Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-331

234 331. orsiágob ülés febroár 11-én, kedden. 188Ö. jogra vagyunk utalva; az egyik védi, a másik megtámadja a gátat. Mert a vízjogi törvény a mi viszonyaink közt oly irott betű, mely annyit sem ér, mint a festék, mely nyomtatására fordíttatott. Es bár e körülmények közt a t. minister ur teljes biztosítékot kivánt nekünk nyújtani nagyszabású beszédében arra nézve, hogy az ügyek más alakban fognak kezeltetni, mint kezeltettek a múltban, mégis, ha a szót, az Ígéretet cselekedet nem fogja követni, ez bizony sovány vigasztalás lesz reánk alföldiekre. Arra kérem tehát a t. minister urat, hogy a felsővidéken — akár a Szamos és Ung, akár a Latorcza és Tisza forogjon szóban — méltóztassék a vizek gyorsítását lehetőleg megakadályozni és az átmetszések tovább építését és fejlesztését felfüggeszteni; az alsó \ idéken pedig a legnagyobb erélyíyel az átmetszések kiképeztetésére kellő erőt és költséget fordíttasson. És ha ez be fog következni, akkor remélem, hogy mi középtiszaiak meg leszünk mentve attól a folytonos veszedelemtől, a melylyel most évről-évre találkoznak kell; mert a Tisza szabályozásnál a legnehezebb kérdés .minden körülmények között az fog lenni, hogy Tokajtól Csongrádig azárviz-szín mikép sülyesztessék ? És az szerény véleményem szerint csak ugy lehetséges, ha az alsó vidéken az átmetszések ki fognak képeztetni a felsővidéki viszonyoknak megfelelőleg csak fokozatosan s az alsó vidéknek az átmetszései és az alsó vidéken a Tisza medrének a teljes szabályozása után fognak a felső vidéken a szabályozási műveletek végrehajtatni. Mint már említem, megvallom nagy aggodalmat szült bennem azon körülmény, hogy a Kőrösök átmetszései ép oly erővel folytattatnak, mint a Tiszánál; legalább erre a meggyőződésre jutottam az összeg után ítélve, mely előirányoztatik. A Körösökön ugyanis ma azt tapasztaljuk, hogy ' a vizek oly rohamosan jönnek le, hogy Csongrádnál Szarvasig regurgitál a Kőrös a miatt, mert Csongrádon alul az átmetszések nincsenek kiképezve, a szorulatok nincsenek eltávolítva s igy a rohamosan bevezetett Kőrös vizét nem képes befogadni. Többször el volt mondva részint szóval, részint a minister urak jelentésében,, hogy az ottani szorulatok ki fognak bővíttetni, de ez a valóságban sohasem történt meg és e miatt minden magasabb vízállásnál Csongrádnál duzzadás áll elő. Ezeket voltam bátor egész általánosságban elmondani és kérem a t. minister urat, hogy a Tiszának és mellékfolyóinak mederszabályozását méltóztassék főleg eszközöltetni, nem pedig a teljes árvédelmet forcirozni, mely a múltban csak a töltésezésekben és a töltések magasabbra emeléséből állt, mert a mig maga a meder szabályozva és a vb lefolyása biztosítva nem lesz, a töltésezés haszontalan és semmit sem érő munka. (Helyeslés a szélső halon.) Gróf Szapáry Gyula földmívelésügyi minister: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Két felszólalás történt a vizi munkálatok ügyében ; bátor leszek azon sorrendben válaszolni, a mint azok történtek. (Halljuk!) Tisza István képviselő ur, ki a Szamos szabályozásaügyében gzólalt fel, ugy látszik beismerte, hogy e munkálatot megkezdeni tényleg csak akkor lesz lehetséges, ha az arra vonatkozó tervek teljesen elkészültek. A tervek készítése folyamatban van, de a késedelmet nem a közegek lassúsága okozza, hanem az complicálja a kérdés gyors elintézését, hogy combinálni kell a belviz levezetést az ármentesítéssel, ennélfogva a tervek elkészítésében, ugy a folyam, mint a eu turmérnököknek közre kell működniök. De figyelembe kell vennünk egy másik kérdést is és ez annak kiszámítása, hogy mennyi az a vízmennyiség, mely az építendő csatornákon és átvágásokon keresztül fog menni. Ezen kérdéseket combinálni kell s ép ez az oka a munkálat késedelmének. Hogy a kormány az ország ezen nagy érdeke iránt nem viseltetik közönynyel, mutatja az is, hogy azon hatezer forintot, mely e tervek minél előbbi elkészítésére szükséges volt, a társulat rendelkezésére bocsátotta. Áttérve Papp Elek képviselő ur felszólalására, a Tisza-szabályozási ügyeket illetőleg megengedem, hogy volt idő, midőn a tiszai alsó átmetszésekre nem fordíttatott kellő figyelem és azok nem készíttettek oly méretek szerint, hogy maga a viz azokat kiképezhesse. Egyidejűleg pedig elkészültek a felső átmetszések, a hol a víznek gyorsabb lefolyása lévén, a vizek kiáradtak. De ez az eljárás a szabályozásnál megszűnt, még pedig megszűnt nemcsak most, de már 1876-ban szűntek meg és 1876 óta a legnagyobb figyelem, sőt mondhatom, majdnem kizárólag a Csongrádon aluli átmetszésekre fordittatik. Én ugy a kiszámításokból, mint a helyszínén szerzett tapasztalatokból meggyőződtem arról, hogy egyes alsó átmetszések annyira ki vannak képezve, hogy azok már teljes szélességgel birnak. A t. képviselő ur hivatkozott arra is, hogy a műszaki közegek nem járnak el a kellő figyelemmel és nem teljesítik kötelességeiket, mert egyes nagybirtokosok befolyása akadályozza működésüket és akadályozza a vízjogi törvény végrehajtását; hivatkozik egy esetre Tisza-Dobnál, a hol hogy ki van érdekelve, mindnyájan tudjuk. Megjegyzem, hogy az a duzzadás, mely Dadánál és Tisza-Dobon felül van nem oly nagymérvű, mint azt a t. képviselő ur állította és hivatkozom e tekintetben épen azon társulat műszaki közegeire, mely társulat nevében a t. képviselő ur