Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-329

180 839. országos ülés február 8-án, szombaton. 1890. a földmívelésügyi ministerium véleményét meg­kérdezte. A válasz akkor azért késett, mert a földmívelésügyi ministerium azon reménybe volt, hogy a mezőrendőrségről szóló törvényjavaslat mielőbb törvényerőre emelkedvén, ezen külön szabályrendeletek megalkotására szükség nem lesz, vagy legalább is ugyanazon elvek alapján lesznek megalkotandók, a melyek a mezőrendőr­ségi törvényben foglalva lesznek. Minthogy azon­ban ezen törvényjavaslat a múlt ülésszakra már letárgyalható nem volt, a földmívelésügyi minis­terium megszüntetett minden intézkedést és a függőben tartott szabályrendeleteket vissza küldte a belügyministeriumnak, a ki tehát a törvény­hatóságok által megalkotott szabályrendeleteket helyben is hagyhi. (Helyeslés jobbfelől.) Mindazok, a kik a mezőrendőrségről szóló törvényjavaslatról szóltak, helyeselték, hogy azon módosításokat szándékozom tenni, melyeknél fogva a javaslat a valódi szükségleteknek megfeleljen s ne legyen egyöntetű, hanem vegye tekintetbe az ország különböző vidékeit. (Helyeslés) De azért nem szükséges a törvényjavaslat tárgyalását hosszú időre elhalasztani és nem szükséges azt visszavonni, csak meg kell állapodni a teendő változások felett, a melyek az országos gazdasági egyesület véleménye alapján fognak alkalmaztatni és lehet hogy ezen módosítások magában a bizott­ságban lesznek keresztül vihetők, a mely előtt e törvényjavaslat jelenleg fekszik. (Általános he­lyeslés.) Wittmann t. képviselő ur kifogásolta azt, hogy rendeleteket bocsátottam ki az iránt, hogy a községek belterületén nem szabad nagyobb mérvben kereskedésre szánt sertéseket hizlalni. Erre nézve bátor vagyok a t. képviselő urnak ügyeimébe ajánlani, hogy ily intézkedés a föld­mívelésügyi ministerium részéről nem történt, nem történt különösen állategészségügyi szem­pontból, hanem voltak egyes községek, melyek erről maguk alkottak szabályrendeleteket, ezeket felküldtek a belügyministeriumhoz és ez azokat, igen néha egyes vidékek felszólalása daczára, helybenhagyta. De ez az intézkedés nem állat egészségügyi, hanem igen fontos közegészségügyi érdekből történt, a mely előtt pedig minden más érdeknek megkell hajolni. (Helyeslés jobbf elől.) Méltóztassék elhinni, hogy ha a baj csakugyan oly nagy lett volna, mint a minőnek azt a t. kép­viselő ur festette s ha azt láttam volna, hogy a sertéshizlalás koczkáztatva van, bizonyára köte­lességemnek ismertem volna ellene eljárni és a belügyminister úrral egyetértőleg a szükséges intézkedéseket megtenni. Minthogy e szempontból azon rendeleteket károsoknak nem találtam, nem is szólaltam fel ellenük. (Helyeslés jobbf"elől.) A t. képviselő ur felemlítette azt is, hogy a miuister szabaduljon meg azon tintanyalók be­folyásától, a kik mint theoreticusok a gyakorlati életre nem alapított javaslatokat terjesztenek elébe. Először is bátor vagyok megjegyezni, hogy nem tartom valami hősies tettnek kikelni olyanok ellen, kik itt a házban nem védekezhetnek. (Álta­lános helyeslés.) De különben sem tartom méltá­nyosnak ezen felszólalást, mert köztudomású dolog, hogy állami tisztviselőink nincsenek valami brilliansul fizetve és hogy ily fizetés mellett ön­feláldozással kell teljesíteniök e nagy munkát. (Ugy van! Ugy van!) Ha most ezen baj mellett az erkölcsi elismerést is elvonjuk tőlük, méltóztassék elhinni, rossz helyzetbe hozzuk tisztviselőinket. (Általános helyeslés.) Szerencse reájuk nézve, t. ház, hogy ezen felfogás nem általános, hanem csak szűk körre szorítkozik s megnyugtatás reájuk nézve saját önérzetük és azon tudat, hogy köte­lességeiket is az ország érdekében teljesítik, a mi minden támadással szemben megvédelmezi őket. (Általános élénk helyeslés.) A t. képviselő ur hivatkozott azon rendeletre és fel is olvasta, melyet a kőbányai sertés-behozatal megakadályozására az őszszel kiadtam. Először is kijelentem, hogy az általa felolvasott rendeletet azon időben okvetlenül szükségesnek tdáltam; valamint megjegyzem azt is, hogy ez a rendelet nem foglalt magában általános intézkedést, hanem szorítkozott épen azon bizonyos területre és azon bizonyos időre, melyben annak kiadása szükséges volt. (Helyeslés a jobboldalon.) Hogy a rendelet egyik pontja ugy intézkedik, hogy minden szállítmány betegsertés visszakül­dendő, annak oka az, hogy a kőbányai sertés­telepek berendezése minden kelléknek nem felel­nek meg. Mihelyt ez a hiány pótolva lesz, ezen intéz­kedésre nem lesz többé szükség. (Helyeslés a jobb­oldalon.) De azt kérdi a képviselő ur, vájjon ezen ren­delet a nagykereskedők meghallgatásával adatott-e ki ? Ez megtörtént. A kereskedők meghallgattattak s nekik a rendelet kiadása ellen semmi észrevételük sem volt. De különben is t, ház, nekem tárczám szem­pontjából nemcsaka kereskedők,hanem a tenyésztők érdekére is kell figyelemmel lennem és ezen intéz­kedés, nézetem szerint, épen ezek érdekében tör­tént. (Helyeslés a jobboldalon.) Mert csak ezen intéz­kedés keresztülvitelével és erélyes felkarolásával volt lehetséges az ősszel beállott nagy baj ok daczára sertéskivitelünket fentartani. S erre nézve a kép­viselő ur hibáztatásával szemben hivatkozom arra, hogy daczára azon nagy bajoknak, melyek a múlt évben a sertéskivitelt akadályozták, kivitelünk ezen évben mégis 60 millió frtot képviselt az előbbi év 23 millió forintnyi kivitelével szemben. Ez sokkal nagyobb eredmény, mint a minőt ezen a téren bármikor elértünk. (Élénk helyeslés.) Es ha

Next

/
Thumbnails
Contents