Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.
Ülésnapok - 1887-338
266 S88. oriíág-os Éléi február M-én, Mtfoa. 18SG. A belépti jegyek a ház irodájában fognak elhelyeztetni, hogy a képviselő urak közül azok, a kik a requiemen megakarnak jelenni,azokat ott átvehessék. Ennek következtében czélszerű lesz a holnapi ülést ll 1 /* órakor tartani. Ha ebbe beleegyezni méltóztatik, (Helyeslés) ezt határozatkép kijelentem. Bemutatom a ministerelnök 466. számú átiratát, mely szerint „a védjegyek oltalmáról" szóló törvényjavaslat ő Felsége által Bécsben 1890-dik év február hava 4-ik napján legkegyelmesebben szentesittetvén, mint az idei második íörvényczikk az Országus Törvénytár utján folyó évi február hó tizenötödik napján kihirdettetett s ezentörvényczikknek a legfelsőbb szentesítési záradékkal ellátott eredeti példánya az országos levéltárban helyeztetett el. Tudomásul vétetik. Bemutatom Esztergom vármegye közönségének feliratát, melyben Jász - Nagykun - Szolnok vármegyének felterjesztését pártolván, a vármegyei nyugdíjalapok ilieték-egyenértéki adó alól való mentesítését kéri. Nyíregyháza rendezett tanácsú város képviselő-testületének Vidliezkay József képviselő által beadott kérvényét, melyben a királyi táblák szétosztása alkalmából egyiknek Debreczenben leendő elhelyezése tárgyában kérelmez. A délmagyarországi tanító-egyletnek báró Nikolics Fedor képviselő által beadott kérvényét, melyben a magyar néptanítóság fizetése és nyugdíja felemelése tárgyában kérvényez. Ferenczy Sámuel és Gyarmati Mihály középlaki lakosoknak Orbán Balázs képviselő által beadott kérvényét, melyben az italmérési kártalanítás körül előfordult sérelmeiknek orvoslását kérik. Mindezen feliratok és kérvények kiadatnak a ház kérvényi bizottságának tárgyalás és jelentéstétel végett. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Szathmáry György jegyző: Széll Ákos, az állandó igazolási bizottság előadója! Széll Ákos jelöadó: T. ház! Az állandó igazoló bizottság nevében tisztelettel jelentem, hogy gróf Csáky Kálmán, Szepes megye lőcsei kerületében folyó év és hó 12-ik napján megválasztott országgyűlési képviselő megbízó levelét a bizottság vizsgálat alá vévén, miután a választási jegyzőkönyv a törvényrendeleteinek ugyalakilag, mint tartalmilag megfelel, a nevezett képviselőt a kérvényezésre kiszabott 30 napi határidő fentartása mellett igazolta. Elnök: Az állandó igazoló bizottság jelentése alapján gróf Csáky Kálmán, Szepes vármegye lőcsei kerületében folyó évi február hó 12-ikÓn megválasztott országgyűlési képviselő a 30 napi kérvényezési határidő fentartäsa mellett igazolt képviselőnek jelentetik ki és az első osztályba soroztatik. Több jelentés nem lévén, következik a napirend : A pénzügyi bizottság 494. számú jelentése az 1890. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatra vonatkozólag. Azt hiszem, a t. ház, a bizottság jelentését felolvasottnak méltóztatik tekinteni (Helyeslés) és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Azon beható költségvetési vita alatt, mely az 1890-diki költségvetési előirányzatot tette bírálata tárgyává, magában a költségvetési előirányzatban a kormány előterjesztése folytán csak két változás történt, a melynek a mérlegre való hatása összesen csak abban mutatkozik, hogy az előirányzati hiány 75.000 forinttal növekedett. A kormánynak a költségvetésben kifejezett pénzügyi politikája több oldalrólérdemleges vita tárgyává tétetett ugyan, de concret javaslatokban, vagy a költségvetésre í vonatkozó módosításokban a pénzügyi szempontból eszközölt bírálat kifejezést nem nyert. Ennek következtében a költségvetési vita lezajltott a nélkül, hogy a t. képviselőház részéről vagy bármely l oldaláról a költségvetés módosítására nézve indítJ vány tétetett volna. A pénzügyi bizottságnak tehát j. a most tárgyalásra kitűzött törvényjavaslattal 1 szemben — egyik feladata abban állván, hogy megvizsgálja, vájjon mennyiben felel meg az a t. képviselőház határozatainak — igen könnyű álláspontja volt, minthogy a törvényjavaslat semmi lényegesebi) módosítást nem tartalmaz és minthogy a törvényjavaslat hiven fejezi ki a ház határozatait, az sem indokolásra, sem magyarázatra nem szorul. Ennek egyszerű constatálása a költségvetési törvényjavaslatnak pénzügyi részére és egész oeconoiniájára nézve, azt hiszem, tökéletesen elégséges. A másik szempont, a melyet a t. képviselőház és annak kebelében az egyes pártok a költségvetési törvénynyel szemben kifejteni szoktak, a politikai szempont és ezzel kapcsolatosan a bizalom kérdése, a mely különben az ily javaslattal szemben mindig felmerül. Erre vonatkozólag, mint a pénzügyi bizottság előadója, hosszasabb íejtegesekbe nem bocsátkozom. Constatálom, hogy a pénzügyi bizottság többsége a törvényjavaslatot e szempontból is elfogadásra ajánlja a t. háznak. Erre nézve csak vissza kell idéznem a t. képviselőház emlékezetébe a költségvetési vita folyamán az egyes képviselő urak s az egyes pártok által elfoglalt álláspontokat, hogy e tekintben is mindenki tisztában lehessen az iránt, hogy a költségvetési törvényjavaslat e szempontból milyen elbánásban részesülhet. De egyúttal azt hiszem, egészen rövidenfelidézhetem a t. ház emlékezetébe azt is, hogy
