett kötelező Ígéretek, melyeket a kormány egyes tagjai a költségvetési vita alkalmával e t. házban tettek, gyakorlati alakban is kifejezést nyerjenek s így beválthatók legyenek. S akkor meg vagyok győződve, hogy ugy azok, a kik ezen Ígéretek beváltását követelhetik s majdan hivatva lesznek azok gyakorlati formája fölött ítéletet mondani: leghelyesebben akkor cselekszenek, ha azon időt, a inig odáig tart, a mig ez Ígéretek concret javaslatok alakjában a képviselőház elé kerülnek, lehetőleg rövidre szabják, mert az országérdeke valóban az, hogy semmiféle tárgyi vagy személyi nehézségek ne gördüljenek ezen Ígéreteket tartalmazó törvényjavaslatok léíesülése és tárgyalása elé, (Helyeslés •• jobboldalon.) Azt hiszem tehát, hogy midőn e tekintetben ily kilátásaink vannak, hogy közügyeink további fejlődése minden irányban foganatba vehető: akkor nekem, mint a pénzügyi bizottság igénytelen előadójának, más feladatom nem lehet, mint az, hogy se okot ne szolgáltassak arra, hogy ettől az iránytól, ettől a feladattól a figyelem eltereltessék, se pedig e tekintetben ne provocáljak bármi csekély nehézséget, a mi különben is kötelességsértés lenne, nem igénytelen személyem, de hatalmasabb tényezők részéről is. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezért is tartózkodom e tekintetben minden további nyilatkozattól, mint olyantól, a mely egyfelől kötelességem, de másfelől feladatomon és megbízásomon is kivül esik s ajánlom a költségvetési törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés a jobboldalon) Zay Adolf jegyző: Horánszky Nándor! Horánszky Nándor: T. ház! Helyesen constatálta a pénzügyi bizottság t. előadója, hogy a ház asztalán fekvő törvényjavaslat hiven tartalmazza azon megállapodások substratumát, melyek a t. ház részéről a költségvetés részletes tárgyalása folyamán hozattak s e szempontból a dolgok természetében fekszik, hogy nekem magához a törvényjavaslathoz nincs szavam. Minthogy azonban a költségvetési törvény megszavazása mindenütt s minden időben politikai ténykedés természetével bír, mert szoros összefüggésben van az egész kormányzattal s azon bizalommal vagy bizalmatlansággal, mely a t, kormány irányában a ház különböző pártjai részéről tápláltatik: engedje meg a t. ház, hogy kizárólag ez utóbbi szempontra helyezkedve szóljak a törvényjavaslathoz. (Halljuk! Halljuk!) Mi, vagyis azon párt, melyhez tartozni szerencsém van, a költségvetést általánosságban sem fogadtuk el. Tettük ezt egyfelől azon bizalmatlanságnál fogva, a melylyel a kormányzati rendszer iránt — különösen annak múltjánál fogva — viseltetünk; tettük ezt továbbá azon politikai helyzetnél fogva, melynek bizonytalansága és a t. ministerelnök ur eljárásában nyilvánuló kétértelműsége, (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső balfelölj hogy ne mondjam: kétszinűsége (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) minden kormányzati tekintélyt és méltóságot mélyen megaláz. (Igás! Ugy van! a bal-és szélső baloldalon.) Ez a két szempont az, t. képviselőház, mely a helyzetet ma is dominálja, a mely két szempontra való tekintettel leszek bátor észrevételeimet megtenni. (Halljuk ! Halljuk!) Igazságos akarok lenni és elismerem, hogy a kormányzat egyes ágazataiban részint határozott irányváltozással, részint pedig a javulás jelenségeivel találkozunk. Sőt tovább megyek és elismerem azt is, hogy egészben véve az a destructiv irány és az a destructiv szellem, a mely közéletünket 15 éven keresztül dominálta,némileg szelidülőben, némileg enyhülőben van azóta, mióta a t. ministerelnök ur a politikai rokkantak közé lépett. (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) Hogy azonban ezen javulás kiterjed-e az egész vonalra és tartalmaz-e valóban komoly irányés rendszerváltozást: arra nézve, t. képviselőház, semmiféle biztosítékaink nincsenek és így természetesnek fogja találni mindenki, hogy mi ebben a helyzeiben multunkhoz és törekvéseink Összeségéhez szigorúan és szívósan ragaszkodunk és azt a t. ministerelnök ur múltjával összezavartatni