Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-330

380. orsaágos ülés február 10-én, hétfőn. 1890. 193 megyének vezére legyen, (Helyeslés balfelöl) kiterjesztve figyelmét az igazságügyre, a közgazdaságra, kereskedelemre, iparra, egyszóval minden térre. S nézetem szerint, a mig a gazdasági egyesületek titkárai az egyesületek, vagy az állam segélyezése folytán díjazásban nem részesülnek, addig a gazdasági egyesületek kellő tevékenységet kifejteni nem fognak. (Helyeslés balfelől.) A gazdasági egyesületnek irányt kellene adnia — különösen az erdélyi részekben a kisbirtokosoknál, mert én mindig ezekről és az egyszerű föl<lmívesekről szólok — hogy milyen ekék, milyen gépek használtassanak, milyen marha tenyésztessék, ha a keresztezés szükséges marháknál és sertéseknél, mily irányban vezetendő az, milyen trágya s különösen műtrágya használtassák, az ország különböző részén felállított czukorgyárak folytán és végre, a mi fő, milyen vetőmag használtassék. A ki az ország különböző vidékein megfordult, tapasztalta, hogy a vetőmagra nem helyeznek súlyt, kivált a kisbirtokosok mindig ugyanazt a magot vetik s nagyon sok helyt a magtenyésztés valósággal decadanee-ban van. A t. minister ur egyik elődje báró Kemény Gábor e tekintetben igen helyes újítást tett, melyet azonban gróf Széchenyi Pál, volt ipar- s kereskedelemügyi minister, fájdalom, megváltoztatott. (Halljuk!) Q ugyanis abból a szempontból, hogy a vetőmagot változtam kell, vidékenként, a hol szükséges volt, ingyen vetőmagot osztatott szét. Megengedem, hogy az sokaknál, még a ministerium élén állók előtt is kicsinyesnek tűnhetik fel, de én példát idézhetek, hogy ennek igenis meg lett az eredménye. (Halljuk .') így a Székelyföldön, a hol előbb a burgonyatermelésben oly visszaesés volt, hogy alig termeltek élvezhető burgonyát, ma már Szebbnél szebb, különböző burgonyafajokat láthatni. így vagyunk a többi termelési ágakkal, rozssal, árpával, kenderrel stb. Azt mondhatná a minister ur, hogy mindezeknek közvetítésére ott vannak a különféle ezégek, forduljanak a gazdák azokhoz. Ez igaz, t ház, de azon ezégek követítésében a gazdaközönség nem bizik és a kormány olcsóbb, jobb és eredeti vetőmagot közvetíthetne. Nem kívánom, hogy a ministerium fedezze a költségeket, azt megtéríthetik a gazdák, a birtokosok, csak kisbirtokosok kapjanak ingyen vetőmagot. (Helyeslés balfelől.) Továbbá, t. ház, igen fontosnak tartom a földművelés emelésére, hogy már egyszer itt Budapesten gazdasági tanintézet állittassék fel, nem csak specialiter a szakképzés szempontjából, hanem azért is, hogy a kik magukat más pályára szánták, földmivelós tekintetében szintén bizonyos képzettséget nyerhessenek. T. ház! Hónapok óta, mintegy tengeri kígyóként kisért benünket a Romániával kötendő vámés kereskedelmi szerződés. Igaz, hogy nem tartoKÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XVI. KÖTET. zik közvetlenül a minister ur tárczájához, de annyira fontos kérdés, hogy előre ki kell jelentenem, hogy legalább én s azt hiszem e házban nagyon sokan, ha a kormány azon alapon akarná a vám- és kereskedelmi szerződést Romániáyaí, a melyen a múltkor megköttetett, teljes erőnkből azon igyekeznénk, hogy az ne sikerüljön. Határozottan károsnak tartottuk a gabonatermelés szempontjából, de feltétlenül veszedelmesnek Magyarországra nézve a marhatenyésztés, különösen pedig az állategészségügy szempontjából. A kik az ottani viszonyokat ismerik, azok könnyen meggyőződhetnek a felől, hogy ott az állategészségügyi szervezet milyen tökéletlen. Nem teszek indítványt arra nézve, a mi beszédemnek tulaj dónképeni tárgyát képezte, tudniillik a vetőmag beszerzése kiosztására vonatkozik, de azt hiszem, a minister ur tekintetbe fogja venni és a jövő évi költségvetésében, minthogy az évek előtti budgedben e tétel alatt alig 8000 forint volt felvéve, a budgetben fel fogja venni, hogy ez által a kisebb földbirtokos osztályon segítve legyen. (Élénk helyeslés balfelől.) JosipOYich Géza jegyző: Gróf Andrássy Manó! Gr. Andrássy Manó: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Választóim gyakran kérdeztek, miért nem szólalok fel gazdasági kérdésekben. Azon választ adtam nekik .... Beőthy Ákos: Hogy a magas politikával foglalkozik! (Derültség. Zaj.) Gr. Andrássy Manó: .... amelylyelmost kezdem felszólalásomat, hogy eddig az ország állapota oly súlyos volt, a viszonyok oly terhesek voltak, hogy az országtól több áldozatott, mint a mennyit már hozott, követelni nem lehetett. Midőn a kormány most külön földművelésügyi ministeriumot szervezett, annak akart kifejezést adui — én legalább úgy érzem — hogy az ország földmivelési érdekeinek kiváló fontosságot tulajdonít. A jó akaratot a most kinevezett ministerben meg fogom találni; ezt előre is látom azokból, a miket eddig felhozott. A mikor egy új ministerium keletkezik, mely —a mint látszik — tájékozva nem is akar lenni, azért, mert önmagából kivan meríteni, akkor meg kell szűnni azon nézetnek is, mintha lehetséges volna, hogyjövőreispárt részéről jött idítványok, vagy általában oly kezdeményezések, a melyek miatt eddig is gyanúsították a ministeriumot, az ország érdekét már csak azért is veszélyeztetnék, mert igy vagy amúgy pártkérdést képezhetnének; (Élénk helyeslés halfelöl) s ez indít a felszólalásra. Minden bajunknak kútforrása a kezdetben rejlik. Méltóztassék csak visszagondolni arra az időre, mikor nagy elhamarkodással mindent megkezdettünk. A minister ideérkezett jeles könyvekkel a hóna alatt; (Derültség) az ipar terén, 25