Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.
Ülésnapok - 1887-331
331. országos ülés február 11-én, kedden. 18Ö0. 223 Szathmáry György jegyző (olvassa).- Nem állami vinczellér-iskolák s szőlőszet és kertészeti tanfolyamok segélyezésére 8.700 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Szőlőszeti és borászati vándortanítók 8.100 frt. Elnök: Megszavaztatok. Dániel Ernő előadó: T. ház! Vagyok bátor a pénzügyi bizottság nevében a t. házat kérni, hogy a mint ez a múlt évben is történt, a kiadás egyes rovatai közt az átruházási jogot megadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház az átruházási jogot megadni méltóztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Bevétel: Érdiószegi vinezellériskola 1.260 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Tarczali vinezellériskola 4.350 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Budapesti vinczellér-iskola 1.800 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Nagyenyedi vinezellériskola 1.480 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Ménesi vinczeilér-iskola 6.650 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Borászat. Rendes ki;selások: XVIII. fejezet, 10 ezím. Kiadás 20.945 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Gazdasági tanintézetek és gazdasági ismeretek terjesztése. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 11. czím. Rendes bevételek: VII. fejezet, 7. ezím. Kiadás. 1. rovat. Magyaróvári gazdasági akadémia 64.950 frt. — Perlaky Elek ! Perlaky Elek: T. ház ! Igen fontosnak és hasznosnak tartom azt, hogy a földmívelésügyi táreza tárgyalásánál egészen őszintén, leplezetlenül és hozzáteszem, pártkülönbség nélkül előadjuk azon bajokat, melyekkel gazdasági életünkben találkozunk. (Halljuk!) Mert hogy sok bajunk van, azt mindnyájan érezzük s ezeknek a bajoknak akutforrását kell kutatnunk első sorban, hogy azután megbeszélhessük a segítséget és orvoslást, inelylyel e bajokat elháríthatjuk. Figyelmeztetnünk kell önmaguukat, figyelmeztetnünk kell a gazda közönséget is törvényhozói mandátumunk egész súlyával arra, miként gyógyíthatók minél hamarább a fenforgó gazdasági bajok. Mezőgazdaságunk bajainak egyik főkútforrását részemről a gazdasági tudatlanságban, az értelem hiányában találom, (Helyeslés a jobboldalon) mely népünkre lidéreznyomásként nehezedik. ! Én ezúttal, t. ház, csak a falusi köznép, a parasztság gazdasági állapotára és gazdasági i értelmi hiányára kívánok kiterjeszkedni. (Halljuk l) A középosztályt, a magasabb birtokos oszj tályt ezúttal nem teszem megfigyelésem tárgyává. És ebből kiindulyíi, figyelmeztetem at. házat | nagy Széchenyinek egy mondására, mely szerint: „Elvesz az a nép, mely tudomány nélkül való." (Igás! TJgy van! a jobboldalon.) És ha körül nézünk az országban, ha megfigyeljük az ország legnagyobb részében a parasztság állapotát, elszomorodva látjuk, hogy minő egészségtelen viskókban lakik, hogy háza körül csak elvétve van egy-két rossz gyümölcsfa, hogy a legrosszabb marhát tenyészti, hogy a legrosszabb eszközökkel a legrosszabb módon míveli földjét, pedig nem mindig rossz földjét, úgy, hogy azt jobban mívelve, több értelemmel mívelve, jólétét állapíthatná meg, igy pedig csak nyomorog. Ezt látva, lehetetlen, hogy ne érezzük, hogy ezen segíteni kell. (Igaz! TJgy van!) Az első és talán a legbiztosabb módja lenne, ha ennek a szegény népnek pénzzel tudnánk segítségére jönni; ha mintegy pórázon vezetve azt, bevásárolnánk számára a szükséges jobb eszközöket; ha segítségére lennénk, hogy jobb marhát vásároljon stb. De ez utópia lenne és ehhez soha sem fogunk eljutni. Az egyedüli mód tehát a nép gazdasági javá| nak emelése, gazdasági értelmének a fokozása. I (Általános helyeslés.) Ezt kezelni kell, t. ház, felfogásom szerint az elemi iskolákban. (Helyeslés.) Erre vonatkozólag bátor vagyok a minister ur figyelmét felhívni, hogy a vallás- és közoktatásügyi ministerrel Összefogva, méltóztassék odahatni, hogy már az j elemi és polgári iskolákban taníttassanak a gazI daság elemei. (Helyeslés.) S hogy erre képesek legyenek nemcsak a tanítók, de a papok is, igen kérem a minister urat, méltóztassék keresztülvinni azt is, hogy a tanítóképezdékben és papnöveldékben a növendékeknek gazdasági ismerete főbb vonásokban tanittassék. (Általános helyeslés.) Hogy mit tehet a gazdaságban jártas, értelmes I pap saját vidéke jólétének emelésére, erre fölI hozhatok több szép példát. Ott voltak Wimmer és ! Karsay, a kik szegény vidéken megismertették a ! népet a jó gazdálkodással s az első Vasmegye j azon vidékét, mely egyik legszegényebb része az országnak, virágzásra emelte az által, hogy megtanította a népet a gyümölcstenyésztésre, adott neki alanyokat, jó magvakat s hasunióul a marhatartás és marhatenyésztés helyesebb módjaiba | bevezette. (Általános helyeslés.) Nagyon kérem tehát a t. minister urat, méltóztassék erre komoly, gyakorlati jártassággal párosult figyelmét kiterjeszteni.
