Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-331

210 331. országos ülés február ll-én, kedden. 1890. sék, kérve a t. házat, hogy azt előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. Elnök: A pénziigyminister által a pénzügyministerium és a naszódi alapok, valamint a naszódvidéki községek között 1872-ben kötött adás-vételi szerződés törvényhozási jóváhagyása iránt korábban előterjesztett törvényjavaslat kiegészítéséül a vevők és a báró Kemény család, másrészt a pénzügyministerium között újabban kötött peregyezség tárgyában pótlólag tett előterjesztés ki fog nyomatni, a ház tagjai között szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett az igazságügyi és pénzügyi bizottságokhoz utasittatik. A pénzügyminister jelentése a szomolnoki kénkovand-bányának az eladandó állambirtokok jegyzékébe való felvétele tárgyában ki fog nyomatni, a ház tagjai között szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Szathmáry György jegyző: Mttnnich Aurél, a véderő-bizottság előadója! Münnich Aurél, a véderő bizottság előadója: T.ház! Van szerencsém a véderő-bizottság jelentését a honvédségről szóló törvényjavaslatra vonatkozó 480. sz. a. beterjesztett módosítványok tárgyában tisztelettel bemutatni, kérvén, hogy ezen jelentés kinyomassék, kiosztassék és az osztályok mellőzésével a véderőbizottság által beterjesztett 251 -ik számú jelentéssel egyidejűleg tűzessék napirendre. Elnök : A véderő-bizottság jelentése, a honvédségi törvényjavaslathoz 480. sz. a. beterjesztett módosítványok tárgyában ki fog nyomatni, a ház tagjai között szét fog osztatni és az osztályok mellőzésével a honvédségről szóló törvényjavaslat tárgyában beterjesztett 271. számú jelentéssel egyidejűleg fog annak idején napirendre tűzetni. Több előterjesztés nem lévén, következik a napirend és pedig először a gazdasági bizottság 488. számú jelentése, a képviselőháznak 1890. évi február havi költségvetéséről. Szathmáry György jegyző (olvassa a képviselőház 1890. évi február havi költségvetési előirányzatát. Elnök: 79.175 frt. megszavaztatik és ezen 'isszeg folyóvá tételével a ház elnöke megbizatik. Szathmáry György jegyző (olvassa a kimutatást a képviselőház pénztárának 1890. évi január havi számadásairól). Elnök: Ha nincs észrevétel, a kimutatás tudomásul vétetik. Következik a földmívelésügyi ministerium 1890. évi költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Jelesen pedig ki következik ? Zay Adolf jegyző: Szalay Imre. Szalay Imre: T. képviselőház! (Halljuk!) Mielőtt a határozati javaslatom ellenében felhozottakra, illetőleg fel nem hozottakra megtenném észrevételeimet, szükségesnek tartom^ hogy a t. minister úrral egy quasi személyes kérdésben néhány szót váltsak s ez az, hogy a t. minister ur beszédében azt mondja, hogy olvassam el a törvényt és miután majd elolvastam, csak azután hivatkozzam rá. Bocsánatot kérek t. minister ur, én azt a törvényt igenis olvastam, azt azonban, hogy a t. minister ur mit mondott, azt nem olvashattam azon egyszerű oknál fogva, miután közvetlenül utána szólaltam fel és arra időm nem volt. Tehát a minister urnak nem volt joga azt mondani, hogy én nem olvastam azt a törvényt, legfölebb csak azt mondhatta volna, hogy félreértettem az ő szavait. Miután pedig elolvastam az ő beszédét is, arra a meggyőződésre jutottam, hogy a t. minister ur még most is nagyon téved és még mindig nem azt a törvényjavaslatot terjesztette elő,amelynek e házban legalább jelzését vártuk volna, hanem egy olyat, a mely nézetem szerint határozottan illusorius. A t. minister ur azon impressio folytán, melyet a phylloxera-bizotteágban nyert, elhatározta magát arra, hogy azon javaslatot beadja, de a phyllovera-bizottság ülésén nem arról volt szó, hogy azon helyekre, a hol eddig nem volt szőlő, hogy ültessünk szőlőt és hogy majd ezek kapjanak adómentességet, hanem szó volt arról, hogy a mely szőlők már a phylloxera által el vannak lepve és a melyeknek megmentése van kísérletbe véve amerikai ujjáiiltetés vagy szénkénegezés által, hogy ezek a szőlők kapjanak adómentességet. Én nem hiszem azt, hogy a tapasztalás engem fogna ellentétbe helyezni mostani azon mondásommal, hogy az lijonnan betelepített szőlők, valamint azon területeknek adómentessége, a hol azelőtt nem volt szőlő, nagyon sokat nem fog érni. Megmondom, hogy én miért nem is óhajtanám azt, hogy az ujonnr.n megtelepült szőlőknek, valamint a szőlővé átalakított szántóföldeknek az adómentesség megadassák. Azért. t. ház, mert mi sem a szénkénegezéssel, sem az amerikai szőlőkkel való védekezéssel nem vagyunk annyira biztosak, hogy mi a kísérletezést oly nagy mértékben, mint a mily mértékben az illetők valószínűleg rá lesznek szorítva, eszközöljük és oly lápokra telepítsenek szőlőt, a hova ez nem való és a hol gyakori fagyoknak és mindenféle eshetőségeknek van kitéve. Tehát ez okból találnám helyesnek, hogy azon lápokba, a hol eddig szőlő nem volt, szőlők ne telepíttessenek, mert sem a szénkénegezéssel biztos eredmény nincs elérve, sem az amerikai vesszőkkel és tehát még mindig a kísérletezés stádiumában vagyunk. Ez a válaszom a minister ur beszédére. Engedje meg most a t. ház, hogy Jókai Mór