Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-331

2®2 331. országos ülés február 11-én, kedden. 1890. gyengeségünkre is,, hogy szeretünk mindent takargatni, de nem nyúlunk a baj igazi orvoslásához. Mikor az állategészségügyi törvény tárgyalása alkalmával elmondottam beszédemet, azzal támadt meg engem nz államtitkár ur, hogy hogyan tudok én ilyeneket beszélni, mert ha ezt meghallják külföldön, elzárják előlünk határaikat. Hogy olvasták-e külföldön az én beszédemet vagy nem, ezt nem tudom, de tény az, hogy ugy Francziaország, mint Svájez ma is elzárva tartja előttünk határait s hogy mi ma sem vihetünk oda marhát értékesíteni. Ez pedig bizonyosan nem az én beszédem miatt, hanem azért történt, mert a külföldnek több esze van. átlát a szitán és tudja, hogy mi bajainkat csak takargatjuk, de orvosolni képesek nem vagyunk. Én az elmondottakat melegen ajánlom a t. minister ur figyelmébe és nagyon óhajtom, hogy segítsen a bajon. (Helyeslés a szélső balon.) De, t. ház, van még egy másik nagy baj is. (Halljuk! Halljuk!) Senki sem tagadja, hogy a só az állattenyésztésre roppant fontos; még pedig nemcsak egészségügyi, hanem takarmányjavítási szempontból is. Tudjuk, hogy az állattenyésztés nálunk ugy sem fizeti ki magát és hogy az állatot tartjuk, mint egy szükséges rosszat, azért, hogy a rossz takarmányt vele. megetessük. A ki tudja, hogy a takarmány szecskának megvágva, sós vízzel meglocsolva, milyen nagy előnyökkel jár, hogy azt mily könnyen emészti a jószág, hogy az milyen jó hatással van rá: az el fogja hinni, hogy még a szegény ember is, ha a só oly drága nem volna, iparkodnék igy megjavítani a takarmányt. Másrészt tudjuk azt is, hogy őszszel a nagyobb gazdaságokban verembe helyezik, szóval besava nyitják. A ki ezt megpróbálta s hozzá takarmányát még be is sózta, még pedig ugy, a mint ez a káposzta, savanyításánál szokás : ha olcsón jut a sóhoz, az többé ezt elmulasztani nem fogja. A mai sóárak mellett azonban ezt nem teheti mindenki. (Igaz! Ugy van! szélső balfelöl.) De hogy rámutassak köznépünk gondolatmenetére és arra, hogy mily nagy bajt okoztunk a marhasó megszüntetésével, hivatkozom arra, hogy a magyar gazda nem ismeri a kősót máskép, mint a konyhasó elnevezésen, a mi pedig e szerint annyit jelent, hogy az a konyhába való, de nem az istállóba. Ezért véteknek is tartaná egy szikrát is adni a konyhasóból a marhának, legfeljebb a gazdasszony ad a fejős tehénnek és a gyenge borjúnak, de más állatnak abból nem jut. Hogy ez megboszulja magát, az természetes. Ez is az egykori kormányoknak nem mondom rosszakaratáből, de nem helyes eljárásából származott bűn. Az absolut rendszer alatt hazánk adózó polgáraitól nem vonták el a sót és mondhatom, hogy akkor az állattenyésztés, különösen az alsóbb osztályú népnél, sokkal virágzóbb volt, mint ma, a mi csak a marhasó befolyásának tulajdonítható. Hajói tudom, Lónyay Menyhért ministersége alatt a marhasó elidása be lett szüntetve s ennek szomorú következéseiről meg is győződhettünk. A ki ismeri, t. ház, sóbányarendszerünk eljárását, az tudni fogja, hogy a hulladék- és törmelék-sót, nehogy útban legyen, a bánya torkolatán kívül szétszórják, hasznavehetetlenné teszik, a helyett, hogy azt a marhatenyésztésre fordítanák. Hogy ezt a vandalismust a kormány miért nem szünteti meg: ezt nem vagyok képes felfogni. En tehát arra kérem a t. minister urat, hogy e vandal eljárást szüntesse meg, ugy, hogy folyóvá tétessék a törmelék-só a polgárok között, hogy az állattenyésztés emelésére felhasználtassák. (Helyeslés balfelöl.) Csak ezeket voltam bátor a t. minister ur figyelmébe ajánlani, különben a tételt elfogadom. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: A tétel nem támadtatván meg: azt elfogadottnak jelentem ki. Szathmáry György jegyző (olvassa): Dologi kiadások 204.506 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Bevétel 26.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa).Budapesti állatorvosi tanintézet. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 8. czírn. Rendes bevételek: VII. fejezet, 5. czim. Kiadás. Személyi járandóságok Ü4.666 frt. Elnök." Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa) •. Dologi kiadások 19.268 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa) .Bevétel 12.100 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Vinczellér-iskolák és borászati vándortanítók. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 9. czím. Rendes bevételek VII. fejezet, 6. czím. Rendes bevételek: VII. fejezet, 6. czím. Kiadás: Erdiószegi vinczellér-iskola 7.020 frt Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa) • Tarczali vinczellér-iskola 10.190 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Budapesti vinczeilér-iíkola 13.180 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Nagyenyedi vinczellér-iskola 7.690 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Ménesi vinczellér-iskola 11,230 frt. Elnök: Megszavaztatik.