Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.
Ülésnapok - 1887-333
883. országos ülés február 13-áo, csütörtökön. 1890. 28 3 gek egy-kettő kivételével nem tettek elfogadható ajánlatot. Az ottani italmérők, akiket pedig első sorban kívántam részesíteni, daczára annak, hogy értesülésem szerint, sőt épen a t. képviselő urnak a regálé-kártalanítás tárgyalása alkalmával elmondott szavai szerint, az ott adó alá vont és a szerződésekben kifejezett összeg távolról sem felel meg a valóságos jövedelemnek, mert a mint említette a t. képviselő ur, titkon kikötött összegek messze meghaladták a valódi bérösszeget, mégis én csak az eddigi bérösszegeket véve alapul, igy sem tudtam eredményt biztosítani, mondom, az illető italmérők összebeszéltek és a községeket sem engedték reflectálni, úgy, hogy azon eredmény előtt állottam, hogy a t. képviselő ur állítása szerint is az eddigi bevallott jövedelem alapján igen mérsékelt és a tényleges eddigi jövedelemnek meg nem felelő kártalanítási tőkével szemben a kincstárnak ezen kártalanítási tőkére alapított szükségletét sem voltam képes biztosítani. Ily körülmények között a nagy vállalkozókkal szerződtem és épen azon nép érdekét, melyet a t. képviselő ur annyira szivén hord, több irányban védtem meg. Megvédtem először azon irányban, hogy a mint érthető, egézséges ital kimérését kötöttem ki; másodszor y.eäig az árak maximumát korlátoztam a szerződésben; (Helyeslés a jobboldalon) és harmadszor még az is biztosítva lett, hogy a mennyiben megadják magukat az ottani korcsmárosok és eddigi italmérők, méltányos feltételek mellett továbbra is kezükben marad az italmérés. Ugy tudom, hogy a bérlők meg is feleltek ezen feltételeknek. Vannak azonban egyes korcsmárosok és italmérők, kik semmi feltétel mellett sem akarják a korcsmáitatást kivenni azon a czímen, hogy ők nagy szeszkereskedők. Csak arra vagyok bátor utalni, hogy az utóbbi négy hó folyamán Mármaros megyében 17 nagy szeszkereskedő keletkezett. (Általános derültség.) Nem hiszem, hogy ott oly virágzó állapotok lennének, hogy ez reális alapon történhetnék, hanem ezek nagyban akarják beszedni a szeszt és a törvény kijátszása mellett kicsinyben akarják forgalomba hozni. (Igaz I Ugy van!) Legyen meggyőződve a t. képviselő ur, gondoskodásom tárgyát fogja képezni, hogy valamint a törvényben megszabott korlátok körén túl senki semmiféle czímen ne szoríttassák és a bérlők részéről visszaélések el ne követtessenek: ugy intézkedni fogok, hogy ezen hatósági jogokat, melyek őket meg nem illetik, ne" gyakoroljanak, (Helyeslés) hanem ha valami panaszuk van, menjenek a hatóságokhoz és igaz panaszuk érvényesítésében ezek segítsék őket elő. (Általános élénk helyeslés.) S e tekintetben nem fogom írásbeli rendelkezésekkel beérni, hanem a legközelebbi napokban, tüzetes utasításokat adandó, magam elé rendeltem, a mármarosi pénzügyigazgatót. Ismétlem, hogy a mint egyrészt a közönség érdekeit megóvni igyekezem, ugy másrészt mindent el fogok követni azon korcsmárosok és állítólagos szesznagykereskedők ellen, a kik minden áron ki akarják a kincstárt ó« — merem mondani — az ottani közönséget is zsákmányolni. (Általános élénk helyeslés.) A harmadik, a mit Izákovits t. képviselő ur felhozott, a határőrvidéki kártalanítások kérdése. A határőrvidéki kártalanításokkal szemben, t. képviselőház, azt az álláspontot foglaltam el, hogy először is a községek kártalanittassanak az őket megillető jog alapján; másodszor pedig azon magánosokra nézve, a kik gyökös jog alapján birták az italmérési jogot, tekintet nélkül arra, vájjon ejog tényleg ingatlanhoz volt-e kötve vagy pedig csak a jog adatott akként, hogy ingatlanhoz köttessék — minthogy mindkét esetben gyökös természete van e jognak — akként intézkedtem, hogy szintén kártalanittassanak és pedig azon italmérési illeték alapján, a mely a határőrvidéken fizettetett és azon adóalapon, a mely ha az italmérési jövedék legmagasabb taxája nem volt elegendő, üzletkörökhöz képest külön fizettek. Azonban vannak a határőrvidéken olyanok, a kik nem gyökös, hanem személyes jog alapján gyakorolják az italmérési jogot. Miután ezeknek e jogát épen ugy kell elbírálnom, mint azokét, a kik valamely város vagy az ország más részén levő hatóságtól nyerték e jogot, mennyiben] ezen jog hatósági engedélynek volt tekinthető, ezekre általában nem ismerhetem el a kártalanítási igényt, hanem azon elvet állítottam fel, hogy ha a jog hatósági engedély alapján való gyakorlásnak, tehát visszavonható jognak tekintendő, kártalanításban ne részesüljenek. De ezeknek, mint italmérőknek a törvény szerint különben is elsőségük volt arra, hogy az italmérést a maguk részére biztosítsák azon községekben és azért oda törekedtem és oda fogok törekedni, hogy ezek azért, hogy a[megélhetes feltételei részökre biztosíttassanak, az italmérésben jövőre is részesüljenek. Természetes, hogy ott, a hol daczára annak, hogy ők szólítattak fel első sorban, mint az mindenütt történt, hogy az italmérési jogot maguknak megszerezzék és azt nem tették, hanem a pénzügyi igazgatóságok az italmérési jogot másképen biztosították, ott nem tehetek mást, minthogy igyekezni fogok — ez szabad rendelkezésemre áll —- az italmérési jogot közvetlen átruházás utján, gondoskodni arról, hogy ezek a jog gyakorlatában jövőre is megóvassamtk, (Helyeslés) de természetesen az uj törvényben foglalt határozmányok alapján. (Helyeslés.) Kérem a t. házat, hogy ezt tudomásul venni méltóztassék és a t, képviselő urat is kérem, hogy határozati javaslatához, ámbár én az abban foglaltakat végrehajtani igyekezni fogok, ne méltóztassék ragaszkodni, mert az igen könnyen oda 36*