Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-329

829. országos ülés február 8-án.szombaton. 1890. 1 79 nyit magának utat, ha a kormány nem tud. De hogy megmutassam, hogy a kormány czélzatosan teszi lehetetlenné a szabad kereskedést, hivatkozom a pénzügyministeri budget indokolásának következő passusára: „mertbár az 1888. évi tényleges eredmény csak 493.918 frtot tett ki, de a folyó évre kiviteli dohánytermelésre az eddigi 7.000 hold helyett csupán 1.200 holdra adatott engedély, minélfogva az előirányzott összeg be fog folyni, mert a külföldre eladott dohány jövőre nem a kiviteli kereskedőktői — kik anyaggal rendelkezni nem fognak — hanem a jövedéktől fog vétetni". Hogy ez elzárása a szabad kereskedésnek, senki kétségbe nem vonhatja. Hiszen az az 1.200 hold, a mit meghagytak, mind a kegyenczek kezében van, mert ha azok kezében nem volna, már teljesen megszűnt volna ugy a termelés, mint a kivitel. Mi fog ebből következni, t. ház? Először az, hogy a nagyközönség előtt az a jogosult, nemes törekvés, hogy ha mi adót fizetünk és terhet viselünk, termelhessük azt, a mit akarunk, el lesz zárva. Másodszor következik belőle az, hogy senki macskától hájat, az államtól jövedéki dohányt nem fog venni, mert minden állami kezelés oly drága, hogy oly óriási árakat fognak szabni, hogy azon vevők, kik eddig innen vettek, a jövőben elmennek a szomszédba Hogy, t. ház, czélszerű intézkedés-e ez és vájjon gazdasági haladást jelent-e, azt megbírálni a t, ház bölcsességére bízom. Megvallom, t. ház, fel tudom fogni a pénzügyminister ur helyzetét. Mikor ő az elrontott állapotokat a kezébe vette és nemes ambitiójával ki akarta erőszakolni a kiegyenlítést, a mit én foltozásnak tartok: akkor megragadott minden tért és hogy a numerusokat hamarjában összedobálhassa, a nemzet érdekeinek megsértésével kipréselt 20 milliót, hogy egy kicsit ezzel is foltozhasson. De, t. ház, ma külön földmívelési ministeriumunk van és az én felfogásom szerint ennek egészen más feladata van, mint a pénzügyministernek. Feladata az, hogy a gazdasági művelődést mozdítsa elő, hogy a gazdasági érdekeket ápolja, hogy az adózó polgároknak adjon tért és jogot érdekeiket védeni és keresetképességhez jutni. Ennek a ministernek, t. ház, azt az előbbi elvet helyeselnie nem szabad. Tudom, hogy e tárgyban felszólalhattam volna pénzügyi tárczánál is, talán még illetékesebben, de hogy ott ezt Mában teszem, az bizonyos és én ezen szempontból bizalommal szólaltam fel ezen tárczánál és kívántam a földmívelésügyi kormány figyelmét ezen ügyre felhívni. Még csak azt akarom hozzátenni, t. ház, hogy a dohány, mint gazdasági növény is elsőrendű, a mennyiben mint kapásnövény minden gazdasági rendszerben a legkönnyebben alkalmazható és mint az őszinek elöveteménye. a leghasznosabb kapásnövény. (Igaz! Ugy van! a szélső balfelöl.) Ezt volt szándékom, t. ház, elmondani. Sajnálatomra kell, t. ház, kinyilvánítanon azt, hogy én a földmívelésügyi mmisteriumtól többet vártam és az ily initiativákat meg kellett volna tenni rögtön, a mint a külön földmívelésügyi ministerium életbelépett. Miután pedig ezen költségvetésben semmiféle javítást, haladást és új eszmét nem látok, a költségvetést általánosságban sem fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon) Gróf Szapáry Gyula földmívelésügyi minister I T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy az általános vita folyamán tegnap és ma felhozottakra észrevételeimet megtegyem. (Halljuk! Halljuk !) Mindenekelőtt foglalkozni akarok Szalay Imre t. képviselő ur azon nyilatkozatával, hogy a minister az érvényben lévő törvényeket nem ismeri és oly törvényjavaslat előterjesztését igéri, melyre semmi szükség nincsen, mert vannak törvényeink, melyek az adómentességről kellő módon intézkednek. Bátor leszek a t. háznak előterjeszteni, hogy azok a tőrvények miről szólnak és miről szól az a törvényjavaslat, a melyet a pénzügyininister úrral együtt beadni szándékozom. (Halljuk!) Ebből azután mélltóztassék megítélni azt,hogy e törvényjavaslat beadása szükséges és hasznos-e, vagy nem ? Az eddig fennálló kedvezmények abban állnak, hogy az 1875 : VII. törvényczikk alapján azon hely, hol a szőlő kiveszett és helyébe új szőlő ültettetik, 6 évi adómentességben részesül. Az 1883: XVII. törvényczikk 8-ik §-a pedig azt mondja, hogy azon terület, hol a szőlőmívelés megszűnt, adómentes, de ezen adómentesség 6 évnél tovább nem terjedhet. Végre a harmadik intézkedés a 1883: XVII. törvényczikk 9-ik §-ában foglaltatik, mely azt mondja, hogy a phylioxeramentes homokterület, mely beültettetik, 6 évi adómentességben részesül. Ezekben nem foglaltatik azon intézkedés, melyet a beadandó törvényjavaslatba felvenni szándékozom, tudniillik, hogy ha szőlő nem azon helyen, a hol szőlő volt és nem homokterületen, hanem más helyen ültettetik be, akár szántóföldön, akár más területen, az szintén adómentességben részesüljön. Ezért kérem a t. képviselő urat, hogy h a ítrra hivatkozik, hogy a minister nem olvasta vagy nem ismeri a törvényt, legyen szives előbb ő maga elolvasni és csak azután hivatkozni reá. (Helyeslés jobbfelöl.) Zay Adolf t. képviselő ur szólt a mezőrendőrségi törvényjavaslatról és az e miatt függőben hagyott szabályrendeletekről. Igaz, t. képviselőház, hogy azon időben, midőn a mezőrendőrségről szóló törvényjavaslat a házba benyujtatott, egy ideig a belügyministerium, melynek hatáskörébe ezen szabályrendeletek helybenhagyása tartozik, 23*