Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.
Ülésnapok - 1887-322
24 322. országos ülés január 31-éu, pénteken. 1800. valósítani. Ezt azonban már nem tehette, mert a i halál, mindnyájunk legnagyobb fájdalmára, elragadta őt körünkből. Röviden, újra felemlítem a dolgot, hogy az igen t. jelenlegi cultusminister ur figyelmét is felhívjam e körülményre; hátha most is oly szerencsés leszek, hogy mint boldogult elődje, az eszmét ő is helyeselni fogja. Midőn mindnyájan szívesen megszavazzuk a festőművészek és a szobrászok utazási czéljaira előirányzott utazási ösztöndíjat, ezt egyúttal oly czélial óhajtanám összekötni, a mely anyagi áldozatot, az előirányzottnál többet semmit sem igényelne és idővel, lassankint a nemzeti muzeumot érdekes gyűjtemény nyel fogná gyarapítani. Nevezetesen azo'i ideát ajánlottam volt akkor a t. közoktatásügyi minister ur ügyeimébe, hogyha utazásra küld művészeket ösztöndíjakkal, tegye ezeknek kötelességévé, hogy azon esetben, ha ott — Németországban vagy Franeziaországban, a hova tanulmányi útra mennek — magyar vonatkozású vagy tárgyú festményeket találnak, ezeket bejelenteni és közülök egyet-egyet lemásolni és jó másolatban hazaküldeni tartoznak. Különös súlyt helyeznék Dürer magyar eredetű festőművész képeire, a Kupetzky és Mányokiféle képekre. Tudjuk, hogy a külföldön, különösen Németországban Dürernek igen sok képe van. Hogy pedig Dürer magyar származású, azt maga is irja és ma, már kétségtelenül tudva van eredete és szülőhelye. Kupetzky képei közül alig bírunk egynékányuyal, míg a „Grernianisches Múzeum" ban Nürnbergben nyolez d irab van, azon kívül Nürnbergben a városházán is találhatók tőle képek, melyek ott nagyon megbecsülteinek. Az utazási Ösztöndíjban részesülő művészeket utasítsa tehát a t. minister ur, hogy a Kupetzky, Dürer, Mányoki és egyéb — vagy szerzőjük vagy tárgyuknál fogya — magyar vonatkozású képekről, melyeket mi nem birunk, egyet-egyet, t irtózzanak lemásolni. Ez az egyik ideám, melyet különösen ajánlok a t. minister ur figyelmébe. A másik ideám pedig, melyet annak idején a közoktatásügyi minister szintén elfogadott, de a melyről nem tudom, megvalósíttató tt-e, az, hogy azon régibb külföldi festők műveiből, kik különösen a 16. és 17. században magyar tárgyakat festettek, igen jellemzetes, érdekes és beesés részleteket meríthetünk. A híres hollandi festőnek, Wouwermannak Kölnbenhathiresgobelinje van; közülökkét magyar tárgyú. Az egyiken Wouwerman ütköző magyar lovasokat festett,a mint táboroznak a 17.században, a 30 éves háború idejében; a másikon ezek már győzelmesen jönnek vissza és különféle zsákmányt j hoznak magukkal. Igen szép és élénk színezetű képek ezek. Különös súlyt helyezek . arra, hogy ezen valósággal műbecsű és magyar tárgyű gobelinek lemásoltassanak, még pedig természetes nagyságban, miután már maga Wouwerman neve elég garantia arra, hogy azok jó ö nagy mtíbecsesel biró képek. Lehet, hogy már Trefort intézkedett, de nincs róla tudomásom. Ha azonban ez nem történt volna meg, nagyon ajánlanám a t. minister urnak ezt az ügyet figyelmébe. (Helyeslés a szélső halon.) Pulszky Károly: T. ház ! Bocsánatot kérek, hogyha a t. előttem szólottnak igen érdekes megjegyzéseire reflectálok; de azt hiszem, hogy ,az e tekintetben eddig történteket a t. ház tagjainak megnyugtatására kötelességem felemlíthetni; mert már eddig is figyelem van fordítva arra, hogy azok által, a kik ezen ösztöndíjakból kiküldetnek, \ külföldi nyilvános képtárakból a fontosabb képek másolata lassankint a Történelmi Arczképcsarnok számára megszereztessék. (Helyeslés.) Eddig két ily kép készült el; az egyik Titiántól „Hyppolito de Medici", ki magyar ruhában van ábrázolva és Lajos király udvarában követ volt; a másik pedig Mátyás király 16. századbeli képe, a mely a Griorió-féle gyűjteményből került a mai Uffiziba. Ha pénz lesz rá az ily természetű képek ezen túl is megszereztetnek a Történelmi Arczképcsarnok számára. (Helyeslés jóbbfelöl.) Thaly Kálmán: Örömmel veszem tudomásul, hogv az eszme megvalósítása immár kezdeményeztetett; különösen ajánlom Wouwermann ama két, tisztán magyar tárgyú képe másolatának megszerzését. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve ; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Maga a tétel meg nem támadtatváu, a 15.000 frt megszavazta tik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): 11. rovat. A képzőművészeti társulat segélyezésére 4.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa) .• 12. rovat. A nápolyi Stazzione Zoologica egy dolgozó asztalának fentartására 1.252 frt. • Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): 13. rovat. Festészeti tanfolyamra nők számára 5.600 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): 14. rovat. Az iparművészet czéljaira 2.500 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): 15. rovat. Műemlékek országos bizottságára 15.000 frt. Elnök: Megszavaztatik.
