Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-335

320 835. orseáges ülés február 15-én, szombaton. 1890. tényleg nyomdai munkát végző egyénre. Ott van mindeoekelőtt a teljesen felesleges felvigyázóbizottság 10.500 frt fizetéssel. Ezen bizottság létele több, mint szükségtelen, ha tekintetbe veszszük. nojry azonkívül van egy csomó számvevő, ellenőr s hogy a nyomda felett a valódi felügyeletet amúgy is a ministerium szakközegei gyakarolják. Ez a 10.500 frt a legcsekélyebb hátrány nélkül meggazdálkodható. Nem tudom megérteni, t. ház, hogy egy 3.250 frt fizetés és természetben kiszolgáltatott lakással ellátott igazgató mellett mi szükség van egy 1.950 frt fizetése! ellátott helyettes igazgatóra? Ez utóbbinak fizetését legalább a jövő költségvetésben mellőzbetőnek vélem. Továbbá 7 művezetőt is túlsóknak találok, ily szabású magánnyomdánál legfö'lebb 2 — 3 művezető van alkalmazva s ekként e tételnél is 5.000 frt meggazdálkodható. És végre a 8 műszaki tisztnek fele beszüntethető lévén, ez újabb 4.500 frt megtakarításhoz juttathat, ugy, hogy csak e három tételnél mintegy 25.000 frt megtakarítható a nyomda működési körének legcsekélyebb megszorítása avagy hátránya nélkül, mert e nyomda üzleti vállalat lévén, nincsen szükség ily nagy bureaucratieus apparátusra. Ha ennél nagyobb szabású magánnyomdák jóval csekélyebb hivatalnoki karral prosperálhatnak, miért ne működhetne ezen állami vállalat is alkalmazottjainak egy kissé buzgóbb tevékenysége s nagyobb munkakedve mellett? (Igaz! Ugy van! szélső balfelöl.) Felkérem tehát a t. ministerurat, hogy méltassa egy kissé behatóbb figyelmére a meggazdálkodásnak megjelöltem módozatait s legalább jövő évre mentesítse ezen ok nélküli kiadásoktól az államot, mert nem elég hangoztatni a megtakarítás elméletét, ha ott — a hol arra alkalom kínálkozik — nem érvényesíttetik. Az itt meggazdálkodható 25.000 írtból 50 kisdedóvoda költsége kikerül, a mi megérdemli néhány sinecura beszüntetését. Még csak egy rendellenes jelenségre, a künn levő követelések túlnagy voltára kívánom a figyelmet felhívni. A pénzügyi bizottság jelentése szerint ugyanis az államnyomdának 941.769 frt követelése áll fenn csakis az 1888-ik évre s — a mint mondja — a kedvezőtlen eredményt e követelések késedelmes lerovása idézi elő. Igen valószínűnek tetszik előttem,, hogy ily követelések a korábbi évekről is léteznek, de én ezt nem tudom sem megérteni, sem menteni, mert a követelések ily összehalmazása mindig veszélyes dolog, mert az ily régi követelések behajtása mindig nagy nehézséggel, sőt legtöbb esetben risicóval jár, azért jövőben az ily nagy hitelnyújtást mellőzendőnek tartom. Ezeket kívántam a t. minister ur becses figyelmébe ajánlani. Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! Hogy az államnyomdának tiszti személyzete sokkal nagyobb, mint viszonylag bármely magánnyomdának, az kétségtelen és részben a dolog természetéből folyik. Mert ha egy nyomdai vállalatnak oly sok külön szakra kell kiterjeszkednie, mint az államnyomdának, értékpapírok, térképek előállítására, melynek azon kivüi van nyomdai osztálya és előállít bélyegeket, marhalevél-űrlapokat, postai értékjegyeket; ott sokkal nagyobb műszaki és felügyelő személyzet kell, mint oly nyomdában, mely csak közönséges nyomdai munkák előállításával foglalkozik. A mi pedig az alkalmazottak illetményeit illeti, azok oly mérsékelten vannak megállapítva, kivált a szakértő igazgató illetményei, hogy nem hiszem, hogy bármely magánvállalatnál meg ne kapnák az állam által adott fizetésnek kétszeresét. Ha azt méltóztatik venni, hogy a tiszti személyzetnek mi fizetése van, ki fog tűnni, hogy együtt véve nem nagyobb, mint bármely magánvállalat tiszti személyzetének fizetése. Mindazonáltal azon nézetben vagyok, hogy a tiszti személyzet fizetése némileg apasztható lesz, a mi iránt az intézkedést nem is fogom elmulasztani, ha ideje elérkezik, különösen, ha csökkenni fog az államnyomdának a hitelpapírok nagymérvű gyártása körül kiterjedt tevékenysége, mely a múlt évben akkora volt, hogyha jól tudom, öt—hat száz millió forintnyi értékpapír gyártatott. De nem igy áll a dolog azon 10.500 forintra nézve, mely a felvigyázó-bizottság díjazására van felvéve. Ezt mellőzhetetlen, viszonylag igen mérsékelt kiadásnak tartom, mert senki a visszaélésekkel szemben a felelősséget elvállalni képes nem lehet, ha az értékpapírok el árusítását nem helyezzük állandó felügyelet alá. (Élénk helyeslés jobbfelöl) Ily dolgoknál nem lehet 10—11.000 foriütra tekinteni. (Helyeslés jobbfelöl.) Itt először az állam hitelének, másodszor károsodások elkerülésének szempontjából meg kell adni azt a garantiát, hogy a mennyire emberi óvintézkedésekkel lehet, minden áron elejét vegyük a visszaéléseknek. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Végül a képviselő ur ugy tünteti föl a dolgot, mintha az állami nyomdánál könnyelmű hitelezések fordulnának elő. Köztudomású, hogy e nyomda magánosoknak úgyszólván semmit sem dolgozik s ha dolgozik, azoknak készpénzzel kell fizetniök. A künn levő követelések tehát csak egyik-másik: ministerium részére végzett munkákra vonatkoznak, melyek, minthogy az év utolsó negyedéről szóló munkálatok mindig a következő évben revideáltatnak, természetesen hátralékként szerepelnek. Minél nagyobb lesz az államnyomda jövedelme, annál nagyobb lesz a hátralék. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Maga a tétel az állami nyomda ki-