Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.
Ülésnapok - 1887-333
Qg4 333. Országos ülés február osztályok. Reudes kiadások: XVI. fejezet, 3. czím. Kiadás. Személyi járandóságok 1,800.454 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa) : Dologi kiadások 425.447 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa).- Föladó nyilvántartási felügyelők, helyszínelés! felügyelőségek és akolozsvárikatasteri igazgatóság XVI. fejezet, 4. ezím. Kiadás. Személyi járandóságok 176.628 frt. Elnök ". Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa) .Állami pénztárak. Rendes kiadások: XVI. fejezet, 5. czím. Kiadás. Személyi járandóságok és dologi kiadások. Központi állami pénztár 60.915 frt. Elnök í Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa) : Állami pénztár Budapesten 33.916 írt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa) •• Állami pénztár Zágrábban 16.132 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Adóhivatalok. Rendes kiadások: XVI. fejezet, 6. czím. Kiadás. Személyi járandóságok 1,257.668 forint. Széll Ákos! Széll Ákos: T. ház! Csak néhány rövid megjegyzésre kérem ki a t. ház becses figyelmét, a melyeket e tétel tárgyalása alkalmából akarok elmondani. (Halljuk! Halljuk. 1 ) A t. minister ur a pénzügyi közigazgatás módosításáról szóló törvényjavaslat indokolásában, valamint tegnapi beszédében és egyéb nyilatkozataiban kijelentette, hogy a pénzügyi ad ministratiót szorosabb érintkezésbe és összefüggésbe kívánja hozni a bírósági és közigazgatási administratióval. Azonban ennek nincs kifejezés adva e költségvetésben az adóhivatalok költségelőirányzatánál, a mennyiben az adóhivatalok létszáma a múlt évitől semmiben sem tér el, növekedést nem mutat. Az adóhivatalok számának szaporítása nélkül pedig azt az összhangot el nem érhetjük, mert az adóhivatalok nincsenek egy helyen a szolgabiróságokka] és járásbíróságokkal. Hogy mennyi bajt okoz ez az ügyes-bajos feleknek, arra nagyon sok példát idézhetnénk: de nem mondok többet, mint azt, hogy saját választó kerül etemben is van négy nagy község körülbelül 5—6.000 lakossal, a melynek szolgabírói hivatnia Makón van, járásbírósága Nagylakon, adóhivatala pedig Battonyán. Természetes, hogy ez rendkívül sok időveszteséggel és költséggel jár az adózókra nézve, azon kívül pedig semmi esetre gém biztosítja a közigazgatási hatóságoknak a pénzügyi hatóságokkal és a bíróságokkal egyöntetű, összevágó működését, (ügy van 1) 13-án, csütörtökön. 1890. Én tehát csakis egy példával illustrálva a dolgot és annak kijelentésével, hogy én sem várom ezen bajoknak rögtöni és rohamos orvoslását, azt a kérésemet intézem a t. minister úrhoz, hogy előre legalább ugy szaporítsa az adóhivatalokat és ugy szervezze azok kerületeit, hogy székhelyük a járásbíróságok székhelyeivel, kiváltképen és első sorban pedig azon járásbíróságok székhelyeivel essék össze, a melyek telekkönyvi hatósággal is fel vannak ruházva. Ezzel a legégetőbb bajon segítve lesz. Másik megjegyzésem az, hogy az adóhivatalok jelenleg is túl vannak terhelve. De ezen a t. pénzügyminister ur, legalább az alföldi nagyobb vagyonú és intelligensebb községekben, nagyon könnyen segíthet az 1883 : XLIV-ik törvényczikk 42. §-ában adott felhatalmazás szabadelvűbb alkalmazásával. Annak illustrálására, hogy az adóhivatalok mennyire túl vannak terhelve, különösen az általam képviselt kerületben, hivatkozom egy adatra, melyet itt incidentaliter hozok fel, mert egy másik tételnél felszólalni nem akarok. A telepítvényes községek ügyének végre valahára bekövetkezendő rendezésére nézve 1888. évi február 25-ik napján az akkori pénzügyminister a t. ministerelnök úrtól több irányban megnyugtató kijelentést voltam szerencsés felszólalásaimra kapni, a mely felszólalások közül csak kettőt, mint legégetőbbet említek fel, tudniillik azt, hogy a telepes községekben a földadó után kivetett jövedelmi pótadó a legközelebbi évekre elengedtessék és jövőre ilyen ki ne vettessék, mert hiszen azon községeknek telekkönyvök nem lévén, a kincstár irányában fennálló tartozásuk után járó kamat megfelel, respeetive felülmúlja a földadó után kivetendő jövedelmi pótadót. E kérdésemre a ministerelnök ur egészen megnyugtatóan nyilatkozott s a pénzügyministerium részéről el is rendeltetett ezen jövedelmi pótadó visszaszámítása. A kimunkálás iránti intézkedések azonban nem történtek meg és daczára annak, hogy e felszólalásom s a ministeri intézkedés óta immár két esztendő telt el, ezen annyira fontos és a telepes községek vagyoni érdekeit mélyen érintő intézkedés végre nem hajtatott. Ennek indokát többszöri sürgetéseim és tudakozódásaim folytán többek közt abban mutatja ki a pénzügyigazgatóság, hogy az illető adóhivatalok munkával tál vannak terhelve, minélfogva ezen nagyobb számvitellel járó műveletet még eddig végrehajtani képesek nem voltak, A másik, a mi szintén mélyen belevág a telepes községek érdekeibe, az a körülmény, hogy a mint akkor bővebben kifejtettem, a telepes községekben az állam által adott teíepítvények máig sincsenek telekkönyvileg az illetők nevére átirva. Az ebből kifolyó háztartási hátrányokat most nem ismétlem, hanem csak arra mutatok rá, hogy ezen
