Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-331

2®2 331. országos ülés február 11-én, kedden. 1890. gyengeségünkre is,, hogy szeretünk mindent takar­gatni, de nem nyúlunk a baj igazi orvoslásához. Mi­kor az állategészségügyi törvény tárgyalása alkal­mával elmondottam beszédemet, azzal támadt meg engem nz államtitkár ur, hogy hogyan tudok én ilyeneket beszélni, mert ha ezt meghallják kül­földön, elzárják előlünk határaikat. Hogy olvas­ták-e külföldön az én beszédemet vagy nem, ezt nem tudom, de tény az, hogy ugy Francziaország, mint Svájez ma is elzárva tartja előttünk határait s hogy mi ma sem vihetünk oda marhát értékesí­teni. Ez pedig bizonyosan nem az én beszédem miatt, hanem azért történt, mert a külföldnek több esze van. átlát a szitán és tudja, hogy mi bajain­kat csak takargatjuk, de orvosolni képesek nem vagyunk. Én az elmondottakat melegen ajánlom a t. minister ur figyelmébe és nagyon óhajtom, hogy segítsen a bajon. (Helyeslés a szélső balon.) De, t. ház, van még egy másik nagy baj is. (Halljuk! Halljuk!) Senki sem tagadja, hogy a só az állattenyésztésre roppant fontos; még pedig nemcsak egészségügyi, hanem takarmányjavítási szempontból is. Tudjuk, hogy az állattenyésztés nálunk ugy sem fizeti ki magát és hogy az állatot tartjuk, mint egy szükséges rosszat, azért, hogy a rossz takarmányt vele. megetessük. A ki tudja, hogy a takarmány szecskának megvágva, sós víz­zel meglocsolva, milyen nagy előnyökkel jár, hogy azt mily könnyen emészti a jószág, hogy az milyen jó hatással van rá: az el fogja hinni, hogy még a szegény ember is, ha a só oly drága nem volna, iparkodnék igy megjavítani a takarmányt. Másrészt tudjuk azt is, hogy őszszel a nagyobb gazdaságokban verembe helyezik, szóval besava nyitják. A ki ezt megpróbálta s hozzá takarmá­nyát még be is sózta, még pedig ugy, a mint ez a káposzta, savanyításánál szokás : ha olcsón jut a sóhoz, az többé ezt elmulasztani nem fogja. A mai sóárak mellett azonban ezt nem teheti mindenki. (Igaz! Ugy van! szélső balfelöl.) De hogy rámutas­sak köznépünk gondolatmenetére és arra, hogy mily nagy bajt okoztunk a marhasó megszünteté­sével, hivatkozom arra, hogy a magyar gazda nem ismeri a kősót máskép, mint a konyhasó elneve­zésen, a mi pedig e szerint annyit jelent, hogy az a konyhába való, de nem az istállóba. Ezért véteknek is tartaná egy szikrát is adni a konyha­sóból a marhának, legfeljebb a gazdasszony ad a fejős tehénnek és a gyenge borjúnak, de más állatnak abból nem jut. Hogy ez megboszulja magát, az természetes. Ez is az egykori kormá­nyoknak nem mondom rosszakaratáből, de nem helyes eljárásából származott bűn. Az absolut rendszer alatt hazánk adózó polgáraitól nem von­ták el a sót és mondhatom, hogy akkor az állat­tenyésztés, különösen az alsóbb osztályú népnél, sokkal virágzóbb volt, mint ma, a mi csak a marhasó befolyásának tulajdonítható. Hajói tudom, Lónyay Menyhért ministersége alatt a marhasó elidása be lett szüntetve s ennek szomorú következéseiről meg is győződhettünk. A ki ismeri, t. ház, sóbányarendszerünk eljárását, az tudni fogja, hogy a hulladék- és törmelék-sót, nehogy útban legyen, a bánya tor­kolatán kívül szétszórják, hasznavehetetlenné teszik, a helyett, hogy azt a marhatenyésztésre fordítanák. Hogy ezt a vandalismust a kor­mány miért nem szünteti meg: ezt nem vagyok képes felfogni. En tehát arra kérem a t. minister urat, hogy e vandal eljárást szüntesse meg, ugy, hogy folyóvá tétessék a törmelék-só a polgárok között, hogy az állattenyésztés emelésére felhasználtassák. (Helyeslés balfelöl.) Csak ezeket voltam bátor a t. minister ur figyelmébe ajánlani, különben a tételt elfogadom. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: A tétel nem támadtatván meg: azt elfogadottnak jelentem ki. Szathmáry György jegyző (olvassa): Dologi kiadások 204.506 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Bevétel 26.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa).­Budapesti állatorvosi tanintézet. Rendes kiadá­sok: XVIII. fejezet, 8. czírn. Rendes bevételek: VII. fejezet, 5. czim. Kiadás. Személyi járandóságok Ü4.666 frt. Elnök." Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa) •. Dologi kiadások 19.268 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa) .­Bevétel 12.100 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Vinczellér-iskolák és borászati vándortanítók. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 9. czím. Rendes bevételek VII. fejezet, 6. czím. Rendes bevételek: VII. fejezet, 6. czím. Kiadás: Erdiószegi vin­czellér-iskola 7.020 frt Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa) • Tarczali vinczellér-iskola 10.190 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Budapesti vinczeilér-iíkola 13.180 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Nagyenyedi vinczellér-iskola 7.690 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Ménesi vinczellér-iskola 11,230 frt. Elnök: Megszavaztatik.

Next

/
Thumbnails
Contents